Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-118

â74 Àz Országgyűlés képviselőházának ezzel a büntetéssel büntetendő. Kimondja még ez a szakasz azt is, hogy 10 évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogok felfüggesztésével büntetendő az, aki a jelen paragrafusban meghatározott cselekményeket a magyar állam nemzetközi, vagy gazdasági érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon követte el, ha ezt az eredményt a tettes előre láthatta. A törvényjavaslat 11, §-a az előbbi paragrafusban meghatározott bűncselekményekre vonatkozólag a hatáskört szabályozza és pedig olyan módon, hogy a második pontban foglalt cselekmények kivételével az e szakaszban foglalt cselekmények a budapesti királyi büntetőtörvényszéknél alakított 5 tagú tanács hatáskörébe és illetősége alá utalja, a 2. pontban meghatározott bűncselekmények pedig, amelyek idegen állam katonai titkának kikémlelésóvel elkövetett cselekmények, a katonai büntetőbíróságok hatáskörébe tartoznak. A törvényjavaslat 12. %-& a büntetőtörvénykönyv 49. §-át egészíti ki és a feltételes szabadságra bocsátásról rendelkezik. Ennek a szakasznak beiktatására azért volt szükség, mert az eddigi rendelkezések következtében téves bírói gyakorlat alakult ki. Ez a bírói gyakorlat ellenkezett a büntetőnovella 48. §-ában foglalt rendelkezésekkel, amelyek szerint feltételes szabadságra csak az életfogytiglani fegyházra ítéltek vagy az egy évet meghaladó időre ítéltek bocsáthatók. A bírói gyakorlat azonban |. olyan irányban fejlődött, hogy feltételes szabadságra bocsátották azokat is, akik halálbüntetésre ítéltettek, ha a halálbüntetést kegyelem útján szabadságvesztésbüntetésre változtatták át. Minthogy ez a gyakorlat nem felelt meg a törvény szellemének és szándékainak, ezért volt szükség arra, hogy ezt a feltételes szabad- j ságra bocsátást szabatosabban szabályozza a törvény. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor ismertetni a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat részletes rendelkezéseit. T. Képivielőház Mindazoknak, akik egy nemzet vezetésére hivatva vannak, gondoskodniuk kell arról, hogy a rájuk bízott nemzetnek és államnak érdekét mindenkivel szemben minden körülmények között megvédjék. A mai időkben, amikor államunk az európai nagy válság közepette szintén Veszélyeztetett helyzetben van, habár a magyar állam ma semleiges, vagy mondjuk, nem hadviselő állam Európában, igen fontos érdekek és körülmények írják elő parancsolóan azt, hogy a magyar kormány, amelynek felelőssége ezekben az időkben fokozottabb és nagyobb, mint rendes körülmények közt, az állam hatályosabb védelméről, az állam érdekeinek minden körülmények közt való védelméről gondoskodjék. T. Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy mindnyájan hisszük és abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ezeknek a rendelkezéseknek, ezeknek a rendelkezéseknek törvénybei iktatására feltétlenül szükség van. Meg vagyok győződve arról, hogy azok a rendelkezések, amelyeket ez a javaslat tartalmaz, alkalmasok a magyar állam biztonságának és nemzetközi érdekének fokozottabb védelmére, éppen ezért tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind Részleteiben elfogadni. (Helyeslés és tans a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik'? . Nagy Ferenc jegyző: Budinszky Laszlo. IIB. ülése 194Ô június iJ*-ên, pénteken. Elnök: Budinszky képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! Amikor egy olyan törvényjavaslat fekszik a Ház előtt, amely a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekeit veszélyeztető cselekmények elhárításáról, megelőzéséről és büntetéséről szól, akkor ezt a javaslatot örömmel kell üdvözölnünk és mindazoknak, akik az 1918/19-es forradalmakat végigélték és látták, hogy milyen káros egy nemzetre, egy államra és soronkovetkezően az egyénre is egy állam biztonságának megrendülése, belső életének szétzüllése, különösen pedig azoknak, akiknek — mint nekem is — alkalmuk volt végigélni az orosz forradalmat és látni, hogyan rendül meg egy állam, ha nincs kellően körülbástyázva és nem védekezik a sokszor láthatatlan erők ellen, az ilyen javaslatot nagyon komolyan kell fogadniok és tárgyalniok. Meg kell jegyeznem, t. Ház, hogy büntetőjogi javaslatok célja legnagyobb részben a megtorlás, bizonyos miértékig a megelőzés és van tanító hatásuk is: elrettentik a bűnösöket attól, hogy hasonló bűncselekményeket kövessenek el. A büntetőjognak azonban nemcsak ez a célja, hanem amikor büntetőjogi szabályok keletkeznek és büntetőjogi szabályokat alkotunk^ a büntető jognak bizonyos mértékig át kell térnie az állami feladatok másik területére, a szociális gondoskodásra is és arra is kell ügyelnie, hogy nem elég csupán a bűncselekményeket megtorolni, hanem meg kell büntetni a bűncselekmények okát is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ez a javaslat ma reggel került a kezembe, ma reggel olvastam el. Sajnos, meg kell jegyeznem, hogy helytelen a jogalkotásnak* ilyen módja, amelyre vonatkozóan a Közigazgatási Bíróság egyik nagynevű m elnöke megállapította, hogy a gyorstalpaló jogalkotás nagyon veszedelmes. A törvények nem azt a célt szolgálják, hogy egyik napról a másikra hatályosuljanak, (Közbeszólások a középen.) tisztelt közbeszóló képviselőtársam, mint például a gyümölcstermelők egyesületének vagy valami más hasonló egyesületnek az alapszabályai, hanem ezek egy egész életre, esetleg még egy emberöltőn túl is szolgálnak jogszabály okul és így azoknak ilyen gyorsan, hirtelen való elintézése egyáltalán nem szolgál a törvénynek és a nemzetnek a javára. (Felkiáltások a középen: Már régen mondtuk!) Elnök: Csendet kérek! Budinszky László: Ez a törvényjavaslat kétségtelenül alapos és komoly jogászi munka eredménye, minden során meglátszik, hogy tökéletesen és alaposan foglalkoztak ezzel a kérdéssel azok a jogászok, akik ezt a javaslatot készítették. (Gál Csaba: De milyen szempont vezette őket?) Ez a törvényjavaslat mégis csupán egy összecsapott színfolt» mégpedig azért, mert egészen különböző cselekmények vannak itt egy halmazatban összeragasztva, pedig mi — amint az előadó úr is mondta és amint az általános indokolás is hangoztatja — egy egységes,

f nagy magyar büntetőtörvénykönyvet szeretnénk látni. (Vályi Lajos: Majd jön! — Gál Csaba: Majd valamelyik zsidó jogász elkészíti! — Vályi Lajos: Azon már régen túl vagyunk! Hogy lehet így beszélni? !) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak a közbeszólásokat és a párbeszédeket abbahagyni. (Vályi Lajos: Mikor verekedtem én