Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-109

4 Az országgyűlés képviselőházának 109. sanak be, új termeiket építsenek. Ha ott hely­ben van állaimi elemi iskola, akkor az állam lehetőséget ad arra, hogy a szülők oda járat­hassák gyermekeiket, elrendelheti tehát az ál­lam, (hogy a VI. osztályt végzett gyerimekek a VII. és VIII. osztályú állami elemi iskolába kerüljenek, ahol azonban egyáltalában nincs ilyen iskola, ott megelégszik az állam a hat osztály után a három évfolyamos ismétlő is­kolával is. Nincs tehát erőszak, nem siettet­jük a kiépítést, hanem a lehetőségekhez szab­juk azt. A kultuszminiszter úr költségvetésé­ben már megvan a fedezet arra, hogy ez a fo­kozatos kiépítés megtörténhessék­A törvényjavaslat természetesen gondosko­dik bizonyos szankciókról is. Ezek a büntető szankciók azonban ismét teljes mértékben meg­felelnek a pedagógiai szempontoknak. Értékük és jelentőségük éppen az, hogy ránevelik a gyermek gondviselőjét arra, hogy eleget tegyen a maga kötelességeinek. Előírja a javaslat elő­ször az iskolába Íratás kötelezettségét, mint ahogyan előírja a templombaj aratást és a val­lási kötelességek teljesítését is. A gyermek gondviselője tehát tartozik az illető gyermeket az iskolába Íratni. Ha ez hatósági figyelmez­tetés ellenére sem történik meg, akkor a gyer­meket a hatóság íratja be. Biztosítékokat tar­talmaz a javaslat a leendő törvény esetleges megkerülésének, kijátszásának megakadályo­zására, de szinten nem elrettentő, hanem ráne­velő és rávezető büntetésekkel. Legyen szaibad még megemlítenem, hogy a törvényjavaslat utolsó, 18. §-álban a törvény életbelépésével kapcsolatban úgy intézkedik, hogy az 1940. év szeptember 1-ével lép ha­tályba. Ugyanez a szakasz intézkedik azután arról, hogy e leendő törvény életbeléptetésé­vel az 1868 :XXX VIII. te. 52—56, §-ai, valamint az 1921 :XXX. te. természetesen hatályukat vesztik­A tanítóság szempontjából nagyon lénye­ges a javaslatnak az az intézkedése, amely a tanítóság felhasználásáról rendelkezik. A szá­mítások szerint, ma egy néptanító — a népis­kola V. és VI. osztályának ellátását és vezeté­sét is beszámítva — átlagban Iheti 35—36 órát tanít. Az új tanterv gondoskodni kíván arról, hogy a tanító feladata megkönnyíttessék úgy, hogy a lehetőség szerint hetenként csak 32 órát kelljen tanítania. Ez azt jelenti, hogy le­hetősége lesz a nagyobb munka ellenére is joibb munkamegosztás megvalósítására. Lehe­tőséget ad erre az a tény is, hogy a tanév a felső tagozatokban későbben kezdődik és ko­rábban végződik, így a tanító három hónapnyi megtakarított idiot nyer, amely idő alatt in­tenzívebben és alaposabban foglalkozhatik a négy alsó osztállyal. Azt hiszem,. ezzel ismertettem már a tör­vényjavaslat legjelentősebb, legfontosabb sza­kaszait és rendelkezéseit és most csak azt kell még megemlítenem, — amiről már szintén volt szó — hogy ahol a nyolc osztály bevezetése egyelőre nem lehetséges, ott a törvényjavaslat időt ad az átalakulásra és a kultusztárca költ­ségvetésén belül az állami iskolák szaporítá­sán túl államsegéllyel kívánja támogatni a köizségi és felekezeti iskolákat is, hogr azok is minél előbb megvalósíthassák a nyolc osztályú oktatást. Ká szeretnék még mutatni a nyolcosztályú elemi iskola történelmi múltjára és fejlődésére. Az elmúlt két évtized alatt e téren valóiban óriási, nagyjelentőségű lépések történteik a magyar népkultúra érdekében. Boldogult gróf Kleibelsberg