Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-118
Az országgyűlés képviselőházának Képviselőház! Mindenekelőtt nagy köszönettel adózom mind az előadó úrnak, mind a felszólalt képviselő uraknak, akik valamennyien az ügy komolyságához méltóan foglalkoztak ezzel a javaslattal és azt minden oldalról megvilágították. Mindjárt most beszédem elején tisztelettel bejelentem — és ez talán eloszlat bizonyos kérdésekkel kapcsolatban felmerült félreértéseket — hogy az előadó úr által most ismertetett két módosító indítványt mind az 1, §-ra, mind a 9. §-ra vonatkozólag a magam részéről elfogadom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A javaslat célját és a benyújtásának szükségességét mind az előadó úr, mind Mezey igen t. képviselőtársam kifejtette. Látom egyébként, hogy ebben a tekintetben a felszólalt ellenzéki képviselő urak részéről sem tétetett kifogás, feleslegesnek tartom tehát a javaslat mostani benyújtását megokolni. Rátérek azonban arra a kérdésre, amelyben teljesen egyetértek mind Budinszky László, mind Meskó Zoltán igen t. képviselőtársaim felszólalásával, hogy tudniillik ez nem kielégítő megoldás a büntetőtörvénykönyv reformja szempontjából. Ezzel én teljesen tisztában vagyok és őszintén fájlalom, hogy nem lehetek abban a helyzetben, hogy ma vagy holnap, vagy talán hónapok múlva is már egy új büntetőjogi kodex-javaslatot hozhassak ide. Rendkívül nagy könnyelműségnek tartanám, ha ilyenféle ígéretet tennék, vagy csak kilátásba is helyeznék. Megszoktam a becsületes munkát és mindig becsületes nyilatkozatokat teszek. (Éljenzés a jobboldalon, a baloldalon és a középen.) Én, amióta miniszter vagyok, foglalkozom egyebek közt a büntetőtörvénykönyv reformjának sokunk által már régen óhajtott kérdésével és az ügyosztály ebben már igen előrehaladott stádiumban lévő munkát fejtett ki. Magam is igyekszem minél inkább befolyásolni és irányítani ezt a munkát. Azt ígérem, hogy becsülettel meg fogok tenni mindent, ami az én miniszterségem alatt még lehetséges, arra vonatkozóan, hogy egy-két-három, vagy tíz lépéssel előbbre vigyük a büntetőjog új kodifikálását. (Éljenzés és taps jobbfelől és középen.) illetőleg egy új büntetőtörvénykönyy beterjesztésének kérdését, de hogy melyik utódom lesz abban a helyzetben, hogy az ezt tartalmazó javaslatot a Házhoz valóban be is nyújtsa, azt nem tudjuk, mert egy ilyen reform-munka nem lehet hebehurgya munka, (Ügy van! Ügy van!) egy ilyen reformmunkának igen alapos, megfontolt munkának kell lennie. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, abban méltóztatnak egyetérteni, hogy nem lesz baj, ha egy-két vagy három évvel később is jön ez a kódex, akkor, ha igyekszünk az idők kívánalmainak megfelelően ilyen »színfoltos« javaslattal — mint t. képviselőtársam mondotta — korrigálni annyit, amennyit lehet és akkor, amikor kell. Ez a javaslat, amely most került a Ház elé, ilyen korrektív javaslat, annyit hoz, amennyit lehet és most hozza, amikor kell. (Helyeslés és taps jobbfelől és középen.) Ezt méltóztassék figyelembevenni és akkor mindazt a kritikát, amit a színfoltosság szempontjából az én igen tisztelt képviselőtársam beszédében előadott, azt hiszem, megdőltnek lehet venni; én magam is érzem és tudom, hogy ez nem más, mint egy kis konglomerátum, de nagyon természetes, hogy mivel különböző joganyagból kell elővenni azokat a paragrafusokat, amelyeknek a mostani idők kívánalmaihoz való módosítása 18. ülése 19hÖ június 14.