Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-91

84 Az országgyűlés képviselőházának 91 del kezes azért is, mert pusztán az állatok külső lestalakulásából, az elődök átöröklődő jó vagy rossz tulajdonságait feltüntető törzskönyvi adatok nélkül^ a beszerezni kívánt tenyészállat belső értékét és termelőképességét megállapítani nehezen lehet. E rendelkezéssel összefüggésben kívánatos, hogy a kisgazdatársadalom a jövőben — már a saját jólfelfogott érdekében is — nagyobb mértékben kapcsolódjék be a törzskönyvelés intézményébe, s így a kisgazdáknak is alkalmuk és lehetőségük legyen az eddiginél jóval több, a köztenyésztésre alkalmas törzskönyvezett apaállatot felnevelni és értékesíteni. Ügy a foldmívelésügyi miniszter úr, mint a . különböző .szarvasmarhatenyésztő és törzskönyvező egyesületek eddig is jelentős tani ogatást nyújtottak a kistcnyésztőknek a teje lés ellenőrzéséibe és törzskönyvelésbe való bevonása érdekében. Ezeknek a támogatásoknak fenntartása és kiterjesztése mellett fokozott propagandára is szükség lesz, mert a törzskönyvelést népszerűsíteni kell a. kistenyésztők körében. így lehet majd elérni azt, hogy a törzskönyvelés az állatállománynak a kisemberek birtokában levő minél nagyobb részét is magában foglalhassa. A törvényjavaslatnak az az intézkedése, hogy az áj lattenyésztési alap terhére csakis köztenyésztés céljait szolgáló apaállatot szabad vásárolni, kizárja azt, hogy magánosok esetleg őket nem illető kedvezményben részesülhessenek. A törvényjavaslat intenciója az, t. Ház, bogy az állattenyésztési alap fokozatosan az összes község-eket és közületeket ellássa törvényhatósági apaállatokkal és ezért ezt a javaslat imperative ki is mondja, és ennek logikus következményeképpen elrendeli, hogy község vagy egyéb közület attól az időtől kezdve, amint a törvényhatóság az illető közületet törvényhatósági apaállattal ellátja, csakis törvényhatósági apaállatot tarthat. A törvényhatóság köteles az átengedett apaállatok tartásának és okszerű használatának módozatait szabályrendelettel megállapítani. A törvényhatóság mint az apaállatok tulajdonosa közérdekből, de köteles magánérdekből is hatályos ellenőrzést gyakorolni állatainak tartása, gondozása, vala mint használata tekintetében. Ezzel meg fog szűnni a most még sokfelé dívó káros szokás: az apaállatoknak a csordával együtt való kihajtása a legelőre, amihez kisgazdáink rosszul felfogott konzervativizmusból annyira ragaszkodnak és e helyett kötelező és így általános lesz az okszerű állattenyésztés előfeltételét képező istállóban, kézből való párosítás. A pász torok ellenőrzése és irányítása biztosítja^ az apaállatok megfelelő tartását, takarmányozását és gondozását, az állatok naponkénti szabályos lejáratását stto. Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartom megemlíteni, hogy kívánatos a törvényhatósági apaállatok fokozottabb állategészségügyi ellen őrzése is és nem elégséges az 1927 :XXV. te. 2. §-áhan elrendelt évenkénti vizsgálat, hanem azokat állandó egészségügyi felügyelet alatt kell tartani és a pásztorokat kötelezni kell arra, hogy ha valamely anyaállati többszörösen másít, a harmadik jelentkezés már tudomására hozandó az illetékes állatorvosnak. így gátat lehetne vetni különböző fertőző betegségek továbbterjesztésének. A javaslat további rendelkezései szerint ha tályukat vesztik a törvényhatósági állatte nyertesi alapokat létesítő vármegyei szabályrendeletek és a vármegyei állattenyésztési sza ülése 1940 március 12-én, kedden. bályrendeleteknek hasonló célú rendelkezései. Az esetleg már meglévő vármegyei állatte nyésztési alapokat és a hasonló célú egyéb törvényhatósági alapokat köteles a törvényhatóság megszüntetni és vagyonukat a jelen tör . vény alapján létesített állattenyésztési alapba beutalni. A törvényhatósági állattenyésztési íilapok fölött a felügyeletet a foldmívelésügyi miniszter fogja gyakorolni. Minthogy az ország állattenyésztésének irányítása a foldmívelésügyi kormány feladata, helyes intézkedése a javaslatnak az, hogy az állattenyésztési alapok kezelését és felhasználását irányító részletes szabályokat a foldmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Ennek keretén belül fognak az egyes részletkérdések szabályozást nyerni. Ezek egyik legfontosabbika az alap terhére történő apaáilatbesí.erzés mikéntjének szabályozása, ami leghelyesebben, legmegnyugtatóbban bizottságilag oldható meg. E bizottságban a hatóság képviselőin^ és a szakembereken kívül feltétlenül biztosítandó az érdekelt gazdaközönség, a kistenyésztők részvétele is, mert az állattenyésztés fejlesztésére és előbbrevitelére irányuló törekvések csak úgy hozhatnak teljes sikert, ha a törvényhozási és kormányzati célkitűzéseket az érdekelt gazdaközönség is magáévá teszi ós azokat a maga részéről is elősegíti szervezett közreműködésével. A rendeletben kell biztosítani a különféle birtokosságoknak juttatott törvényhatósági apaállatok igénybevételének lehetőségét olyan kistenyésztők részére is, akik az illető birtokosságban vagy társulatban jogilletőséggel nem bírnak. T. Képviselőház! Végül ismertetni kívánom a törvényjavaslat anyagi megalapozását, a tör vér.yhatósági állatenyésztési alapok bevételeit. Tgen szerencsésen oldja meg a javaslat ezt a kérdést, anélkül, hogy akár a közületeket, akár egyeseket az eddig viselteknél magasabb terhekkel sújtaná. Az alap bevételei lesznek az alábbiak: az 1927:XXV. te. 3. §-a alapján fizetett és a foldmívelésügyi miniszter által rendelettel megállapított díjak a, köztenyésztésre szolgáló igazolványok -kiadásáért, valamint az 1928:XIX. te. 37. §-ának (5) bekezdése szerint a törvényhatósági ebadó-alapból a foldmívelésügyi miniszter jóváhagyásával átutalt összegek. ' • Az alap ezen bevételei már a fennálló tör vények alapján is az állattenyésztés fejlesztésére fordítandók. Ezentúl az állattenyésztési alapba fizettetvén ezen Összegek, egységes tervszerinti, céltudatos felhasználásuk biztosítva lesz. A törvényhatósági állattenyésztési alap további bevételei lesznek a foldmívelésügyi miniszter jóváhagyásával törvényhatósági szabályrendelettel megállapított tenyészállatdíjak és használati díja*k. A tenyészállatdíjakat a kétévesnél idősebb üszők és tehenek, valamint az egyévesnél idősebb tény észkocák és anyajuhok után fizetik a tulajdonosok, míg a hasz nálati díjak a köztenyésztés céljára használatra átengedett törvényhatósági apaállatok után az illető közületet terhelik. Az alap bevételei lesznek még az apaállatok értékesítéséből eredő összegek és az állatok biztosításából járó kártérítések, valamint az 1908. évi XLIII. te. által nyújtott, s a jelen tör vényjavaslat 2. §-a alapján a törvényhatóságok részére is juttatható kedvezmények és segélyek, amelyet előzőleg már részletesen is említettem,