Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-116

Az országgyűlés képviselőházának hoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a sertésállományban orbánc és sertéspestis ellen való kötelező védőoltásoknak az ország egész területén való elrendelése tárgyában. Tekintettel arra, hogy az országban minden évben megismétlődik a sertésállománynak sertésorbánc és sertéspestis által való nagymérvő pusztulása, módjában van-e a miniszter úrnak olyan rendelkezést kiadni, amely kötelezővé teszi minden sertéstartó számára a védőoltást? — ífj. Tatár Imre. s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! Ha az a kérdés, amelyet most a t. Ház plénuma elé kívánok hozni, nem is érinti az ország egész népességét, de elég nagy számban érinti azokat, akik sertéstenyésztéssel "s hizlalással foglalkoznak. Többmillió pengő értékre tehető az a kár, már hosszú évek során, amelyet minden évben a sertésorbánc és a sertésvész okoz a magyar sertéstartó gazdáknak. Mint gazda, tapasztalatokon keresztül kijelenthetem, hogy ezeket a súlyos kártételeket, a minden évben visszatérő nagy károkat okozó betegségeket meg lehetne szüntetni. Ugyanúgy, mint például a gyermekhimlő-betegségnek régebben nagymértékű fellépését is meg tudtuk szüntetni, sertésállományunkat is meg lehetne kímélni ezektől a betegségektől, ha kötelező volna minden évben a beoltás. Annak, hogy ez mindezideig nemi történhetett meg, az az oka, hogy Magyarországon a védőoltóanyagok ára még mindig méregdrága. Furcsán .hangzik, de ki kell jelentenem a t. Ház előtt, hogy ebben az árdrágításban az állam vezet elsősorban. Amit ezzel ^kapcsolatban hallottam, egészen komoly helyről hallottam, de ki kell jelentenem, hogy bizonyos okok miatt nincs módomban az illető helynek és személynek nevét megmondani, azonban ha kijelentéseimért felelősség jár, hajlandó vagyok ezt a felelősséget vállalni, A sertésorbánc- vagy sertéspestis-szérumot, amelynek literje 54 pengőbe kerül, az illető szérumtermelő intézetek tudnák 34 pengőért is adni, ha minden liter eladott szérum után nem kellene az államnak 20 pengő összeget illeték címén megfizetni. Ezzel kapcsolatban igen érdekes esetet van módomban a t. Ház tudomására hozni. A csonka ihatáron túl fekvő úgynevezett Burgenlandhoz tartozó gazdák innen Magyarországról rendelnek orbánc és pestis ellen védő-oltó anyagokat, amelyek — tudjuk nagyon jól — mentesek a literenkénti 20 pengő illeték mee-fizetése alól. Ezek a Burgenlandban lakó gazdák csempészúton visszajuttatják a csonkaországban lakó magyar gazdák részére ezt az oltóanyagot és még ezen a csempészútón visszajutott oltóanyag is 9 pengővel kerül kevesebbe, mintha az illető magyarországi sertéstenyésztő gazdák közvetlenül a magyarországi szérumtermelő intézetektől rendelnék meg. Ezek után látjuk, hogy milyen módon válik a tőke áldozatává egy ilyen nagy horderejű kérdés, mint a védő oltás. A legszomorúbb a dologban az, hogy az állam sem tudja kivonni magát a piszkos zsidóság által begyök'i'resedett, mindent tönkretenni akaró tőke ^arázdálkodása alól. T. Ház! Tudomásomra hozta az illető úr azt is. hogy egy jóltáplált fiatal lóból 3—4 éven keresztül 90—160 liter mennyiségű védőszérum termelhető ki. Ha most ezt összevetjük 116, ülése 1940 június 12-én, szerdán. 249 a laboratóriumi költségekkel és amortizációkkal, akkor is — mint az illető úr mondotta — ezek az intézetek még tisztességes polgári 'haszon felszámítása mellett is, mint az előbb említettem, tudnák literenként 34 pengőért adni a sertésorbánc és sertésvész elleni védőszérumot. Lássuk azonban, mi a helyzet a gyakorlatban? Egy háromhónapos mangalica sertéssüldőnek, amely körülbelül 20 kilogramm, a védőoltásához 20 köbcentiméter védőszéi'um szükséges, ami belekerül az 54 filléres ár mellett 1 pengő 08 fillérbe. Ehhez szükséges 1 köbcentiméter virus, ami 14 fillér, azután az oltási díj, iha abban a bizonyos községben nagyobb menynyiséget oltanak, 16 fillér darabonként, különben pedig minden gazdaudvarnál történt oltásért 50 fillér. Ez tehát együttvéve 1 pengő 88 fillér darabonként. Egy 65 kilós sertésnél viszont már 2 pengő 96 fillérbe kerül egy ilyen módon való beoltás. Érthető tehát az, íhogy a falusi kisgazda, sőt még egy olyan nagyobb birtokos is, akinek nincs meg az anyagi lehetősége, hogy még ezekre a hasznos beruházásokra is jusson, inkább elmulasztja ezeknek a védőoltásoknak alkalmazását, ha tudatában is van annak, hogy egy esetleg bekövetkezett nagymérvű sertésorbánc, vagy sertésvész az állományát megtizedeli, sőt esetleg meg is felezi. Tapasztalhattuk ugyanis, — az egész ország sertésállományát figyelembevéve — hogy sok esetben az állomány egynegyed részét vagy felét is tönkre tudja tenni ez a betegség. , A magyar sertéstenyésztés felemelésének és megerősítésének érdekében követelnem kell a kötelező védőoltás bevezetését úgy a falusi, egy-két darabot tartó kisembernél, mint a nagybirtokosnál, de ugyanakkor követelnem kell a sertéstartók érdekében a védőoltóanyagok árának nagymérvű leszállítását, annál is inkább, mert bebizonyítottam, hogy az állam, amelynek tulajdonképpen az adófizetők megsegítését kellene előmozdítania, ezzel az illetékfizetéssel illetéktelen hasznot rak zsebre. Hiszem azt, hogy ha a védőoltóanyag árát leszállítják, minden zökkenő nélkül bevezethető lesz az országban az egész ország népére hasznothozó rendelkezés a sertések kötelező oltására. Az új helyzet megteremtésénél gondoskodni kell az állatorvosi kar megélhetéséről is, hogy azok is minden megélhetési gond nélkül belekapcsolódhassanak ennek a nagy horderejű kérdésnek megoldásába. Kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy a köz érdekében az általam hangoztatott kívánságot teljesíteni szíveskedjék. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az^interpellációt kiadjuk a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz az Eszterházy Ferenc gróf tatai hitbizományi birtokán fennálló 4 millió pengőnyi köztartozásnak be nem hajtása tárgyában: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az elmúlt évben elhalt Eszterházy Ferenc gróf hitbizományán 4 millió pengő köztartozás maradt fenn? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy ez a horribilis adótartozás kiknek a mulasztása folytán nem hajttatott be a kir. kincstár javára? 38