-én, pénteken. 283 szükséges, nem is lehet egységes ez az alkotás. Elnézést kérek tehát, ha nem valami szépet hoztam ide, igen t. képviselőtársam, de igyekeztem becsületesen jót hozni. (Helyeslés a jobboldalon.) Áttérve az egyes részletekre, amelyeket Budinszky igen t. képviselőtársam kifogásolni méltóztatott, ezekre a paragrafusok sorrendjében válaszolok. Az 1. ^-t a képviselő úr homályosnak és éppen azért veszedelmesnek tartja. Én mindig hajlamos vagyok arra, hogy hálával fogadjak egy jobb stilizálást és ebből a szempontból ezt a javaslatot is, mint minden más törvényjavaslatot,^ igen sok hozzáértő emberrel alaposan megrágtuk, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Nem találtunk azonban ennek a szakasznak a szövegezésére jobb, alkalmasabb, pregnánsabb, kifejezőbb szöveget, mint ezt, amely benne van. Ha igen t. képviselőtársam a részletes tárgyalás során talán indítványt fog tenni és jobb szöveget hoz, köszönettel fogadom. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Sohasem azt néztem, hogy melyik párt részéről jönnek az okos gondolatok (Helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) hanem mindig azt nézem, hogy a magyar nemzet ügyét mivel tudom szolgálni, tekintet nélkül arra, hogy kinek az ideája, mert nem arra pályázunk, hogy egyéni presztízst szerezzünk és egyéni babérokat arassunk, hanem egyszerűen a nemzet szolgái vagyunk, akik alázatosan, becsületes mindennapi munkával igyekszünk előbbre vinni a nemzet sorsát, lépésrőllépésre, úgy, ahogy lehet. {Elénk helyeslés, éljenzés és laps a Ház minden oldalán.) Megnyugtatom azonban, igen t, képviselőtársam, hogy veszedelmek nincsenek ebben a szakaszban. Ne méltóztassék ebben a javaslatban, ennek egyetlen egy paragrafusában sem pártpolitikai tendenciákat keresni. Teljesen távol áll ez tőlem és távol áll a magyar királyi kormánytól. (Meskó Zoltán: A falusi kiskirályok mit szólnak (hozzá!) A falusi kiskirályoknak ebbe nem igen lesz beleszólásuk. (Meskó Zoltán: Hála Istennek! —- Derültség.) Ez igen komoly javaslat, egyetemes szempontokat tart szem előtt és nem pártpolitikát. Amire célozni méltóztatott, hogy egy ifjúsági csoport — most eltekintve attól, vájjon az ifjúsági csoport mögött áll-e párt, igen vagy nem — valahová kivonul és ott katonásan fegyelmezve összevágja a bokáját és gyönyörű rendgyakorlatokat végez, azt hiszem, ezen minden igaz magyar embernek örül a lelke; boldog vagyok, ha katonásan nevelt ifjúságot látok, ilyen csoportot azonban e szakasz alapján nem leihet megbüntetni, ezt igen t. képviselőtársam nagyon jól tudja, mert amit idézni méltóztatott, az ugyan szórói-szóra benne van a szakaszában, de van benne olyan is, amit nem méltóztatott idézni és azt most én idézem. (Budinszky László: Halljuk!) Tudniillik itt az van, hogy aki fegyveres vagy egyébként erőszakos fellépésre törvényellenesen alakuló csapat szervezésében stb. • vesz részt. Azt hiszem, hogy senki sem fogja akár a cserkészfiúkat, akár bármilyen ifjúsági csoportot, amikor kimennek majálisozni és ott szépen felvonulnak, e szakasz alapján megbüntetni, mert ezek sem nem fegyveres, sem pedig egyébként erőszakos fellépésre irányuló csapatok. (Budinszky László: Sajnos, a Kúria mást mondott! — Egy hang a baloldalon: Lásd emlékműmegkaszorúzás!)
