Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-116
250 Az országgyűlés képviselőházának 2. Hajlandó-e a miniszter úr a fennálló köztartozást haladéktalanul behajtani vagy ennek fejében 50ÖO holdat telepítés céljára igénybe venni? Hajlandó-e a miniszter úr a vizsgálat eredményeként az ezt a mulasztást elkövetőkkel szemben példás megtorlást eszközölni? Matolcsy Mátyás s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A jelenlegi rendszer tarthatatlanságát semmi sem fogja jobbian igazolni, mint az az eset, amelyet itt kívánok szóvátenni. Számtalanszor szót emeltünk itt az országgyűlésen is a magyar adórendszernek tarthatatlansága és antiszociális volta miatt. * Ugyanakkor állandóan hangsúlyoztuk azt, hogy az államháztartás szükségletét alkotó adókat mindenkinek fizetnie kell, különösen így van ez rendkívüli idők esetén, amikor különleges, rendkívül terheket is viselnünk kell. Mi ezt valamennyi ülésünkön mindig hangsúlyoztuk, hogy bolond ember az, aki azt hiszi vagy mondja, hogy adót fizetni nem kell. Ezt a magyar nép széles tömege, a józan magyar parasztság meg is érti és valóban így gondolkodik azokról, akik ilyesmiket még mondani is mernének. De amikor ezekről a terhekről beszélünk, meg kell mondanunk, hogy a magyar adórendszer antiszociális volta eredményezi azt, hogy a kicsik vállaira aránylag sokkal nagyobb teher hárul, mint a nagy vagyonokra és nagy jövedelmekre. S még az is érdekes, hogy az adó kivetésének, a közterhek kirovásának antiszociális aránytalansága mellett nagyon sok szó fér ahhoz, hogy ezeket az adókat miként hajtják he. Nagyon jól tudjuk, hogy számtalanszor volt ez vita tárgya itt a képviselőházban is. Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyminiszter úr nincs itt, mert egy olyan konkrét kérdést hozok fel, amelyet neki ismernie kell és amelyben nagyon hozzájárulna az ő felvilágosító nyilatkozata az egész ország közvéleményének megnyugtatásához. Mert, t. Ház, az adó kivetése mellett az adó megfizetése sem egyforma ütemben folyik a kicsik vagy a nagyok oldalán s még azt is hangsúlyozom, hogy nemi is egyforma módon szorgalmazzák az adók behajtását a kicsinyek vagy a nagyok oldalán. •Számtalan sérelmes esetet ismerünk a mindennapi életből, amelyeknek elintézése és orvoslása rendkívül sok munkát okoz nekünk; ezek közül mo3t csak néhányat említek fel arranézve, hogy a magyar adózás kegyetlen végrehajtása során mi történik az egyik oldalon, a kisemberek oldalán. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a pénzügyigazgatóság; vezetőjének a levele van kezemben, tehát hivatalos szerv vizsgálati eredménye. így szól a levél (olvassa): »Laczkó János kókai lakosnál 1939. évi december hó 11-én megtörtént a zálogolás. Az előtalált nyolc zsák rozsból kettőt 15 pengő és egy darab lovat 80 pengő értékben lefoglaltak és zár alá vettek. A rozs szoros zár alá vétele törvényes, de hogy a lovát miért tartották 12 napig a községházán, annak elfogadható magyarázatát nem tudják adni. Valószínűleg ilyképpen akarták kényszeríteni a hátraléknak legalább törlesztésére.« Ez egy megoldás, ez adóbehajtás: maga a hivatalos közeg nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért hánnak el így szegény magyar emberekkel. Ennek a levélnek van még néhány más 116. ülése 1940 június 12-én, szerdán. adata is (továbbolvassa): »Szabó Pál, nős Szabó Rozáliával, a vizsgálat megállapítása szerint 681 pengővel volt hátralékban. A lefoglalt borjút itt is indokolatlanul tartották az első és a második árverés közötti időben, december 12-től december 20-ig szoros zár alatt.« Az állatállomány lefoglalásának következményeivel, a költségekkel és az állatok leromlásával nem gondol az igen t. pénzügyigazgatás? Lehet így csinálni? De ez, amit felolvastam, csak egy-két eset; a községek tömegét tudnám felhozni, ahol hasonló szabálytalan és törvénytelen eljárás folyik a kicsiny magyar emberek megsanyargatására és törvénytelen kiuzsorázására. Azért említeimi fel ezt. mert az egyik oldalon látjuk ezt a könyörtelen végrehajtási eljárást, ugyanakkor pedig a másik oldalon ide kell hoznom Eszterházv Ferenc tatai hitbizományának közel 4 millió pengős köztartozási hátralékát, amely ezidőszerint behajtatlan. Tárgyalások folynak, _ de a pénz befizetése semmiesetre seim: folyik olyan ütemben, mint ahogy ezeknél a nyomorult kisembereknél látjuk. Azt hiszem, mindnyájunk előtt nyilván elsősorban az az érdekes, hogy egyáltalában hogyan szaporodhatott fel 4 millió pengőre valakinek a köztartozása. (Eau hana a szélsőbaloldalon: Valaki felelős!) Mert ha nekünk 150 pengő adóhátralékunk egy véletlen nemfizetés folytán egyik évről a másik évre átment, amint ezt saját magamnak volt szerencsém tapasztalni, azonnal lefoglalták a lovamat. Ha tehát nekünk 150 pengő miatt két hét után nyakunkon vannak, kérdezem a pénzügyi kormányzatot: a 4 millió pengő behajtását nem szorgalmazzák ugyanilyen intenzíven és ugyanilyen komolysággal? (Maróthy Károly: Hol a pénzügyminiszter?) Nagyon szerettem volna, ha a pénzügyminiszter úr erre a nagyon kényes kérdésre választ adott volna, mert azok az adatok, amelyeket itt felhozok, mind valóság és ezek olyan koimioly helyről érkeztek, hogy valóságukat nem is lehet kétségbevonni. T. Ház! A helyzet a következő: Az Eszterházy Ferenc-féle tatai hitbizomány élvezője 1922-ben vette át teljesen tehermentesen a tatai hitbizományi A hitbizomány élvezője 17 évi gazdálkodás után ezt az óriási birtokkomplexumot, ezt a 24.000 holdas hitbizományi objektumot teljesen eladósodva hagyta maga után akkor, amikor a tavalyi év folyamán Stockholmban Olivecrona agyműtéte után meghalt. Ez a 24.000 holdas hitbizomány sok, talán hat vagy nyolc község magyarságát fojttogatja és fejlődését teszi lehetetlenné. Ennek a hitbizománynak az a rendkívüli érdekessége, hogy ezekben a községekben ennek a hitbizományi komplexumnak a területe alatt húzódnak végig a Magyar Általános Kő; szénbánya tárnái és tudvalevő, hogv a tatai hitbizomány élvezője, a tatai gróf a Magyar Általános Kjőszénbányától, Vidáéktól évente 700.000 pengő terrágiumot kan a koszénbányászati jog után. Mindenesetre munka, vállalkozás, befektetés nélküli 700.000 pengő jövedelmet élvez éhből az egy forrásból, de ezenkívül, ha ezt a 24.000 holdas birtokot csak holdankinti egy mázsával is adták volna bérbe a kicsiny magyaroknak, már ez is legalább^ 240 vágón búza bérétéket jelentene, vagyis félmillió pen^ gőt. Ennek a komplexumnak tehát 1-2 millió pengő évi minimális jövedelme van. mégis ez az objektum négymillió pengős adóval, illetve j köztartozással maradt el. amely köztartozás a behajthatatlanság stádiumában van.
