Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-109
4 Az országgyűlés képviselőházának 109. sanak be, új termeiket építsenek. Ha ott helyben van állaimi elemi iskola, akkor az állam lehetőséget ad arra, hogy a szülők oda járathassák gyermekeiket, elrendelheti tehát az állam, (hogy a VI. osztályt végzett gyerimekek a VII. és VIII. osztályú állami elemi iskolába kerüljenek, ahol azonban egyáltalában nincs ilyen iskola, ott megelégszik az állam a hat osztály után a három évfolyamos ismétlő iskolával is. Nincs tehát erőszak, nem siettetjük a kiépítést, hanem a lehetőségekhez szabjuk azt. A kultuszminiszter úr költségvetésében már megvan a fedezet arra, hogy ez a fokozatos kiépítés megtörténhessékA törvényjavaslat természetesen gondoskodik bizonyos szankciókról is. Ezek a büntető szankciók azonban ismét teljes mértékben megfelelnek a pedagógiai szempontoknak. Értékük és jelentőségük éppen az, hogy ránevelik a gyermek gondviselőjét arra, hogy eleget tegyen a maga kötelességeinek. Előírja a javaslat először az iskolába Íratás kötelezettségét, mint ahogyan előírja a templombaj aratást és a vallási kötelességek teljesítését is. A gyermek gondviselője tehát tartozik az illető gyermeket az iskolába Íratni. Ha ez hatósági figyelmeztetés ellenére sem történik meg, akkor a gyermeket a hatóság íratja be. Biztosítékokat tartalmaz a javaslat a leendő törvény esetleges megkerülésének, kijátszásának megakadályozására, de szinten nem elrettentő, hanem ránevelő és rávezető büntetésekkel. Legyen szaibad még megemlítenem, hogy a törvényjavaslat utolsó, 18. §-álban a törvény életbelépésével kapcsolatban úgy intézkedik, hogy az 1940. év szeptember 1-ével lép hatályba. Ugyanez a szakasz intézkedik azután arról, hogy e leendő törvény életbeléptetésével az 1868 :XXX VIII. te. 52—56, §-ai, valamint az 1921 :XXX. te. természetesen hatályukat vesztikA tanítóság szempontjából nagyon lényeges a javaslatnak az az intézkedése, amely a tanítóság felhasználásáról rendelkezik. A számítások szerint, ma egy néptanító — a népiskola V. és VI. osztályának ellátását és vezetését is beszámítva — átlagban Iheti 35—36 órát tanít. Az új tanterv gondoskodni kíván arról, hogy a tanító feladata megkönnyíttessék úgy, hogy a lehetőség szerint hetenként csak 32 órát kelljen tanítania. Ez azt jelenti, hogy lehetősége lesz a nagyobb munka ellenére is joibb munkamegosztás megvalósítására. Lehetőséget ad erre az a tény is, hogy a tanév a felső tagozatokban későbben kezdődik és korábban végződik, így a tanító három hónapnyi megtakarított idiot nyer, amely idő alatt intenzívebben és alaposabban foglalkozhatik a négy alsó osztállyal. Azt hiszem,. ezzel ismertettem már a törvényjavaslat legjelentősebb, legfontosabb szakaszait és rendelkezéseit és most csak azt kell még megemlítenem, — amiről már szintén volt szó — hogy ahol a nyolc osztály bevezetése egyelőre nem lehetséges, ott a törvényjavaslat időt ad az átalakulásra és a kultusztárca költségvetésén belül az állami iskolák szaporításán túl államsegéllyel kívánja támogatni a köizségi és felekezeti iskolákat is, hogr azok is minél előbb megvalósíthassák a nyolc osztályú oktatást. Ká szeretnék még mutatni a nyolcosztályú elemi iskola történelmi múltjára és fejlődésére. Az elmúlt két évtized alatt e téren valóiban óriási, nagyjelentőségű lépések történteik a magyar népkultúra érdekében. Boldogult gróf