Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

Àz országgyűlés képviselőházának 11$. a javaslatban, csak azt felelhetem, hogy lehetséges, ő egy hét alatt el tudott volna vele készülni. (Bencs Zoltán: Ügy is nézett volna ki!) Nekem egy esztendő kellett hozzá, de az emberek képességei és tehetsége nem egészen egyformák. (Derültség.) En előbb megkérdeztem a néptanítókat, az érdekeltségeket, az iskolafenntartókat, nekem tehát kellett egy esztendő. En nem magam csináltam, ezt a javaslatod hanem megkérdeztem az érdekelteket és azzal a harmonikus együttműködéssel, amelyet tőlem éppen a képviselő úr kíván a jövőre nézve és amely meg is lesz, igyekeztem előkészíteni ezt a törvényjavaslatot. (Palló Imre: A 11. §-t nem javasolták!) Ehhez a javaslathoz körülbelül 250 néptanító szólt hozzá. Felszólítottuk az összes néptanítókat, hogy tegyék meg megjegyzéseiket és ez az új tantervnél is így lesz, teljesülni fog tehát az, amit t. képviselőtársam kíván, hogy a végrehajtás előtt megbeszélések és tárgyalások legyenek. Ez a helyes út. Méltóztattak felvetni az anyagi megalapozottság hiányát. A törvényjavaslat indokolását félreértve, azt méltóztattak mondani, hogy áldozat és anyagi eszközök nélkül kívánom a nyolcosztályú népiskola kérdését megoldani. Én csak azt mondottam a javaslat indokolásában, hogy most szeptemberre ennek a 3600 iskblának a megnyitása nem követel külön anyagi áldozatot, még pedig azért nem, mert az utolsó években több mint 10 milliót fordítottam iskolaépítésre és 2000-nél több tanítói állást szerveztem. Az első lépést tehát ezzel az áldozattal megtehetem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jövőre nem követel áldozatot ez a kérdés, de éppen így áldozatot követelne a hatosztályos népiskola is, mert meg kell szüntetni a túlzsúfoltságot, meg kell szüntetni a roskadozó és összedülőfélben lévő iskolépületekben a további tanítást, folytatni kell tehát az iskolaépítési akciót, folytatni kell a tanítói állások szervezését és erről az úgynevezett győri ötéves beruházási programúiban és a költségvetés keretében történt ég történik a jövő évre is gondoskodás. Meg van tehát igenis a törvényjavaslat alapozva. Az indokolásban említett 3686 iskola közül máris folyik 421 helyen a tanítás a VII. és a VIII. osztályban, 2707 iskolában pedig elő van készítve. Megyénként és községenként pontosan meg van állapítva az állami, katolikus, református, evangélikus és egyéb iskolákban az új rendszerre való áttérés tervezete, úgvhogy ebben a 3128 iskolában minden további nélkül megkezdődik szeptemberben az oktatás. A többi 500 iskolában most készítjük elő a dolgot. (Szöllősi Jenő: Ebből hány van városban?) A városokban valamennyiben van és azon felül falun is. (Palló Imre: Nagyon kevés!) Miért lenne kévést (Palló Imre: Nincs meg a lehetőség! — Zaj. — Elnök csenget.) De megvan! Elnök: Kérem, méltóztassanak a közbeszólásokat és a kérdezéseket abbahagyni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak felfáradni a minisztériumba, ott Kosa Kálmán osztályfőnök úr, yagy Balassa Brúnó osztályfőnök úr, vagy pedig Hertelendy Jenő miniszteri tanácsos úr öt perc alatt pontosan megadja ezekre a kérdésekre a felvilágosítást. A törvényjavaslat meg van alapozva anyagilag és meg van alapozva az építési és szervezési Programm is, hogy jövőre megfelelően tovább tudjunk haladni. Arányosan van megülése 194-0 június 6-án, csütörtökön. 16ö alapozva az államnál, az egyháznál és a községeknél. Palló t. képviselőtársam nyugodjék meg, hogy a városokban mindenütt, de a falvakban is igen sok helyen megvalósul ez az iskola. Méltóztattak szóvátenni, hogy miért nincs benne az ötéves megvalósítási határidő . a törvényjavaslatban. Egyszerűen azért nincs, mert ahol csak ilyen határidőt olvastam egy törvényjavaslatban, azt tapasztaltam, hogy a kitűzött határidőt gyakorlati okokból rendszerint nem lőhetett betartani. így például Klebelsberg Kunó egyik törvényjavaslatában ki volt •mondva a tízéves határidő bizonyos tanulói létszám elérésére. Ezt nem lehetett megvalósítani, mert közben bekövetkezett az 1929/30. évi gazdasági válság, tehát nem lehetett több iskolát építeni, ergo nem lehetett a zsúfoltságot megszüntetni és nem lehetett a törvény javaslatot végrehajtani. En akkor jöttem ide a javaslattal, amikor úgy láttam, hogy öt év alatt most már az egész országban végrehajtható. Ez a szándékunk és remélem, hogy ez a szándék meg fog valósulni. Lehet, hogy öt évnél előbb, lehet, hogy egy esztendővel később. Maróthy t. képviselőtársam az osztatlan és osztott iskolák kérdését tette szóvá. Messze vezetne, h.a erre a kérdésre most kiterjeszkednék, éppen ezért megnyugtatásul csak azt kívánom megjegyezni, hogy más európai államokban is vannak osztatlan és osztott iskolák. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ne méltóztassék azt képzelni, thogy az osztatlan iskolákban nem lehet jól tanítani. Nekem tapasztalataim vannak, íhogy a legjobb tanítóink az osztatlan iskolákban vannak és bámulatos készségük van a különböző osztályok növendékeinek tanítására. Az osztatlan iskolában való tanítás egy jó tanító kezében nem egyszer többet ér, mint az osztott iskolai tanítás. (Rapcsányi László: Csak az eredményesség szempontjából van hiba.) Természetesen nem mondom ezzel azt, hogy a nyolcosztályos népiskola megvalósításával kapcsolatban nem kell arra törekednünk, hogy megosszuk a tanítást. Ez a törekvésünk és miihelyt az anyagi eszközök meglesznek, ebbe az irányba haladunk. Igen sok képviselőtársam szóvátette a szorgalmi idő rpvidségét. Nevezetesen Nagy Ferenc, Kéthly Anna, Maróthy Károly és Bajniss Ferenc t. képviselőtársaim tették szóvá azt a bizonyos hat hónapot. Ha jól el méltóztatnak olvasni ezt a törvényjavaslatot és annak indokolását, akkor be méltóztatnak látni, hogy erről a hathónapos oktatásról nem lehet azt állítani, hogy ez visszaesés. A törvényjavaslat rugalmas, annak is terveztem. Az indokolásban megmondtam, hogy a városokban mindenütt, már az idén is a kilenchónapi tanítási időt rendeltem el. A falun, az ötödik -és hatodik osztályban, ahol a nyolc hónapot eddig is be tudták tartani, jövőre is a nyolc hónapot fogom elrendelni. Egyénenkint, helyenkint fogjuk megvizsgálni a tanfelügyelők, a körzetvezetők és a helyi érdekeltek bevonásával a kérdést és ahol lehet, ott a kilenchónapos vagy a nyolchónapos tanításra fogunk áttérni. Elfogadom Nagy Ferenc t. képviselőtársamnak azt a javaslatát és majd a bizottságban megejthetjük a módosítást, hogy ott, ahol ideiglenesen még a hatosztályos oktatás

r maradt fenn, ott a szorgalmi időben változás ne történjék, tehát nyolchónapos maradjon minden körülmények között. Papíron megvolt ed-