Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

102 Az országgyűlés képviselőházának érdekeinek meg nem felelnek? 3. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr eddigi belpolitikai vonalvezetésén változtatva, olyan politikai légkört teremteni, amelyben a magyar nemzeti szocialista tömegek bekapcso­lásával a jelenlegi sorsdöntő időkben feltétle­nül szükséges nemzeti egység megteremthető?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a síztó. Keek Antal: T. {Képviselőházi A kár pat­aijai autonómia kérdésével nem kívánóik fog­lalkozni, nem azért, mintha nekünk, nyilaske­reszteseknek, akik a magyar birodalmi gondo­lat alapján állunk, ehhez nem lenne közünk, hanp.ni azért, mert azt hiszem, az elsőséget éh­ben a kérdésben át kell engednem a magyar birodalomhoz viszatért magyar-orosz testvé­reinknek. (Helyeslés a középen.) En a minisz­terelnök úr által tartott megbeszélés politikai oldalával és részével kívánok foglalkozni és pedig abból kiindulva, hogy ebben az ország­ban különösképpen Teleki Pál gróf miniszter­elnöksége alatt hihetetlen nagymértékű hivat­kozás történik állandóan az alkotmányosságra. Az alkotmányosság kérdésében talán mere­vebb álláspontot foglal el a kormányzat ak­kor, amikor a saját részére ezt kihangsúlyozza és ívelünk szemben esetleg előnyöket elérni óhajt, mint az ortodox alkotmányosság és li­beralizmus hazájában, esetleg Angliában. T. Ház! Hosszú idő óta szomorúsággal ta­pasztaljuk, hogy a kormányzat mind jobban és jobbam letér az alkotmányosság útjáról és annak ellenére, hogy a most egy évei lezajlott választásokba a magyar nép igazán nagyon kis lehetőséggel, bethlenistváni kautélákkal ellátott választójogi törvény intézkedéseivel ment bele, a nyilaskeresztes párt a pártkasz­szában 120 pengővel, a közigazgatási hatósá­gok terrorisztikus eljárásával szemben, a rá­galmak őzöméiben, amely rágalmakat nemcsak­hogy a kormányzat eltűrte, hanem saját maga is terjesztette, máig sem cáfolta meg azt az állítást, hogy. •. Elnök: Kérem, képviselői úr... Keek Antal: ... ebben az országiban a vá­lasztások alkalmával -.. Elnök (csenget): Kérem képviselő' úr, el­nöki kijelentést óhajtok tenni, méltóztassék beszédét félbeszakítani. Kérem az interpelláló képviselő urat, mél­tóztassék interpellációjának kérdéseihez és an­nak tárgyaihoz a házszabályok értelmében szi­gorúan ragaszkodni. Keek Antal: ... az idegen »guruló pén­zek« ellenére is a választáskor közel egymillió magyar választó sorakozott fel a nyilaskeresz­tes nemzetiszocialista gondolat mellett. Az al­kotmányellenességgel vádolt nyilaskeresztes mozgalommal szemben ez a kormányzat, amely állandóan az alkotmányosság alapján áll és tőlünk félti az alkotmányt, elfelejti azt, hogy az alkotmány bástyáját nemcsak kívül­ről lehet ibevenni. hanem belülről is fel lehet robbantani. Mondom, ez a kormányzat szüksé­gesnek találta azt, hogy a nyilaskeresztes moz­galmat, tehát egymillió kemény kiállású, — mert igenis, kemény kiállás kellett a nyilas­keresztes gondolat mellé való kiálláshoz — egymillió magyart másodrangúsítson az alkot­mányosság nagyobb dicsőségére. A kormány­zat a házi interpellációk bevezetésével, az in­terpellációs jognak a házszabályokban való megreformálásával, az interpelláció s napok­nak a naptárból való kitörlésével, a miniszte­reknek az