Kleibelsberg Künó volt vallás- és közoktatásiilése 19AÖ május 30-án, csütörtökön. ügyi miniszter úr az 1920-as évek derekán indította meg az első nyolcosztályú elemi iskola kísérleteit. Az ezt követő években Hóman Bálint miniszter úr az első kísérleteket tökéletesítette azzal, hogy kidolgozott, rendszeres tantervet adott ezeknek az iskoláknak. Amikor ezt a munkát mint a magyar művelődéstörténet egyik igen jelentős nagy mozzanatát megemlítjük, akkor ide kell sorolnunk azt az óriási lépést is, amely a magyar népiskolák tömegének építéséiből állott. 1931-ig 5217 iskolát és tantermet építtetett gróf Klebelsberg Kunó miniszter, a későhbi öt esztendőben pedig Hóman Bálint miniszter úr 2188 tantermet és tanítói lakást építtetett. Olyan óriási fejlődés ez a magyar népi kultúra érdekében, amellyel az elmúlt két évtized meszsze kimagaslik az azelőtti hosszú idők munkássága fölött. Ennek a törvény javaslatnak igazolása és szükségessége mellett az élet sok tapasztalata szól, szól az a tény, hogy már néhány száz nyolcosztályos elemi iskola működik az országban hosszú évek óta; az a tény, hogy ezeknek az iskoláknak a növendékei önkéntesen jártak ki nyolc osztályt, az első nagy igazolás amellett, hogy a mi népünk tanulni akar. Legyen szabad azonban emellett más tapasztalatokat is megemlítenem arra nézve, ho^y a mi népünk tanulni akar. Az egyik ilyen tanyán szerzett tapasztalat, az, hogy amióta az iskolánkívüli népművelés munkássága megindult ebben az országban, azóta nagyon gyakran lehet látni falusi és tanyai iskolákban összegyülieanlett magyar parasztokat. Voltam olyan iskolában, ahova öt, nyolc, tíz kilométer távolságról gya-, logolt be kellemetlen rossz időben vagy csatakos sáros időiben is a tanyai lakosság. Nagy jelentősége van ennek, mert hiszen éppen azt igazolja, hogy a nép körében igen nagy a kultúrszomj s hogy a nép tanulni akar és tanulni képes. Ezekben az iskolákban és tantermekben bizony sokszor olyan zsúfoltságot láttunk, hogy a kis petróleum-lámpa nem m tudott égni és valósággal pislákolt. Ennek a népnek az igényét ki kell elégíteni; bárcsak korábban valósult volna meg ez a törvény, akkor ma sok tekintetben bizonyára előbbre lennénk. Valahogyan úgy érzem, hogy minden bófoolási szándék nélkül meg kell említenem, hogy a magyar művelődéstörténetnek valóban fényes lapja íródik meg ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Meg kell aeonhan említenem mindenekelőtt azt is, hogy a kormányzó úr Ö Főméltósága igen régen szorgalmazta már ezt a munkát, csakhogy az idők, a pénzhiány nem tették lehetővé a javaslatnak olyan gyors tempóban való megvalósítását, mint ahogy azt a miniszter urak szerették volna. Most azonban éppen a kormányzó úr húszéves országlása alkalmából — ahogy ez a törvényjavaslat szépen említi — talán az egyik legszehb és legtökéletesebb ajándék Ö Főméltósága számára az ő munkásságának ünneplésére ennek a törvényjavaslatnak a törvénytárba való beiktatása. Ügy érzem valahogyan, hogy a népművelés és a népi kultúra terén most olyan ténykedések történnek, amelyek a falu kultúráját népi yo; nalon jellegzetesen, a falunak valóan fogják | kiépíteni és fogják terjeszteni. Meg kell itt említenem: szoros kapcso; latba kell hozni ezzel a törvényjavaslattal és ennek benyújtásával azt a tényt is, hogy a miniszter úr nemrégen a táj- és népkutatásnak is szervezett lehetőséget adott és biztosi-