Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-109

Az országgyűlés képviselőházának 109. felekezetről gondoskodjunk, mert a mi magyarságunknak mélységet, értéket és erősséget éppen az evangéliumi, a krisztusi lelkület adhat. A nemzeti művelődés alapjává akarja tenni ezt az iskolát a törvényjavaslat. Nemzetnevelést akar végezni és éppen ezéirt végesvégig mindenütt kimondja, hogy az iskola látogatása nyolc éven 'keresztül kötelező, a kilencedik esztendőben pedig 40 napos gyakorlatra íhávja be a gyermekeket. Ennek a 40 napnak tisztán és kizárólag az élet szolgálata a célja. Ez a 40 nap arravaló, hogy ezeket az ifjakat gyárakba, mintagazdaságokba vigyék el és megmutassák nekik a magyar élet elért kitűnő

1 eredményeit, nagyszerű teljesítményeit ée így a jónak látásával, megismerésével indítsák el őket életútjukon. Átfutok irövidien a törvényjavaslat egyes pontjain és bátor leszek azoknak röviden a lényegét is ismertetni. A törvényjavaslat egyik paragrafusában megszabja az alsó korhatártSzükséges volt ez éppúgy, mint, a középiskolánál, ahol szintén megtették. Itt az alsó korhatár a tankötelezettség iskolaévének szeptemberét megelőző június 30-ig betöltött hatodik életév. Lehetőség van azonban arra, hogy az iskoláztatásra engedélyt kapjon olyan gyermek is, aki még nem töltötte be hatodik életévét, de ez külön engedélyhez van kötve. Vannak mentesítő iskolák. E törvényjavaslat elasztikus, látszik, hogy egészen az élethez szabták és formálták. Legyen szabad mielőtt a praktikus élethez alkalmazkodó gondolatairól beszélnék, kiemelnem azt a törvényszerkesztési módot, amelyet itt ki kell emelni és legyen szabad azt mondanom, hogy ennek követendő példának kellene lenni minden más alkalommal és ez az a gyakorlati metódus, hogy nem a négy fal között született meg a törvény, hanem megkérdezték és meghallgatták kint az életben a tanítást végző tanítókat, tehát a leggyákorlatibib embereket. A kultuszminiszter úr együtt dolgozott a népiskolák kiváló tanítóival, elsősorban természetesen azokkal, akik már régebben elkezdték a 7—8. osztályú iskolákban való munkát, akiknek tehát ezen a téren tapasztalataik vannak. Bár minden törvénynél, minden rendeletnél azt látnánk, hogy így az élethez alkalmazkodnak és az életben, a gyakorlatban kipróbált jó módszereket minden alkalommal figyelembe vennék és értékelnék. A törvényjavaslat nyolc esztendőről beszél és így talán furcsán hangzik, hogy én kilencet említek. Ez a kilencedik! év azonban mindössze egy negyvennapos gyakorlat, egy szorgalmi idő, ami nagy értéke és érdekessége ennek a javaslatnak és ismét csak rugalmasságát és alkalmazkodó képességét bizonyítja. A javaslat értéke, hogy nem ragaszkodik mereven az előírt tanulási időnek, tehát szeptember l-étől június végéig, merev betartásához. Itt ismét az életre van tekintettel. Két csoportra osztja a nyolc osztályt, egy alsó négyes tagozatra és egy felső négyes tagozatra, úgy hogy az alsó négy tagozatban megtartható továbbra is a rendes tanítási idő és iskolai rend, a felső tagozatban azonban megint az élethez alkalmazkodik és az élet szolgálója kíván lenni, amikor kimondja, hogy olyan vidékeken, ahol földmívesek vannak, ahol a gyermekeket már 12, 13 esztendős korukban igénybeveszík bizonyos munkálatokhoz, a házkörüli teendőkhöz, vagy apróbb feladatok ellátásához, hogy a komolyabb,, az erőteljesebb munkaerők, felszabaduljanak, szeptem'ber 15-étől kezdődjék az oktatás és április ülése 19hö május 30-án, csütörtökön. 