Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

Az országgyűlés képviselőházának 1 mit látunk? A valóságban azt látjuk, iiogy a magyar nemzetiszocializmus ügye továbbra is rendészeti kérdés, azonkívül a r parlament munkájában, a törvények előkészítő munkálatainál még mindig kikapcsolják, még miu dig mellőzik azt a nyilaskereszteispártot, amely nyilaskeresztespárt nélkül '.'— nagy ou jól tudjuk — ebben az országban úgysem lesz kibontakozás. Ebben az országban meg lehet teremteni így Esterházy Móric, Bethlen István. Tildy Zoltán és Rassay Károly nemzeti egységét, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon") mert mégis csak a nagy tömegeknek, a magyar dolgozó millióknak, a dolgozó kisembereknek nemzeti összefogása a lényeg, nem pedig az, hogy a régi, idejét múlt világ vezető fért'iai hogyan értekeznek egy készülő törvényjavaslatról. (Horváth Zoltán: Azok is a parlament tagjai!) Nagyon jól tudom, éppen azt mondottam, nincs kifogásunk az ellen, ha ott voltak, de viszont nem lehet mellőzni a másik mozgalmat. (.Rajniss Ferenc: Ezt Ras say maga is vallja biztosan! — Rassay Károly: Tőlem eljöhetett volna akár tíz is! — Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Ne méltóztassanak szóváltást folytatni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Most Keek Antal képviselő urat illeti a szó. Keek Antal: Az első perctől kezdve hangisúlyoztuk -ezeket, Huhay Kálmán kénviselőtársam első interpellációját ebben a Házban a magyar lelkek unifikációjának megteremtése érdekében mondotta el. Nem győzzük hangsúlyozni azóta se, hogy mi igenis, felelősségteljesen, történelmi felelősségünk tudatában és azt mindenféleképen átérezve tudjuk azt, hogy mennyire szükséges ennek a nemzeti egységnek, ennek a lelki megbékélésnek a megteremtése. Mi ezt akariuk és ezzel ^szemben téliesen ellentétben állanak a valóságos intézkedésekkel. Ezeket a kijelentéseket semmi tekintetben sem követik olyan gyakorlati intézkedések, amelyek alkalmasak lennének annak a politikai légkörnek a megteremtésére, amelyben ez a nagy nemzeti kézfogás és öszszefogás valóiban lehetségessé válnék. T. Ház! A miniszterelnök úrnak ezzel az interpellációval lehetőséget óhajtottam volna adni arra. hogy nyilatkozzék erre a kérdésre vonatkozólag; (Mozgás a szélsőbaloldaloi.) nyilatkozzék, hosyan képzeli ezek után azt a bizonvos alkotmányos kormányzást és nyilatkozzék arra vonatkozólag is, hogyan képzeli áthidalni azt a hatalmas nagy _ ellentétet amely az ő kijelentései és óhajai, illetőleg a belügyminiszter úr gyakorlati intézkedései között van. A miniszterelnök úr ezt a lehetőseget nem kívánta megragadni, mert ninc^ it+. Én a nyilaskeresztes párt és a magyar nemzetiszocialista mozgalom mögött álló milliók nevében és érdekében mondottam el ezt az interpellációt, azért, mert talán még van lehetőség az utolsó órában arra, hogy az a másodrangúsítás, amely ebben az országban a sajtóban, a parlamentben, társadalmi és politikai téren hosszú idő óta folyik, az a mellőzés, amely itt társadalmi és politikai téren ezt a többszázezer, többmillió embert számláló mozgalmat éri, szűnjék meg, mert amíg ez meg nem szűnik, addig itt ebben az országban kibontakozásról, közös összefogásról és arról a termékeny építőmunkáról beszélni nem lehet, amely nélkül pedig nem tudjuk megoldani a mi feladatainkat. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elrök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. . ülése 194.O június 5-én, szerdán. 103 Lili János képviselő úr a belügyminiszter úrhoz intézett interpellációját törölte. Raposányi László képviselő úr a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézni szándékolt interpellációjának előterjesztésére halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Vágó Pál képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnöik úrhoz a nyilaskeresztes párttal szemben tanúsított kormányzati magatartás tárgyában. Ismeri-e a miniszerelnök úr a nyilaskeresztes párt alkotmányjogi és gazdaságpolitikai célkitűzéseit? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a magyar nemzet teljesértékű gazdasági, vérségi és ezen nyugvó katonai erőkifejtésének biztosítása és a nemzet történelmi igényeinek érvényesítése érdekében a nyilaskeresztes-párt törvényjavaslatainak tárgyalását napirendre tűzni? Vállalja-e a m. kir. kormány a nyilaskeresztes-párt politikai száműzetése következtében egyedül reáháruiló történelmi felelősséget Magyarország területi igényeinek rendezése tekintetében?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat ületi a szó. Vágó Pál: T. Ház! Ne vegye tőlem rossznéven a távollévő miniszterelnök úr, ha ezt a kérdést intézem hozzá: ismeri-e a nyilaskeresztes-párt alkotmányjogi és gazdaságpolitikai célkitűzéseit? Ha ugyanis azokat a nyilatkozatokat összegezem, amelyeik az ő ajkáról elhangzottak és ha figyelem a kormánynak velünk szemben tanúsított magatartását, akkor jóhiszeműségének feltételezése mellett mindezekre más magyarázatot adni nem tudok, mint azt, hogy a miniszterelnök úr és a kormány hatóságai pártom célkitűzéseit nem ismerik, vagy félreismerik. A miniszterelnök úr kormánya még jóval a kivételes (hatalom elrendelése előtt néhány olyan szempont alapján, amely semmiesetre sem származhatott a háborús veszély mérlegeléséből, csaknem teljes mértékben korlátozta a nyilaskeresztes párt gyülekezési és szólásszabadságát és ezenkívül egy politikai lap engedélyezésié iránti kérelmének elutasításával sajtószabadságát is. Ezzel a miniszterelnök úr kormánya mindent megtett, ami alkalmas volt arra, hogy pártom alkotmányos célkitűzéseit az eszmék tisztázása útján megnehezítse, sőt mem akadályozta meg a pártom politikai célkitűzéseinek meghamisítására irányuló ugyanolyan szervezettséggel, mint amilyen alantas eszközökkel folytatott propagandát. SŐt ezen túlmenőleg megállapítható a hatóságoknak a választások alatt velünk szemben tanúsított magatartásából és a rendészeti hatóságoknak időközben ellenünk indított eljárásaiból, hogy a hatóságok maguk is tevékenyen közreműködtek ebben a mesterséges zavarkeltésben. Mindez nem vezethetett máshoz, mint ahhoz a tökéletes bábeli zavarhoz, amely a jóhiszemű magyar közvélemény tekintélyes részében annak a sorsdöntő kérdésnek megítélésében uralkodik, hogy a mai európai drámában, amely talán soha vissza nem térő alkalom történelmi igényeink rendezésére és amelynek célkitűzése a tengelyhatalmak illetékes tényezői szerint egy nemzeti szocialista Európa létesítése; mi a jelentősége, rai a feladata az