Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-91

Az országgyűlés képviselőházának 91. ülése 1.9 W március 12-én, kedden, 83 országos szempontokat, törekvéseket és irány elveket, igen sokszor helytelenül felfogott helyi és egyéb érdekek és szempontok jutottak érvényesülésre és így sok helyen a tenyésztés szín vonalának visszaesése következett be. Ezeket a. hibákat és bajokat látva és átérezve, a kisgazdia'közönség állatállományát felölelő népies köztenyésztés fejlődésének nagv nemzeti jelentőségét, több törvényhatóság közfeladatnak ismerte el a köztenyésztés apaállatellátását. Különböző forrásokat felhasználva állattenyésztési alapokat létesítettek s ezek igénybevételével megkezdték ^ a községek és egyéb közületek kiváló minőségei tenyészálla tokkal való ellátását, Baranya-, Somogy-, Nógrád-, Esztergom-, Pest- és Tol na-megye ilyen irányú működésének hatása alatt e tör vényhatóságokban gyors és nagyarányú fejlődés következett be s e vármegyék kisgazdái az országos mezőgazdasági kiállításokon évente elért szép sikereikkel tettek tanúbizonyságot a törvényhatósági apaállat-beszerzés életrevalóságáról és eredményességéről. Ennek a rendszernek a jelen törvényjavaslat r útján való általánossá tétele és országos kiépítése a köz tenyésztés színvonalát széles keretek között eb gyors ütemben fogja emelni. Megvalósítható lesz ez anélkül hogy akár a közületekre, akár az egyes állattartókra a múlttal szemben na gyob-b megterhelést hárítana. A közületek a jövőben a nekik kiadott törvényhatósági apaállatok után használati díjat fognak fizetni. A múltban vagy a birtokosság, vagy a község költségvetését terhelte az apaállatok beszerzési és tartási költsége és az értékcsökkenés is, vagyis a beszerzett és a kiselejtezett apaállatok értékkülönbözete, ami a használati díjnál sokkal súlyosabb megterhelést jelentett. Az érdekelt anyaállat tartók eddig különféle címeken — birtokossági járulék, legelőtársufati hozzájárulás, legelőbér, fedeztetésí díj, apaállatbeszerzési hozzájárulás, stb. -— teljesítettek fizetést. Az e helyett újonnan rendszeresítendő tenyészállatdíj a két évnél idősebb üszők és tehenek után és az egy évnél idősebb tenyészkocák és anyajuhok után az eddig viselt_ tehernél semmiesetre sem lesz több, sőt valószínű, hogy az új rendszer általánossága és így az apaállatok hosszabb ideig tartó jobb kihasználása következtében a teher idővel csökkenni fog. Közérdekű szempontok és a gyakorlatban szerzett igen kedvező' tapasztalatok késztették a földművelésügyi miniszter urat az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésére és benyújtására s ezzel az 1894:XII. te. vonatkozó, a mai viszonyoknak már meg nem felelő rendelkezéseinek korszerű továbbfejlesztésére. A törvényjavaslat elrendeli, hogy minden törvényhatósági állattenyésztési alapot köteles létesíteni. Ennek az alapnak rendeltetését a javaslat részletesen körülírja a következőkben: törvényhatósági apaállatok beszerzése; egyéb, a köztenyésztést szolgáló apaállatok vásárlását előmozdító segélyek nyújtása; az 1927:XXV. te. alapján kötelező apaállat vizsgálatok költségeinek fedezése és általában az állattenyésztés fejlesztésének előmozdítása. Az állattenyésztési alap létesítése nem új gondolat. Már az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló 1927:XXV. te. 3. §-a hivatkozik erre. Ez a törvény elrendeli, hogy a köz; tenyésztésre szánt apaállatokat egészségügyi és tenyésztési szempontból évenként hatóságilag meg kell vizsgálni és kimondja, hogy a vizsgálattal felmerülő költségeket, addig is, amíg állattenyésztési alap létesítéséről törvény nem rendelkezik, a törvényhatóság viseli. A törvényhatósági állattenyésztési alap létesítése nemcsak a törvényhozásnak több mint egy évtizedes kívánságát váltja valóra és mentesíti a törvényhatóságok költségvetését az apaállatok vizsgálati költségeinek fedezése alól, hanem lehetővé, sőt kötelezővé teszi a közteyésztésre szolgáló apaállatoknak a törvényhatóság által való beszerzését s a törvényhatósági apaállatok rendszerének intézményesítését és teljes kiépítését. Az apaállatok beszerzése természetesen nem történhetik egyszerre, hanem csak fokozatosan, az alap vagyoni helyzete által megengedett mértékben. Éppen ezért a törvény életbelépte után a községek és birtokosságok egy része egy ideig még kénytelen lesz apaállatokat beszerezni és tartani, az alap azonban ezeket a vásárlásokat vagyoni helyzetéhez merten segélyek nyújtásával támogathatni fogja. A törvényjavaslat az alap további rendeltetéseként általában az állattenyésztés fejlesz tésének előmozdítását jelöli meg és így meg adja a lehetőséget arra is, hogy ahol és ameny nyiben szükségesnek mutatkozik és az alap anyagi helyzete megengedi,— ami idővel be is fog következni — a törvényhatóság az apaállatbeszerzésen túlmenőleg más eszközökkel is, például kiállítások rendezése illetve támogatása, járási állatdíjazások, kiváló származású, te nvész-anyaállatok beszerdzésének előmozdítása, stb., fejthessen ki hasznos munkát az állatte nyésztes fejlesztése terén. A minőségi haladásnak fontos előfeltétele, lu gy nemcsak az apaállatoknak, hanem főleg a kisteny észtők tulajdonában levő anyaállatoknak a minősége is megfeleljen a korszerű követelményeknek. Ebben az irányban a földmívelésügyi miniszter úr is jelentős segítséget nyújt és a földmívelésügyi tárca 1939/40. évi költségvetésében fedezetet is biztosított az állattenyésztés terén elmaradott vidékekek kiváló minőségű anyaállatoknak kedvezményes feltételek mellett való kiosztására. A javaslat a törvényhatósági állattenyésztési alapoknak megadja a lehetőséget arra, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak ezt az akcióját kiegészítsék és kiterjesszék. Az állattenyésztés fejlesztéséről r szóló 1908:XLII1. te. a községek és közületek részére, amelyek köztenyésztésre szolgálé apaállatok be szerzésére az 1894:XII. te. alapján kötelezettek, számos kedvezményt és támogatást biztosít. Ilyenek a köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzésének költségmentes állami közvetítése, a vételárak egy évi kamatmentes előlegezése és annak rendkívül méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb 20 százalékkal való leszállítása, vagyis a vételár 20 százalékáig terjedhető részének az állam által való viselése, végül az állami közvetítéssel elhelyezett apaállatoknak egy év tartamára az állam költségére való biz tosítása elhullás és kényszerlevágás ellen. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat eze ket a kedvezményeket kiterjeszti a törvényhatóságokra is az állattenyésztési alap terhére beszerzett apaállatok után. Rendkívül fontos, hazánk állattenyésztésének fejlesztése, korszerű és okszerű irányítása szempontjából feltétlenül indokolt a javaslatnak az az intézkedése, hogy a törvényhatósági állattenyésztési alap terhére csakis a köztenyésztést szolgáló, hivatalosan törzskönyveit leszármazású alkalmas állatokat szabad vásárolni. (Helyeslés fabbfelől.) Szükséges ez a ren