Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

166 Az országgyűlés képviselőházának 113. Ülése 1U0 június 6-án, csütörtökön. dig is a 10 hónap és a 8 hónap, a gyakorlat bari ellen ben — méltóztassanak elhinni — némely helyen 5 és 6 hónap volt a szorg-almi idő s ezért a legnagyobb küzdelmet folytattuk, hogy a hat hónapot biztosíthassuk a .gyakorlatban. A .szegény .gyermekeknek a szüleit a legritkább esetben tudjuk megbüntetni; a legtöbbször kegyelmi kérvényt nyújtanak be, amelyben, kérik a pénzbüntetés elengedését és én kénytelen vagyok honorálni, mert nem tudom a szegény béres embert, vagy munkást nem tudom milyen kis összegű büntetéssel se sújtani. Meg vagyok győződve arról, hogy itt Nagy Ferenc képviselőtársamnak van igaza, aki azt mondotta, hogy a falu fiatal népe, fiatal parasztsága kívánja már ezt a nyoleosztályú népiskolát, tehát rövid idő kérdése, hogy maguk a szülök is kérni fogják a nyolc osztályt és (Ügy van! a jobb és baloldalon.) éppígy kérni fogják a kileinchónapos tanítást is. Erre a törvényjavaslat prejudikál és az életiben keresztül visszük. Egyelőre meg kellett a való élettel alkudni. Ne méltóztassanak azt hinni, amint Kéthly és Maróthy képviselőtársaim élezték ki a legjobban, hogy itt valami osztályérdekről, nagybirtokról van szó. En soha olyan törekvést nem pártolok, hogy gyermeki munkaerőket bárhol foglalkoztassunk. Soha nagyüzemeknek, nagybirtoknak, de másnak se azt a törekvését nem vagyok hajlandó honorálni, hogy gyermekeket 'bármilyen munkára használjanak ki. Egyesegyedül azt a szociális szempontot honorálom, hogy a kisember, a törpe gazda, a cselédember, a munkásember a gyermekét, bizonyos időszakában az évnek, ma még gazdaságában használja. Lehet, remélem is, hogy a helyzet rövid időn belül kedvezőbb lesz és méltóztassanak elhinni, nagyon örülni fogok, lia megvalósíthatom a nyolckilenc 'hónapos oktatást. Téves az a megállapítás is, hogy a tananyag nem növekszik, csak felhígítjuk. Ez is talán egy félreértésen alapul, talán nem egészen világos az indokolás ebben a pontjában, amikor azt mondja, hogy a tananyag köre nem lesz "bővebb, mert részleteiben bővebb lesz, s az anyagot alaposabban és elmélyedőbben kívánjuk tanítani. A többletet adja ezentúl a gyakorlati gazdasági irányú oktatás, amit feltétlenül keresztül akarunk vinni és az a nemzetismereti oktatás, amiről már szólottam - és amit Palló igen t. képviselőtársam is kiemelt beszédében és növelni fogja az anyagot a nevelés, a tanítónak a nevelő munkája is, mert a tanítónak igen nagy munkatöbbletet jelent az, ha nevel is és nemcsak oktat. Oktatni sokkal könnyebb, mint nevelni. Magam is tanárember vagyok és nagyon jól tudom, hogy ez a legnehezebb része hivatásunknak. Méltóztattak Kéthly Anna és Kajniss képviselőtársaim, szóvátenni a tananyag kétféleségét, hogy minőségben és mennyiségben más anyagot fognak tanítani a városi és falusi iskolákban. Ez nem egészen így van. A népiskolai oktatás egységes lesz. À tananyag is egységes lesz, csak egy bizonyos tekintetben, a gazdasági oktatás tekintetében ágazik szét, bifurkál az oktatás azáltal, hogy a falusi iskolában mezőgazdasági irányú, a városok és az ipari falvak iskoláiban pedig inkább ipari és általános gazdasági irányú lesz. Ne méltóztassék tehát attól félni, hogy ez az iskola talán szét fog esni: és két- vagy háromféle irányban művel és nevel. Mi igenis, egységes alapműveltséget adunk, csak a helyileg megkívánt gyakorlati követelményeknek is eleget kívánunk tenni. A gazdasági műveltség és a gazdasági oktatás tekintetében is kívánnék néhány szót szólni. Itt Szabó Gyula t. barátom igen alapos fejtegetései után tulajdonképpen nem is kellene beszélnem, erről, de mert több képviselőtársam szóvátette a téli tanítási időt, kénytelen vagyok nyilatkozni. