Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

Az országgyűlés képviselőházának 113. a mi betegségünk, hanem az egész művelt világ betegsége vagy hajtórúgoja — ezt még ma megmondani nem lehet. Egyetlen lehetőség van

s ez pedig a nacionalista kultúrpolitikai megoldás: onnan sorozni új tehetségeket a termeléshez, ahonnan a leghangosabban követelik a másféle elosztást. A termelésnek és az elosztásnak egyensúlyba hozásával, a magasabbrangú, termelékenyebb munkával lehet tisztán feloldani t a szociális válságot, ehhez pedig nem vezet más, csak egy tökéletesen új, mélységesen magyarul _ nálunk — és osztálytalanul gondolkozó kultúrpolitika. Kitermelni minden olyan erőt, amely tud dolgozni azért, hogy a szociálpolitikai terheket előteremtse. Nincs más kultúrpolitikai megoldás. Éppen ezért nem szabad sehol sem elvágni az utat a gazdasági iskoláktól és meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy az erős és tehetséges fiatal magyar legalulról is magas szolgálati helyekre kerülhessen a maga szorgalmából és a maga akaratából és pedig intézményesen és nem kivételek formájában, ténylegesen és nem ígéretekben, osztálytalanul és nem úri vagy középosztály szerint. Tíz és egynéhány esztendővel ezelőtt nehéz és keserves harcot folytattunk, amikor boldogult gróf Klebelsberg Kunó ösztöndíjpolitikát inaugurált és az úgynevezett magyar középosztály fiainak teremtett ösztöndíjakat. Akkor azt mondottuk: kérem, a proletárnak joga van proletárpolitikát csinálni abban az esetben, ha a középosztály számára külön ösztöndíjakat adnak. Ösztöndíj tehetséges ember számára van, (Meskó Zoltán: TJgy van! Osztálykülönbség nélkül!) függetlenül attól, hogy a középosztályhoz tartozik-e vagy a legalsóbb rétegekhez. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Tisztelettel kérek tizenöt perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért tizenöt perces meghosszabbítást megadni? (Igen) A Ház a meghosszabbítást megadja. Rajniss Ferenc: T. Ház! A tárgyalt javaslatnak legsúlyosabb hibáját a 10. §-ban látom, amely a nyolcosztályú népiskola és a gyakorlati gazdasági tanítás tantervéről rendelkezik, olyformán, hogy a tananyagot a vallásés oktatásügyi miniszter úr állapítja meg és az egyházi hatóságok, természetesen a miniszter úr jóváhagyásával. Csupán egy rövid bekezdés; rendelkezik arról, hogy a tanterv a nemzetnevelési, nemzetvédelmi, közismereti ismereteken túl adjon a városi iskolákban általános gazdasági, ipari és kereskedelmi, a falusi népiskolákban mezőgazdasági gyakorlati, a leányiskolákban nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket. Az általános indokolásnak első felében benne van minden jó, szép és magától értetődő okos általánosítás, minden, amit szakadatlanul hallunk, r de a gyakorlatban bizony kevés helyen látunk. Nem az a fontos, t. Ház, amikor egy iskolatípusról beszélünk, hogy elpergessük egymásnak a húsz esztendő óta állandóan hallott jelszavakat, a keresztény, szociális, gyakorlati és nemzeti feltételekről, hanem ezt konkrét formában akarjuk látni magában a tananyagban, ami mindenféle melléklet formájában - sajnosi, e mellől a törvényjavaslat mellől hiányzik. Sajnos, láttam én gazdasági tankönyveket az első fellendülés idején, amelyeket azonban nem a. népművelés számára, hanem professzoroknak írtak, csakhogy a professzor urak nem értették, hogy mi van bennük. (Derültség.) ülése 19UO június 6-án, csütörtökön. 159 A nagy kérdés az, hogy milyen lesz ennek a nyolcosztályú népiskolának a szellemi arculata. Erről pedig hat, nyolc vagy tíz jelszót kapunk, amelyeket mi is tudunk, sőt szerénységem mint újságíró, sokkal jobban tudja forgatni. (Derültség.) A tanterv, annak a részletei azok, amelyek bennünket mint törvényhozókat, ebben az esetben érdekeltek volna. Tanterv és tan anyagtervez et nélkül egyetlen szakember sem tudja megmondani, hogy mit szavazott meg ezzel a törvényjavaslattal. Ez tiszta^ felhatalmazási törvény a miniszter iir személyére bazirozottan. En a »magam részéről tiszta szívemből kívánom, hogy végrehajthassa a miniszter úr öt esztendő múlva is. (Baky László: De csak a személyére vonatkozóan! — Meskó Zoltán: Nyilaskormányban gondolja a miniszter úr?— Kö<zi Horváth József: Az< csak vágy!) Elnök: Méltóztassanak a kedélyes beszélgetéseket abbahagyni. (Derültség.) Rajniss Ferenc: Ez lett volna a nagy munka, ebben kellett volna résztvenni pályázatokkal, ankétekkel, részletmegbízásokkal minden elismert tudású magyar nevelőnek, hogy kialakuljon végre egy alapvető, korszerű magyar nevelési rendszer. Ezt a munkát, bar rengeteg sokat ibeszélünik kultúrpolitikáról, mind a mai napig nem végeztük el. Az általános indokolásban folyton kísért sokfelé az a nagy gondolat, hogy tulajdonképpen csak egy nagy, egyetemes nemzetnevelési rendszer lehetséges, amelyben az alapvető, organikus rész csupán a népiskolai nevelés. A jövő nemzedék világfelfogásáról beszél a miniszter úr az indokolásban. A világfelfogás helyes és egységes kialakításáról, azonos alapműveltségről olvasunk az indokolásban s éppen ezeknek a követelményeknek alapján azt állítom, hogy a törvényjavaslat nem teremt és nem is teremthetett szerves kapcsolatot a magyar kultúrpolitikával. A magyar kultúrpolitika még ma is részekre tagolt, széthullott és veszedelmesen nagy részben adminisztratív jellegű. Négy hatalmas kodifikációra, törvényre lenne szükségünk ahhoz, hogy a mai kort kultúrpolitikailag megfogjuk. Kellene egy általános népnevelési törvény, egy középiskolai törvény és egy általános kultúrtörvény, amelyben a művészeteknek és tudományoknak minden, a kultuszminisztérium által vezetett ügye benne volna. Ezen az egységes rendszeren belül pedig volna népiskolai törvény, amelybe nem tisztán a nycleösztályú népiskola tartoznék, hanem az iskolánkívüli népművelés, a leventeoktatás kérdése is, amely helytelenül van kiadva — legalább pedagógiai részében —-a kultuszminisztérium kezéből. Itt kell megoldani feltétlenül a polgári iskolák kérdését is. mert valóban nem tudjuk, hogy mi lesz most a polgári iskolákkal. (Szöllősi Jenő: Elsorvadnak!) Vagy el kell ezeket sorvasztani, vagy át kell alakítani valami mássá, mint aminők ma. Nevelési és oktatási rendszerünket teljesen együtt kellett volna megoldani. Igent. Ház! Ez a törvényjavaslat szintén részletjavaslatnak készült a miatt a csodálatos törvényalkotási szellem miatt, amelynek hoszszú. esztendők óta áldozatai vagyunk, mert hiszen a földreform kérdésében is öt darab alaptörvényünk van, annak 25 különböző' végrehajtási utasítása van és megőrül a jegyző és a paraszt, csak éppen földet nem kap senki, mert az ügyek nincsenek elintézve. A sokféle törvény, a részleteikre bontott törvények baja