Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

Az országgyűlés képviselőházának fenntartói jog visszavonásával kapcsolatban annyira kulánsan járt el, hogy a folyó tanév végéig még megengedte ezeknek a gimnáziu­moknak a működését. (Hóm an Bálint vallás­és közoktatásügyi miniszter: Ezt tettem én is!) T. Ház! Amikor itt ilyen súlyos intézke­dést látunk, amelyet pedagógiai gyilkosság­nak merünk nevezni, (Mozgás a jobboldalon és a középen. — Hóm an Bálint vallás- és közokta­tásügyi miniszter; No-no-no!) ugyanakkor azt látjuk, hogy a Felvidéken két zsidó gimná­zium részére adták meg a működési engedélyt és mindazokat a lehetőségeket, amelyek szük­ségesek a gimnázium működéséhez és fenntar­tásához. (Zaj. — Papp József: Zsidó fajvéde­lem!) Itt is olyan körülményt látunk, amely a mostani belpolitikai és külpolitikai helyzetben nem méltó & kultuszkormányzathoz. Én nem teszem a miniszter urat külön felelőssé ezért, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter: Tessék! Én intézkedtem!) talán nem is tud róla, hiszen adatok vannak arra is (Hó­man Bálint vallás- és közoktatásügyi minisz­ter: Személyileg én intézkedtem!) és okmányok­kal tudom szükség esetén bizonyítani, hogy azok a felterjesztések voltak szabálytalanok, azok a rendelkezések voltak törvénybeütközők, amelyek a szegedi tankerületi főigazgatóságtól jöttek és fennforog a lehetősége annak, (Hó­man Bálint vallás- és közoktatásügyi minisz­ter: Én rendelkeztem!) hogy a minisztériumot megtévesztették. De mindezeken túlmenőleg, amikor ennyi sérelem forog fenn és amikor azt mondjuk, hogy a tengelybarátságnak vagyunk, őszinte hívei, ha egy ilyen köztudatba átment nem­zeti szocialista vád' miatt drákói szigorral és ilyen rövid idő alatt megszüntette ezt a gim­náziumot és megvonta a fenntartói jogot, ho­gyan tudja a miniszter úr ezzel összeegyez­tethetőnek tartani s hogyan tartja összeegyez­tethetőnek a társminisztérium, a belügymi­nisztérium is, amely alá ez az ügy tartozik — hogy akkor a lengyelek részére Szeged váro­sában ezeket a gimnáziumi épületeket áten­gedje lengyel gimnáziumnak. (Honiam Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem en­gedélyezte senki! Nem is nyílik meg! — Wirth Károly: Ez azért van, mert a miniszter lír le­lőtte az interpellációt! — Zaj. — Elnök csen­get.) Meg kell állapítanom, ez az engedély megadatott. (Hóman Bálint vallás- és közok­tatásügyi miniszter: Nem adtam engedélyt!) Nem mondom, hogy a kultuszminisztérium adta meg az engedélyt, mert tudtommal ezt az engedélyt nem a kultuszminisztérium adta meg ebben a szakában az eljárásnak, hanem a belügyminisztérium. (Hóman Bálint vallás­és közoktatásügyi miniszter: Akkor nem ér­vényes!) Tény azonban, hogy f Szegeden járt Csinszky volt varsói államügyész, aki ennek a lengyel gimnáziumnak az ügyében hosszabb ideig Szegeden tartózkodott és tény az, hogy megkötötte a szerződést ennek a gimnázium­nak az épületei ügyében... (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kivel ? Valószínűleg az eddigi gimnáziumi igazgató­val, mert erre a gimnáziumra és annak épü­leteire 30 esztendőre joga van. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kivel? Kivel ? — Derültség. — Elnök csenget. — Egy hana a szélsőbaloldalon: Kár kedélyeskedni! — Maróthy Károly: Utasítsák már rendre a minisztert! — Zaj.) Ezzel kapcsolatban meg kell kérdeznem > a minisztériumtól és meg kell kérdeznem a je­112. ülése 194-0 június 5-én, szerdán. 135 lenlévő miniszter úrtól, van-e tudomása arról, hogy ennek a gimnáziumnak a fenntartója, Tunyogi Csapó János már omeg is indította az államkincstár ellen a körülbelül 160.000 pen­gős kártérítési pert (Egy hang jobb felöl: Majd elveszíti!) és ha olyan biztos a miniszter úr abban, hogy emiatt az ügy miatt semmiféle szabálytalanság az ől^ minisztériumát és rajta keresztül az államkincstárt nem terheli és hogy ez a per, amelyet Tunyogi Csapó az ál­lamkincstár ellen indít, annyira alaptalan, meri-e a miniszter úr azt a kijelentést tenni, hogy a pernek a kincstár által való elvesztése esetén a saját pénzéből fogja ezt a kártérítési összeget megfizetni? (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nekem nincs annyi pénzem! —. Folytonos zaj és mozgás. — Elnök csenget.) Ezek után felteszem a kérdést, amelyet interpellációmban a miniszter úrihoz intéz­tem: igaz-e az, hogy az épületeket egy léte­sítendő lengyel gimnázium céljaira Valóban lefoglalták; azonkívül összeegyeztethetőnek tartja-e a magyar államnak a tengelyhatal­mak iránti szoros barátságával, hogy amikor állítólagos nemzeti szocialista szellem miatt a gimnáziumot betiltja, ugyanakkor a baráti Németországgal olyan súlyos ellentétbe került lengyelek javára ilyen nagyfontosságú ked­vezményt nyújt? (Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr kíván válaszolni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A nyolcosztályos népiskoláról szóló törvényja­vaslat tárgyalása alkalmával örömmel vettem tudomásul. .. (Jandl Lajos : Nem arról van szó ! — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Jandl képviselő urat kérem, mél­tóztassék mindenféle közbeszólástól, különösen ilyen közbeszólástól tartózkodni és nyugodtan meghallgatni a miniszter urat. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: ... örömmel vettem tudomásul a nem­zeti szocialista, párt mai szómokának, Rapcsá­nyi képviselő úrnak, minden tekintetben tár­gyilagos és szakszerű felszólalásából, hogy a kultúrpolitika vezetése iránt, 'ha nem is biza­lommal, de bizonyos: tisztelettel viseltetnek. Ezt megköszönöm, de itt ellentétet látóik fennfo­rogni, amit szintén megállapítok, a mostani felszólalás és az előbbi között ; ellentétet, mert az interpelláló t. képviselő úr hiányos infor­máció és helytelen egyéni megállapítások alap­ján — anélkül, hogy előzőleg a minisztertől vagy bármely közegétől tudakozódott volna, — hozott a Ház elé egy ügyet, amely alkalmas arra, hogy a magyar közvéleményt megté­vessze. Azt méltóztatik kérdezni, igaz-e, hogy a Tunyogi Csapó-féle magángimnázium betiltá­sának be nem vallott, bár fő indoka az volt, hogy ott állítólag nemzeti szocialista propa­ganda folyt. Tegnap szereztem csak tudomást arról, amikor kézhez vettem ennek az interpel­lációnak szövegéit hogy Tunyogi Csapó János nemzeti szocialista volna. Ma kérdést intéztem telefonon Szegedre és onnan tényleg kaptam egy értesítést, hogy támogatta a pártot a vá­lasztáson. Mindmáig semmi tudomásom sem volt erről (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.), sőt a kormánypárt egyik iszegedi (gyűlésén, ame : lyen szerencsém volt jelen lenni, Tunyogi Csapó egyik tanára volt az, aki a szegedi ifjú

Next

/
Thumbnails
Contents