Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-116

236 Az országgyűlés képviselőházának lésügyi, továbbá a kereskedelem- és köziekelésügyi miniszter urak felkérésére, és nevében is — az alábbiakban van szerencsém megadni. Szöllősi Jenő képviselő úr az említett interpellációjában azt sérelmezte, hogy a makói Faksz.-házak számos tulajdonosa ellen a Faksz. árverést óhajt foganatosítani. Ezzel kapcsolatosan felvetette azt a kérdést, hogy a makói Faksz.-házak annak idején történt építése előtt tényleg engedélyeztetett-e egy a rendestől eltérő különleges építkezési mód és a makói államépítészeti hivatal tényleg ' véleményezte a. rendestől eltérő építkezési mód alkalmazását. Végül azt a kérdést intézte hozzánk, hogy amennyiben a Faksz.-házak körül hibák történtek volna, hajlandók vagyunk-e odahatni, hogy azok megfelelő államsegély biztosításával helyrehozassanak és a házak tulajdonjoga minden arra érdemes tulajdonosa számára megóvassék. A felvetett kérdésben a tényállás röviden a következő: : Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék törvényhatósága 1927. évben az általa vásárolt ingatlanokból 396 házhelyet osztott ki. Ezeket az ingatlanokat a vármegye a költségekkel együtt, 245.598 pengőért szerezte meg. A vármegyét tisztán szociális elgondolás vezette a házhelyek kiosztásánál, hogy rendes és olcsó munkásházakhoz juttassa az érdekelteket akik csupa kisemberek voltak. Ezeket a házhelyeket később az Országos Földbirtokrendező Bíróság _ az 1920 : XXXVI. te. hatálya alá tartozónak jelentette ki, minek következtében az érdekeltek lényegesen olcsóbban jutottak a házhelyekhez, mint azokat a vármegye vette. Végeredményben a vármegye a házakcióra 160.591 pengőt fizetett rá. A vármegyének ebből folyólag ma is 80 ezer pengő bankkölcsön tartozása van. Ezekre a házhelyekre az érdekeltek a Faksz. által nyújtott kölcsönből építették fel házaikat. Ebbe az építkezésibe a vármegye is belekapcsolódott oly módon, hogy a Faksz.kölcsönt a vármegye vette fel a juttatottak terhére és ebből a vármegye fizette ki a házlak építési költségeit. Az adósok ma már telekkönyvi tulajdonosai a házhelyeiknek. A házak építésénél kétségtelenül hibák történtek. Először is hiba volt már az, hogy a házak elhelyezésére szolgáló ingatlant rosszul választotta meg a vármegye, mert az vizenyős terület. Második hiba pedig az volt, hogy -az 1928. évben, hogy az építési kölcsönök költségeit csökkentsék, a vármegye alispánja azzal a kéréssel fordult a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy az, olyan helyeken, ahol az altalaj kedvező, az építkezésekné] a szilárd alapozás; mellőzhető legyen. A földmívelésügyi miniszter úr azt megengedte azzal a kikötéssel, hogy a szilánd alapozást csak ott lehet mellőzni, ahol az államépítészeti hivatal megállapította, hogy az altalaj kedvező és száraz. E kikötés dacára az államépítészeti hivatal megkérdezése nélkül mind a 396 háznál ' úgy a szilárd téglaalapozást, mint a szigetelés alkalmazását, mellőzték. Nyilván azért, hogy a Faksz. által nyújtott kölcsönből az építést le tudják bonyolítani. Ami már most itt a felelősség kérdését illeti, vármegyei vonatkozásban az eljárás megindítását mellőzendőnek tartom és pedig azért, mert e házhelykérdésnek akkori előli #. ülése 19UO június 12-én, szerdán. adója, Vertán Emil volt vármegyei főjegyző időközben meghalt, a vármegye akkori alispánja: Tarnay Ivor nyugdíjba ment. A Faksz. által házépítési kölcsönben részesített makói adósok egyike az ország legrosszabbul fizető adósainak. A Faksz. ezeknek is — úgy mint mkiden adósának — évek hosz,szú során át a legmesszebbmenő fizetési kedvezményeket és könnyítéseket nyújtotta, hogy fizetési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. Az összes adósokkal a Faksz. felvette a közvetlen érintkezést a helyszínen és az érvek és meggyőzés eszközével kívánt rájuk, hatni, hogy fizetési kötelezettségüknek saját, érdekükben tegyenek eleget. Sajnos, a mintegy 400 adós közül ennek ellenére is akadtak konokul nem fizető adósok. A Faksz. azokkal szemben, akik fizetési készségüknek a legki-, sefeb tanújelét sem adták, tízévi várakozás után az államkincstár érdekeinek megóvása érdekében kénytelen volt szigorúbb eszközöket alkalmazni és a 400 adós közül ezidőszerint 9 adósnak a háza elárvereztetett. Ezen 9 adós közül is csak egyetlen adóstól vette el a Faksz. tényleg a házát, 8 adós ma is benne lakik. A Faksz. jelentése szerint, ha MZ í.1 8 adós, akiknek a házát már elárverezték, a jövőben tanújelét fogja adni a fizetéskészségüknek, úgy házaikat nem fogják elveszteni, hanem idők folyamán azt tulajdonul vissza is s'zerezhetik. Ha azonban fizetési készségüknek semminemű tanújelét sem fogják adni, úgy természetszerűen az államkincstár pénzügyi érdekeinek megóvása végett a Faksz. kénytelen lesz a kincstári eljárást folyamatba tenni. Az ügyben — nézetem szerint — a főkérdés azon van, hogy a bajbajutott szegény embereket segítsük. Ezt pedig úgy lehet keresztülvinni, hogy egyrészt a talajt feltöltik, másrészt az elmulasztott szilárd alapozást aláfalazással és szigeteléssel pótoljuk. A feltöltést illetőleg már a (múlt évben a munkaszolgálat keretében a kiküldött munkászászlóalj megkezdte a terület feltöltését és ezek a munkálatok a folyó évben is folytatódnak. Az aláfalazási munkálatok is megindulnak és már több ház aláfalazása megtörtént. Ezeket a munkálatokat a veszélyeztetettség szerint foganatosították. Figyelemmel a kérdés nagy szociális jelentőségére, tervbevettem az összes házak aláfalazásának a megoldását. E célból a helyreállítási költségekre 150.000 P-t kívánok évi 50.000 P-s részletekben, mint kölcsönt rendelkezésre bocsátani. Az első, 50.000 P-s részletet Makó megyei város polgármesterének a kezéhez ki is utaltam. A kölcsönt kamatmentesen, évi 60 pengős törlesztés mellett az érdekeltek pénzben, vagy az insésakció keretében teljesített munkával fizetik vissza. A kölcsönt tehát is:en méltányos feltételek mellett engedélyeztem. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest. 1940. évi májíus hó 30-án. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, s. k.« Elnök: Méltóztatik az imént felolvasott miniszteri választ tudomásul venni 1 (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk. Rapcsányi László képviselő úr a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett interpellációját törölte. Ezért következik Keök Antal képviselő úr interpellációja a belügy- és