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a nyolcosztályos elemi iskola gazdasági oktatása nem szakoktatás, nem is akar az lenni, épúgy, mint ahogyan a polgári iskola sem szakoktató intézmény, hanem általános műveltséget adó intézmény, amelyben gyakorlati elemek, gazdasági elemek vannak. Célja tehát gyakorlati előkészítés a szakiskola felé. A gyakorlati oktatásban pedig szupponáljuk, hogy a gyermekek résztvesznek a családi életben és ennélfogva résztvesznek a gazdasági munkában is, hazulról hoznak bizonyos mezőgazdasági, ipari vagy munkás szemléletet az iskolába és hoznak bizonyos készséget is magukkal ebben az irányban. Az iskola ezért feladatát ezeknek a mezőgazdasági ismereteknek rendszerezésében, kiegészítésében, korszerűsítésében és alkalmazásuknak magyarázatában látja. Méltóztatott felvetni, hogy télen nem lehet tanítani mezőgazdaságot, hiszen akkor a legfontosabb munkák nem folynak. Ezzel szemben csak arra hivatkozom, hogy Magyarország legsikerültebb szakoktatási intézménye a téli mezőgazdasági iskola (Ügy van! Ügy van! jobb felől,), kétségtelen, hogy az egész országban a legjobban kedvelt és sikerült intézmény, holott ott is csak a téli évadban folyik a tanítás. (Maróthy Károly: Akkor érnek rá!) Igen, ez így is van. Itt van kezemben a tanterv. Ha méltózta, tik érdeklődni, munkatársaimnál meg méltóztatik találni, hogy az V. és VI. osztályban hogyan készítjük most elő gazdasági irányban a gyermekeket. Az őszi és tavaszi munkákat még megszemlélheti az iskolai gyakorló területen és azon kívül is a gazdasági élet, az udvar, az istálló, a kert körüli munkák szemléltetése, az azokban való részvétel tervszerű gyakorlása és sok mindenféle egyéb eszköz is v'an, amellyel a tanító felkeltheti a mezőgazdasági érdeklődést a hathónapos oktatási idő alatt is. De mód van arra is, hogy a tantervet olyanképpen állapítsuk meg, hogy az iskolai év másik négy hónapjában is behívhassuk egy-egy napra a gyermekeket, akik akkor egy nagyobb vagy kisebb gazdaságba kirándulást tehetnek, megtekinthetik az ottani munkát, és mód van arra is, — ha meg tudunk egyezni a föidmívelésügyi miniszter úrral, hogy esetleg a téli mezőgazdasági iskola oktatásában is szemléltetően résztvehessenek ezek a gyermekek, Piukovich t. képviselőtársam mondotta, hogy ezeknek a gazdasági iskoláknak gya- korló területre van szükségük. Ez így van és mindenütt gondoskodni is fogunk ezekről a gyakorló területekről, hogy igazán gyakorlati legyen ez az iskolatípus. Nagy Ferenc t. képviselőtársam itt is egy egészséges gondolatot vétett fel, azt, hogy a ma még gazdaságilag nem eléggé kiképzett tanítók mellett szaktanítók körzetenkint járják be a falvakat és oktassanak, szóval avándortanitói intézményt itt egy vándor gazdasági ezaktanítói intézménnyel egészítsük ki. Én ezt a gondolatot rendkívül életrevalónak