Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-116
Az országgyűlés képviselőházának földmívelésügyi miniszter urakhoz. (Keek Antal: Ezt az interpellációmat törlöm!) Keek Antal képviselő úr első interpellációiát törli. Eszerint következik Keek Antal képviselő úr második interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a külügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek azt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök és a ;mi. kir. külügyminiszter urakhoz a m. kir. kormánynak a Habsburg-restauráeiós törekvésekkel szemben elfoglalt álláspontjáról. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy úgy bel-, imint külföldön a német birodalomhoz tartozó Ausztria, csehmorva protektorátus és Magyarország területeire és népeire vonatkozólag egy Habsburgmonarchia vissza-, illetve felállítása iránt akció folyik? 2. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök és m. kir. külügyminiszter uraknak arról, hogy e törekvéseket leleplező és Ottó és Félix főhercegek amerikai útjával kapcsolatos tárgyalásokról szóló, a »Der Stürmer« című német lap május havi számának harmadik oldalán megjelent cikket a magyar cenzúra törölte? 3. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a cenzúrának ez a ténykedése alkalmas azoknak a feltevéseknek az alátámasztására, hogy a Habsburg-restauráeiós akciók a m. kir. kormány támogatását élvezik? 4. Van-e tudomása a m. kir. külügyminiszter úrnak arról, hogy azok a feltevések, amelyek egy, a Németbirodalom most folyó hősies küzdelmének kudarca esetén bekövetkezhető oly állapotra spekuláló államalakítási törekvések mögött vagy mellett a m. kir. kormányt vélik felfedezni, amidőn a Németbirodalom megcsonkítást szenved, illetve részeire bontatik szét, alkalmasak arra, hogy a Németbirodalom és Magyarország között feltétlenül szükséges barátságos viszonyt megrontsák s ezzel az ország, a nemzet egyetemes érdékeit veszélyeztessék? 5. Hajlandók-e a m. kir. miniszterelnök és a m. kir. külügyminiszter urak a cenzúra fent kifogásolt ténykedésére vonatkozóan magyarázatot adni, a m. kir. kormánynak a Habsburgrestauráeiós törekvésekkel szembeni viszonyáról félreérthetetlen módon nyilatkozni s odahatni, hogy a jövőben hasonló ténykedések még a látszatát, se kelthessék annak, hogy a in. kir. kormány a magyar függetlenséget veszélyeztető, a Magyarországgal barátságos viszonyban lévő Németbirodalom háborújának elvesztésére és részeire széthullására spekuláló törekvéseket elnézi vagy támogatja, hajlandók-e végül intézkedni, hogy az ily törekvések meggátoltassanak és a legszigorúbban megtoroltassanak.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Keek Antal: T. Képviselőház! Hubay Kaimán képviselőtársam 1940 április 12-én a következő kérdést intézte a m. kir. külügyminiszterhez: Van-e tudomása a külügyminiszter úrnak arról, hogy külföldön nagyarányú Habsburg-propaganda folyik, (Felkiáltások jobbfelől és középen: Rangosabban!) Habsburg Ottónak azon nyilatkozatáról, amelyet Amerikában tett és amely szerint Közép-Európának újjárendezése Magyarország újabb megcsonkításával jár? Arról a tényről, hogy a Habsburg Ottó által elképzelt új középeurópai határok egybeesnek az Illustration ismeretes térképével ?4 16. ülése 1940 június 12-én, szerdán. 237 A külügyminiszter úr ma egy hete erre az interpellációra azt a választ adta, hogy (olvassa): »Ottó főherceg érdekében imitt-amott megjelenik egy külföldi sajtócikk, azonban komoly kormánytényezők nagyarányú propagandájáról beszélni nem lehet. Ottó főherceg tudomásom szerint Amerikában semilyen nyilatkozatot nem tett, amely Magyarország új hataraira vonatkoznék és így újabb megcsonkításról sem lehet beszélni.« Ez történt április 12-ét követőleg egypár nappal. A »Der Stürmer« című német lap május havi első számában megjelent egy cikk Ottó és Felix főhercegek amerikai, newyorki látogatásáról, amely cikk — mint később megtudtam —.Ottó és Felix főhercegeknek amerikai kormánytényezőkkel és igen jelentős amerikai közéleti tényezőkkel folytatott tárgyalásairól szólt. Ez a cikk ismertette azokat az elképzeléseket és azokat a törekvéseket, amelyek Ausztria, a cseh-morva protektorátus és Magyarország területeire és népeire vonatkozólag egy Habsburg-monarchiának, egy Habsburgvezetés alatt álló államszövetségnek a felállítását célozzák. Ezt a cikket a magyar cenzúra kitörölte. (Hubay Kálmán: Mindent kihúztak, ami erre vonatkozik!) Én nem kívánok most ezzel, foglalkozni és nem kívánom ismertetni a magyar sajtó egyes cikkeire és egyes híreire vonatkozó cenzori rendelkezéseket, az azonban kétségtelen, hogy nem egyes cenzorok, hanem a »cenzúra«, a magyar cenzúra — kétségtelenül felső irányításra — minden egyes cikket, amely a Habsburg-kérdéssel és a Habsburg-restauráeiós törekvésekkel kapcsolatban napvilágot akart látni a magyar sajtóban, minden egyes alkalommal kitörölt. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Baky László: A cenzor is legitimista!) Hogy egy külföldön, Németországban megjelenő és a Habsburg-restauráeiós törekvéseket leleplező cikket a magyar cenzúra kitöröl, az szerény véleményem szerint, elsősorban belpolitikai szemszögből nézve a kérdést, — bocsánatot kérek — igenis azt a látszatot engedi kelteni, hogy ezeket a bizonyos Habsburgrestauráeiós törekvéseket a kormány támogatja, Élénk ellenmondások jobbfelöl és középen.) és ha nem is áll ezek mögött a törekvések mögött, (Zaj a jobboldalon.) de igenis, — a legenyhébben kifejezve — elnézi, éspedig jóindulatúan nézi el ezeket a törekvéseket. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen) mert nem engedi meg még egy Nürnbergben megjelenő lapnak sem azt, hogy a Habsburgrestauráeiós törekvéseket leleplezze. (Ügy van! Ügy van! a ssélsőbaloldalon.) Ami ennek a kérdésnek belpolitikai részét illeti, a magyar közvélemény igenis félreérthetetlen és minden kétséget kizáró, ezt a kérdést egyszersmindenkorra elintéző kormánynyilatkozatot nem vár, hanem követel a kormánytól. Tessék végre a kormánynak nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy egyszersmind denkorra tudomásul vette a kormány is azt, (vitéz Lipcsey Márton: El van már intézve!) hogy a Habsburg-restauráeiós törekvések a Duna-medencében egyszersmindenkorra el vannak intézve. (Zaj. — Elnök csenget.) Ha el van intézve, akkor nem kell ilyen látszatot kelteni, hogy talán még sincs elintézve és hogy a kormányzat talán jóindulatú figyelemmel nézi és nézi el egyes itt lévő, jól ismert érdekeltségeknek azt az akcióját, amellyel minden vágyuk és minden céljuk az lenne, hogy szerzett bir-