Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-115

Az országgyűlés képviselőházának kormány még külön rendelkezéseket volt kénytelen tenni egyrészt abban az irányban, hogy a nemzet gazdasági céljaira szükséges erők fenntartása érdekében a pénzintézetek túlságos igénybevétele mellőztessék, másrészt pedig, hogy a pengő külföldi fizetési eszközökre való átváltásának határ szabassék és egyúttal szabályozhassanak a külföldi fizetési eszközökben teljesített fizetések is, akként, hogy a kormány mindezt a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése alá helyezte. Ezek voltak a közismert 4000., 4100., 4200., majd 4300. számú kormányrendeletek, amelyekre a magyar gazdasági és hiteléletnek a fenyegető veszélyek elől való megmentése szempontjából elkerülhetetlenül szükség volt. 1931 július 21. napján terjesztette be az akkori kormány a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló javaslatát, amelyben idéziett rendeleteire a törvényhozás utólagos jóváhagyását kérte, de egyben, minthogy nyilvánvaló volt, hogy további beavatkozásokra is szükség lesz, a későbbi időkre nézve hasonló intézkedések megtételére felhatalmazást kért. (Zaj. — Az elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ez a javaslat elfogadtatván, 1931 : XXVK. te. megjelöléssel' került hele a törvénykönyvbe. E törvény hatályának meghosszabbításáról van most is szó. A törvény első fejezete foglalkozik az elmondottakkal, második fejezete az államháztartás egyensúlyának biztosítására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, amely fontos intézkedések azon az alapgondolaton nyugszanak, hogy mivel a gazdasági élet menetében minefennemû változás, általában a gazdasági élet jövedelmezőségének alászallása egyúttal visszahat az államháztartás bevételeinek kedvezőtlen alakulására is

; a kormány kötelezve legyen olyan intézkedések megtételére, hogy az egyik oldalon a már megszavazott költségvetésben elérhető mindennemű megtakarítást a legszigorúbb rendszabályokkal hajtson végre és a másik oldalon egyúttal gondoskodjék arról, hogy az államkincstár bevételei a fennálló törvényes kereteik közt és törvényes rendszabályok alapján fokoztassanak. Minthogy pedig a költségvetés legnagyobb kiadási tételeit a személyi járandóságok és nyugdíjterhek tették, egyúttal rendelkezés történt olyan irányban, hogy a létszámcsökkentés intézkedéseit tartalmazó 1930 : XL. te. végrehajtásának tempója is fokoztassék. A törvény harmadik fejezete az országgyűlés ellenőrzési és kezdeményezési jogát szabályozta egy külön e célra kirendelt bizottság által, amelyet kétharmad részben a képviselőház, egyharmad részben a felsőház tagjaiból alakítottak. Ez a rendelkezés természetesen érintetlenül hagyta az országgyűlésnek a kormánnyal szemben való ellenőrzési és felelőfcségrevonási jogát. Minthogy a gazdasági és hitelélet rendje megkívánja, hogy ne lehessen alaptalan híresztelésekkel, vészhírek terjesztésével megbontani a gazdasági élet normális menetét, e tekintetben olyan különös rendszabályokra is szükség volt, amelyek büntetőjogunkban addig hiányoztak; ezért büntetőjogunknak e hiányait pótolni kellett. Ezeket a rendelkezéseket tartalmazza a negyedik fejezet. Ugyanez a fejezet foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy ez a provizórikus felhatalmazás mely időpontig terjed!. Ebben a tekintetben a költségvetési év végét jelölte meg a javaslat. Az így megszabott határidőt azonban 115. ülése 194-0 június ll-én, kedden. 197 — minthogy ezt az azóta lefolyt események is szükségessé tették — a törvényhozás évenkint hozott törvényekkel egy-egy évre mindig meghosszabbította, azzal a különbséggel, hogy az 1937 :X. te., amely a következő év júniusáig hosszabbította meg a felhatalmazási törvény érvényét, még külön büntetőjogi rendelkezéseket is tartalmazott, az 1938. évre vonatkozó meghosszabbítási törvény peidig a termelés folytonosságának biztosítása érdekében még további különleges felhatalmazásokat adott a kormánynak ilyenirányú intézkedések megtételére. A jelenlegi javaslat magában foglalja az 1931: XXVI. tc.-nek 1941. évi június hó 30-ig terjedő meghosszabbítását, azzal, hogy az 1937. évi törvény vonatkozó szakaszai és az 1938. évi törvény kiterjesztő rendelkezései is hozzácsatlakoznak. Mélyen t. Ház! Bár az az érzésem, hogy a mai idők mérlegelése mellett e törvények érvényének további meghosszabbítására vonatkozó indokolásra nincs is szükség, mégis legyen szabad erre vonatkozóan néhány szót szólnom. A legutóbbi másfél-két év alatt országunk lényeges előrehaladást ért el gazdasági, kulturális» és honvédelmi téren. Honvédelmi készültségünk gyors tempóban és igen lényeges eszközökkel történt kiegészítését úgy vittük keresztül, ihogy egyúttal a magyar közönségnek fogyasztási javakkal való ellátottsága nem csökkent, sőt még javult is. A nemzeti jövedelem megnagyobbodott és a 'jövedelemeloszlás is egyenletesebbé vált. A széles léprétegek kulturális és egészségügyi helyze tének javulásán kívül életszínvonaluk is lényegesen emelkedett. A mezőgazdaság jövedelmezősége is jelentékeny részben helyreállott, illetőleg jelentékeny mértékben haladt a háborúelőtti nívó felé. Mindezekből folyóan államháztartásufnk helyzete is javult, amit az a példa is mutat, hogy az elmúlt költségvetési évben a bevételek hiányát a kényszerű kiadásokkal szemben az adótételekből befolyó, automatikusan befolyó adótöbbletből lehetett jelentékeny részben fedezni. Mégis a háború bekövetkezésével a kivételes intézkedések felhatalmazására most még fokozottabb szükség van. Nemcsak a hadviselő államokban, ahol a gazdasági élet háborús irányítása, illetőleg a háborús gazdasági rend ismérvei világosan felismerhetők, hanem még a semleges államokban is, különösen ott, ahol részleges vagy teljes mozgósítást hajtottak végre. Ezekben az államokban azt lehet látni, hogy az államnak, a kormányzatnak a befolyása és az intézkedései a gazdasági életnek mind több és több szektorára terjednek ki. A háború következtében a nemzetközi áru-, fizetési és postaforgalom lebonyolítása rendkívül megnehezedett. Az államhatalom mind sűrűbb és mind részletesebb beavatkozására van szükség, hogy a háború miatt bekövetkezett új helyzethez való alkalmazkodás minél hamarabb és minél szélesebb rétegofe érdekeivel egyezően következzék be. A devizapiacokon is rendkívüli nehézségek jelentkeztek, amelyek főként azzal álltak >öszszefüggésben, hogy a nemzetközi aranyszállítások úgyszólván lehetetlenekké váltak. Ezzel kapcsolatos a polgári lakosság fogyasztásának megszűkítése, aminek szüksége természetszerűen nálunk is bekövetkezett. Ismerjük azokat az intézkedéseket, amelyek a fogyasztást bizonyos cikkekben egészben, vagy részben megszűkítették és mérsékelték, aminek eszközeit egyúttal a fogyasztási adóztatás súlyos29*