Künó volt vallás- és közoktatás­iilése 19AÖ május 30-án, csütörtökön. ügyi miniszter úr az 1920-as évek derekán in­dította meg az első nyolcosztályú elemi iskola kísérleteit. Az ezt követő években Hóman Bá­lint miniszter úr az első kísérleteket tökélete­sítette azzal, hogy kidolgozott, rendszeres tan­tervet adott ezeknek az iskoláknak. Amikor ezt a munkát mint a magyar mű­velődéstörténet egyik igen jelentős nagy moz­zanatát megemlítjük, akkor ide kell sorolnunk azt az óriási lépést is, amely a magyar nép­iskolák tömegének építéséiből állott. 1931-ig 5217 iskolát és tantermet építtetett gróf Kle­belsberg Kunó miniszter, a későhbi öt eszten­dőben pedig Hóman Bálint miniszter úr 2188 tantermet és tanítói lakást építtetett. Olyan óriási fejlődés ez a magyar népi kultúra ér­dekében, amellyel az elmúlt két évtized mesz­sze kimagaslik az azelőtti hosszú idők munkás­sága fölött. Ennek a törvény javaslatnak igazolása és szükségessége mellett az élet sok tapasztalata szól, szól az a tény, hogy már néhány száz nyolcosztályos elemi iskola működik az ország­ban hosszú évek óta; az a tény, hogy ezeknek az iskoláknak a növendékei önkéntesen jártak ki nyolc osztályt, az első nagy igazolás amel­lett, hogy a mi népünk tanulni akar. Legyen szabad azonban emellett más tapasztalatokat is megemlítenem arra nézve, ho^y a mi népünk tanulni akar. Az egyik ilyen tanyán szerzett tapasztalat, az, hogy amióta az iskolánkívüli népművelés munkássága megindult ebben az országban, azóta nagyon gyakran lehet látni falusi és tanyai iskolákban összegyülieanlett magyar parasztokat. Voltam olyan iskolában, ahova öt, nyolc, tíz kilométer távolságról gya-, logolt be kellemetlen rossz időben vagy csata­kos sáros időiben is a tanyai lakosság. Nagy jelentősége van ennek, mert hiszen éppen azt igazolja, hogy a nép körében igen nagy a kul­túrszomj s hogy a nép tanulni akar és tanulni képes. Ezekben az iskolákban és tantermekben bizony sokszor olyan zsúfoltságot láttunk, hogy a kis petróleum-lámpa nem m tudott égni és valósággal pislákolt. Ennek a népnek az igé­nyét ki kell elégíteni; bárcsak korábban való­sult volna meg ez a törvény, akkor ma sok tekintetben bizonyára előbbre lennénk. Valahogyan úgy érzem, hogy minden bó­foolási szándék nélkül meg kell említenem, hogy a magyar művelődéstörténetnek való­ban fényes lapja íródik meg ennek a törvény­javaslatnak az elfogadásával. Meg kell aeon­han említenem mindenekelőtt azt is, hogy a kormányzó úr Ö Főméltósága igen régen szorgalmazta már ezt a munkát, csakhogy az idők, a pénzhiány nem tették lehetővé a ja­vaslatnak olyan gyors tempóban való meg­valósítását, mint ahogy azt a miniszter urak szerették volna. Most azonban éppen a kor­mányzó úr húszéves országlása alkalmából — ahogy ez a törvényjavaslat szépen említi — talán az egyik legszehb és legtökéletesebb ajándék Ö Főméltósága számára az ő mun­kásságának ünneplésére ennek a törvényja­vaslatnak a törvénytárba való beiktatása. Ügy érzem valahogyan, hogy a népművelés és a népi kultúra terén most olyan ténykedések történnek, amelyek a falu kultúráját népi yo­; nalon jellegzetesen, a falunak valóan fogják | kiépíteni és fogják terjeszteni. Meg kell itt említenem: szoros kapcso­; latba kell hozni ezzel a törvényjavaslattal és ennek benyújtásával azt a tényt is, hogy a miniszter úr nemrégen a táj- és népkutatás­nak is szervezett lehetőséget adott és biztosi-

Next

/
Thumbnails
Contents