Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-116

Az országgyűlés képviselőházának 116. ülése 19 W június 12-én, szerdán. 245 kát végez. Csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom arról a munkáról, amelyet a kormánybiztosság tisztviselői végeznek. A bejelentések feldolgozása minden félévbn újra ismétlődik, mert mint méltóztatnak tudni, a törvényt hét félév alatt hajtják végre, tehát minden félévben 50.000 bejelentés érkezik be és ezeket minden félévben újra fel kell dolgozni és ellenőrizni kell. A kormánybiztosság személyzete 286 főből áll. Természetes dolog, hogy egy hirtelen összeállított tisztviselői kar talán nem működhetik kellő módon, mégis azt mondom, hogy megint nem bennük van a hiba, hanem abban a rendszerben, amely ezeknek a fontos poszton álló embereknek 80 pengős havi fizetéseket ad és ezek a tisztviselők csak pótdíjakkal és délutáni többletmunkával együtt tudnak 120 pengőt keresni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hallatlan!") Idáig még nem is voltak véglegesítve ezek a tisztviselők. Hogyan lehet egy ideiglenes tisztviselőre ilyen hatalmas munkakört rábízni? Most véglegesítik csak őket, de most is azt kell mondanom, hogyan lehet milliós, tízmilliós, százmilliós forgalmat lebonyolító nagy vállalatokat 120 pengős tisztviselőkkel ellenőriztetni? Ez teljességgel lehetetlen. Igenis, van ezekben a tisztviselőkben becsület, ennek ellenére van bennük törekvés és jószándék, hogy a törvényt végrehajtsák, de lehetetlent senkitől se követeljünk. A másik dolog az, hogy a kormánybiztosságnak nincs nyomozási osztálya, tisztára a bejelentésekre van ráutalva. Ha a bejelentés téves vagy elmarad, akkor a végrehajtásnál egészen nagy kiesések lehetnek. A kormánybiztosság ilyenkor legfeljebb a névtelen levelekre támaszkodhatik s ha nincs névtelen le vél, akkor nincs elindulási mód. (Budinszky László: Erre nincs detektív! De a követség előtt volt tüntetésre igen!) A másik nagy hiba, hogy az egész kormánybiztosságnak mindössze 21 revizor áll rendelkezésére. Budapesten magában 150 revizorra volna szükség, a vidékről egyáltalában nem is beszélek. Miképen lehet 21 revizorral Magyarország összes vállalatait ellenőrizni, amikor ahhoz, hogy egy vállalat ellenőrzése si; keresnek legyen mondható, legalább két hónapi munkára van szüksége egy revizornak? Szegénységi bizonyítvány a kormány számára (Zaj a szélsőbaloldalon.), hogy nem dotálja megfelelően ezt a kormánybiztosságot. Itt van azután egy másik hibába a kormányzatnak. A végrehajtási utasítás, a 7720. M. E. számú rendelet megszabja, hogy a kor mánybiztosságnak jogában van a vállalatokba tisztviselőket behelyezni, vezetőtisztviselőket azonban — ezt különben a törvény is kimondja, — nem áll módjában behelyezni, tehát csak kistisztviselőket. Jött a rendelet, amely megmondja 59. §-ában, ki a vezető tisztviselő: az akinek 300 pengője van, az már vezető tisztviselőnek számít ebből a szempontból. Vannak egyes nagy bankjaink, ahol egy gyors- és gépírónőnek havi 300 pengő fizetése van, tehát a kormánybiztosnak nincs jogában ezt a tisztviselőt felváltani és helyére egy keresztényt ültetni. A törvény lehet rossz és hibás, azt nehezebben tudjuk talán megváltoztatni, itt van azonban a rendelet, aminek a megváltoztatásához egy másik rendelet szükséges. Miért nem teszi ezt a kormány? Befejezem beszédemet. Ezek után nem csodálhatjuk, hogy akad egy magyar országgyűlési képviselő, aki azt állítja, hogy a magyar kormány a zsidótörvényt nem diktátumok útján hajtja végre, hanem előzetes tárgyalások és megegyezések alapján, a törvény végrehajtásánál embertelen lépések nem történnek és nincsenek szívettépő jelenetek, mint követkéz^ menyek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki mondta ezt?) Eckhardt Tibor nagyon helyesen mondta és igazolja mindenben a nemzeti szocialista álláspontot, amit én hirdetek minden szerdán, hogy a kormánynak nincs szándékában a zsidótörvényt megfelelően végrehajtani. Mi nem a zsidókat akarjuk bántani és nem könnyhullatást akarunk, de azt akarjuk, hogy azt az életnívót, amely idáig a liberális kormányok alatt a magyar középosztálynál lesüllyedt, emeljük fel és ezért küzdünk, ezért harcolunk nem a zsidóság ellen, de a magyar szupremácia érdekében. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Kovách Gyula képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a zsidótörvénnyel kapcsolatos különös jelenségek tárgyában. I. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról a nyilatkozatról, amelyet Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő Amerikában az amerikai zsidók előtt a zsidótörvényről és annak végrehajtásáról tett? II. Nyilatkozzék a miniszterelnök úr, megtörtént-e Eckhardt Tibor nyilatkozatában említett állítólagos tárgyalás, amelyet az illetékes kormánytényezők a zsidótörvény végrehajtása előtt a zsidóság képviselőivel folytattak volna és amely nyilatkozatból e szerint az a következtetés vonható le, hogy a zsidótörvény végrehajtása a zsidóság számára nem fog komoly következményekkel járni? III. Mivel magyarázza a miniszterelnök úr, hogy a zsidótörvény végrehaj tsával kapcsolatos jelenségek arra engednek következtetni, hogy e tárgyalások valóban megtörténtek? IV. Komolynak látja-e a miniszterelnök úr a zsidótörvényt és annak végrehajtását. Kovách Gyula s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt, interpellációja töröltetik. Következnék Paozolay képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Lázár Imre képviselő úr a házszabályok 143. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyes megtámadtatás visszautasítása címén kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Lázár Imre: T. Ház! Személyes megtámadtatás címén kívánok felszólalni és kérni néhány percre^ a Ház szíves türelmét. Nem szokásom személyeskedni és nem is helyeslem azt, de mivel Vágó Pál igen t. képviselőtársam június 5-én, az interpelíációs napon személyemet valótlan állításokkal megtámadva, bekapcsolta a vitába, fel kell szólalnom, mert nem hinném, hogy ha arra kerülne a sor, állítását bizonyítani tudná. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jegyzőkönyvek vannak!) Mindegy, ha jegyzőköny van, akkor is állítom, hogy nem tudná bizonyítani, mert azok valótlanok. Azt mondotta Vágó Pál t. képviselőtársam