3 15-ével befejeződjék. Még arra is módot ad, hogy ez a hat íhónap egy kissé előbb, vagy később kezdve előbbre, vagy későbbre tolassék.^ha erre különös indokok vannak. Rugalmasságát és az élethez való alkalmazkodásának nagyszerűségét igazolja az is, hogy azonfelül, hogy figyelemmel van a különböző népi kategóriák elfoglaltságára, különös figyelemmel van az ő felkészülésükre is, tehát ez az iskola gondol a falusi és a városi növendékek tanulási szükségletei közötti különbségekre. A falusi gyermeket inkább mezőgazdasági vonalon, inkább a mezőgazdasági ismeretek megszerzésében kell elősegíteni, a városi gyermekre nézve pedig inkább az ipari, a kereskedelmi és a közgazdasági vonatkozások a fontosak, éppen azért lehetővé teszi a javaslat, hogy a tanterv ezekre figyelemmel legyen és pedig olyan módon, hogy necsak egyes városokban változtathassák meg vagy választhassák meg, mondjuk a városi vagy pedig a falusi iskola karakterét, hanem azonkívül egyes iskolákon belül is lehetőséget ad arra, ahol nagyon sok a növendék, hogy szinte az osztályokon 'belül vagy maguk az osztályok alkothassanak külön ilyen szakkategóriát, amelyek közül az egyik mondjuk inkább a földmívelés, másik pedig az ipar felé hajló, programmjában ezt a bélyeget, jelleget hordozó iskola lesz. Természetesen, ennek az elgondolásnak vannak olyan pontjai is, amelyek számolnak az életben való keresztülvitel nehézségeivel i3. A legnagyobb nehézségnek látszik a nyolcosztályú elemi iskolának a nagynépességű iskolákban való bevezetése. Rá fogok térni azonban arra, hogy a törvényjavaslat erre is milyen kiválóan gondolt, milyen jól megoldotta ezt és hogy itt nincs semmi komolyabb, nagyobb akadály és nehézség. Vannak olyan iskolák és intézetek, amelyek túlzsúfoltak, ahol a növendékek számához mérten nincs elegendő tanerő. Ilyen helyeken, ahol ez pillanatnyilag megoldhatatlan, a tanterv nem is gondolja bevezetni a nyoloosztályú elemi iskolát, éppen ezért ötesztendős tantervet tűz maga elé és öt esztendőn keresztül kívánja megvalósítani ezt az egész programmot. Ott kezdi^ a megoldást, ahol egy tanítóra 60, két tanítóra 100 növendék, három tanítóra 150, négyre 180 és így tovább, növendék esik, ennél több semmiesetre; a kilenc és kilencnél több tanerős iskolákban nincs semmi akadálya annak, hogy ez a Programm, a nyolcosztályú iskola azonnal életbelépjen és azonnal megvalósíttassék^ mert ahol ennyi a tanerő, ott azok csoportosításával, munkaerejük kihasználásával sokkal johban lehet gazdálkodni, mint olyan iskolákban, aJhol kevesebben vannak. Meg^ kell említenem itt még azt, hogy a számítások szerint Csonka-Magyarország 7700 iskolájából eddig 3970 iskolában máris megkezdhető a nyolcosztályú elemi isktolai tanítás. Ez azért nagyjelentőségű, mert azt a reményt engedi táplálni, hogy talán nem lesz nagyon nehéz az ötesztendős Programm megvalósítása, mert ez óriási előnynyel, nagy tömegben indul meg. A mai iskoláknak 56-7%-át teszik ki azok az iskolák, ahol már el lehet kezdeni a nyolc osztály bevezetését. Természetesen vannak és lesznek akadályai is a továbbfejlesztésnek, mint például az egy

: házközségek iskoláiban és egyéb nem állami iskolákban, ahol egyszerűen nincs pénz, nincs mód és lehetőség arra, hogy új tanerőket állit1*