interpellációkra adott s éppen e 112. ülése 191*0 június 5-én, szerdán. pillanatban fényesen dokumentált írásbeli vá­laszaival, valahogyan azt a látszatot kelti s ez arra enged következtetni, hogy a nyilaskeresz­tes pártot és általában a magyar nemzetiszo­cialista mozgalmat, tehát mai ellenzéket nem óhajtja belekapcsolni a nemzetépítés ma lehet­séges munkájába. (Rajniss Ferenc: A kor­mánypártot sem akarja belevonni! — Zaj.) Elnök: Méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Keek Antal: A kormány azt a látszatot engedi kelteni, hogy ő, igenis, itt az ország­ban a kivételes hatalom folytán burkolt dikta­túrával kormányoz. A kormány minden egyes ténykedése arra enged következtetni, — nagyon helyesen mondotta Rajniss Ferenc képviselő­társam — hogy még a saját pártjával sem tö­rődik, a saját pártjának egy igen tekintélyes és nagy részével szemben továbbra is kitart azon az úton és ama eszközök mellett, (Zaj.) amelyeket az ország nagyobb többsége, igenis, veszélyesnek tart az egész nemzet életére vonatkozólag. (Zajos ellenmondások a jobb­oldalon és a középen.) Ha az előkészítő tárgya­lásra, amelyet a miniszterelnökségen tartot­tak, meghívják Esterházy Móric grófot, meg­hívják Rassay Károlyt, meghívják Tildy Zol­tánt, ez ellen senkinek kifogása nincs. (Rassay Károly: Baky képviselő úr is ott volt!) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Nincs kifogása senkinek ez ellen, ellenben ha Rassay Károly, Tildy Zoltán és Esterházy Móric gróf ott van, akkor valahogyan az a nyilaskeresztes párt, amely ebbe az országgyű­lésbe harminckét képviselőt hozott be és talán mögötte áll annyi ember ebben az országban • mint Tildy Zoltán és Rassay Károly mögött, akkor alkotmányosan, az alkotmányosság szem előtt tartásával nem lehet mellőzni nem csak magát a pártot, (Rajniss Ferenc: Ez igaz!) — mert nekünk nem az fáj, hogy Hubay Kál­mán nem kapott meghívót — (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem a mi tömegein­ket sem, mert nekünk az> fáj, hogy a mi töme­geinket, a nemzet testében lévő, építő, hatal­mas, nagy nemzetiszocialista tömegeket mel­lőzték és ennek a tömegnek kell éreznie még ma is azt, hogy igenis, nemcsak ő, hanem az ő veze­tői is másodrangú polgárai ennek az állam­nak. (Rassay Károly: Baky képviselő úr ott ült! Öt miért nem sorolják fel! — Rapcsányí László: Nem a nyilaskeresztes párthoz tarto­zik! — Rassay Károly: En nem ismerem ki magamat!) Rassay képviselő úr, én a nyilas­keresztes pártról beszéltem. Amennyiben még mindig ott tetszik tartani, hogy nem tetszik tudni, hogy a nyilaskeresztes pártnak ki a ve­hetője Magyarországon, azt én nagyon sajná­lom. (Rassay Károly: Nem az én hibám! Olyan sokan vannak! — Mokcsav Dezső: Majd megtudja! — Elnök csenoet.) Ezek B. ténykedések és az ilyen miniszter­elnöki intézkedések semmiképen sem szol % al­ják azt a nagy nemzeti összefogást, amelyet az utóbbi időben igen gyanúsan és igen sok­szor hangoztatnak a kormány felelős tényezői. Fehér asztal mellett, egyesületekben, díszpol­gári oklevelek átvételekor, sohasem hallunk semmi mást, mint azt, hogy egy hatalmas, imgy nemzeti összefogásra van szükség és itt mindenkinek nagyon kell szeretnie earymást, mert másképen a nemzet nem tudja teljesíteni a kötelességeit. Ezzel szemben a valóságban

Next

/
Thumbnails
Contents