Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-118

â74 Àz Országgyűlés képviselőházának ezzel a büntetéssel büntetendő. Kimondja még ez a szakasz azt is, hogy 10 évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogok felfüggesztésével büntetendő az, aki a jelen paragrafusban meghatározott cselekményeket a magyar állam nemzetközi, vagy gazdasági érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon követte el, ha ezt az ered­ményt a tettes előre láthatta. A törvényjavaslat 11, §-a az előbbi parag­rafusban meghatározott bűncselekményekre vonatkozólag a hatáskört szabályozza és pedig olyan módon, hogy a második pontban foglalt cselekmények kivételével az e szakaszban fog­lalt cselekmények a budapesti királyi büntető­törvényszéknél alakított 5 tagú tanács hatás­körébe és illetősége alá utalja, a 2. pontban meghatározott bűncselekmények pedig, ame­lyek idegen állam katonai titkának kikémlelé­sóvel elkövetett cselekmények, a katonai bün­tetőbíróságok hatáskörébe tartoznak. A törvényjavaslat 12. %-& a büntetőtörvény­könyv 49. §-át egészíti ki és a feltételes szabad­ságra bocsátásról rendelkezik. Ennek a szakasz­nak beiktatására azért volt szükség, mert az eddigi rendelkezések következtében téves bírói gyakorlat alakult ki. Ez a bírói gyakorlat el­lenkezett a büntetőnovella 48. §-ában foglalt rendelkezésekkel, amelyek szerint feltételes szabadságra csak az életfogytiglani fegyházra ítéltek vagy az egy évet meghaladó időre ítél­tek bocsáthatók. A bírói gyakorlat azonban |. olyan irányban fejlődött, hogy feltételes sza­badságra bocsátották azokat is, akik halálbün­tetésre ítéltettek, ha a halálbüntetést kegyelem útján szabadságvesztésbüntetésre változtatták át. Minthogy ez a gyakorlat nem felelt meg a törvény szellemének és szándékainak, ezért volt szükség arra, hogy ezt a feltételes szabad- j ságra bocsátást szabatosabban szabályozza a törvény. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor is­mertetni a magyar állam biztonságát és nem­zetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmé­nyek büntetéséről szóló törvényjavaslat rész­letes rendelkezéseit. T. Képivielőház Mindazoknak, akik egy nemzet vezetésére hivatva vannak, gondoskod­niuk kell arról, hogy a rájuk bízott nemzetnek és államnak érdekét mindenkivel szemben minden körülmények között megvédjék. A mai időkben, amikor államunk az európai nagy válság közepette szintén Veszélyeztetett hely­zetben van, habár a magyar állam ma semlei­ges, vagy mondjuk, nem hadviselő állam Euró­pában, igen fontos érdekek és körülmények írják elő parancsolóan azt, hogy a magyar kormány, amelynek felelőssége ezekben az időkben fokozottabb és nagyobb, mint rendes körülmények közt, az állam hatályosabb vé­delméről, az állam érdekeinek minden körül­mények közt való védelméről gondoskodjék. T. Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy mindnyájan hisszük és abban a meggyőződés­ben vagyunk, hogy ezeknek a rendelkezések­nek, ezeknek a rendelkezéseknek törvénybei ik­tatására feltétlenül szükség van. Meg vagyok győződve arról, hogy azok a rendelkezések, amelyeket ez a javaslat tartalmaz, alkalmasok a magyar állam biztonságának és nemzetközi érdekének fokozottabb védelmére, éppen ezért tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényja­vaslatot mind általánosságban, mind Részle­teiben elfogadni. (Helyeslés és tans a jobbol­dalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik'? . Nagy Ferenc jegyző: Budinszky Laszlo. IIB. ülése 194Ô június iJ*-ên, pénteken. Elnök: Budinszky képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! Amikor egy olyan törvényjavaslat fekszik a Ház előtt, amely a magyar állam biztonságát és nemzet­közi érdekeit veszélyeztető cselekmények el­hárításáról, megelőzéséről és büntetéséről szól, akkor ezt a javaslatot örömmel kell üdvözöl­nünk és mindazoknak, akik az 1918/19-es for­radalmakat végigélték és látták, hogy milyen káros egy nemzetre, egy államra és soronko­vetkezően az egyénre is egy állam biztonsá­gának megrendülése, belső életének szétzül­lése, különösen pedig azoknak, akiknek — mint nekem is — alkalmuk volt végigélni az orosz forradalmat és látni, hogyan rendül meg egy állam, ha nincs kellően körülbás­tyázva és nem védekezik a sokszor láthatat­lan erők ellen, az ilyen javaslatot nagyon ko­molyan kell fogadniok és tárgyalniok. Meg kell jegyeznem, t. Ház, hogy büntető­jogi javaslatok célja legnagyobb részben a megtorlás, bizonyos miértékig a megelőzés és van tanító hatásuk is: elrettentik a bűnösöket attól, hogy hasonló bűncselekményeket köves­senek el. A büntetőjognak azonban nemcsak ez a célja, hanem amikor büntetőjogi szabá­lyok keletkeznek és büntetőjogi szabályokat alkotunk^ a büntető jognak bizonyos mértékig át kell térnie az állami feladatok másik terü­letére, a szociális gondoskodásra is és arra is kell ügyelnie, hogy nem elég csupán a bűn­cselekményeket megtorolni, hanem meg kell büntetni a bűncselekmények okát is. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ez a javaslat ma reggel került a kezembe, ma reggel olvastam el. Sajnos, meg kell jegyeznem, hogy helytelen a jogalkotás­nak* ilyen módja, amelyre vonatkozóan a Köz­igazgatási Bíróság egyik nagynevű m elnöke megállapította, hogy a gyorstalpaló jogalko­tás nagyon veszedelmes. A törvények nem azt a célt szolgálják, hogy egyik napról a má­sikra hatályosuljanak, (Közbeszólások a kö­zépen.) tisztelt közbeszóló képviselőtársam, mint például a gyümölcstermelők egyesületé­nek vagy valami más hasonló egyesületnek az alapszabályai, hanem ezek egy egész életre, esetleg még egy emberöltőn túl is szol­gálnak jogszabály okul és így azoknak ilyen gyorsan, hirtelen való elintézése egyáltalán nem szolgál a törvénynek és a nemzetnek a javára. (Felkiáltások a középen: Már régen mondtuk!) Elnök: Csendet kérek! Budinszky László: Ez a törvényjavaslat kétségtelenül alapos és komoly jogászi munka eredménye, minden során meglátszik, hogy tökéletesen és alaposan foglalkoztak ezzel a kérdéssel azok a jogászok, akik ezt a javasla­tot készítették. (Gál Csaba: De milyen szem­pont vezette őket?) Ez a törvényjavaslat mégis csupán egy összecsapott színfolt» még­pedig azért, mert egészen különböző cselek­mények vannak itt egy halmazatban összera­gasztva, pedig mi — amint az előadó úr is mondta és amint az általános indokolás is hangoztatja — egy egységes, f nagy magyar büntetőtörvénykönyvet szeretnénk látni. (Vályi Lajos: Majd jön! — Gál Csaba: Majd valame­lyik zsidó jogász elkészíti! — Vályi Lajos: Azon már régen túl vagyunk! Hogy lehet így beszélni? !) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak a közbeszólásokat és a párbeszédeket abba­hagyni. (Vályi Lajos: Mikor verekedtem én

Next

/
Thumbnails
Contents