Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-91

82 Az országgyűlés képviselőházának 91. Meixner Emil előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kormányzat népi politikájába szervesen illeszkedik bele ez a t. Ház előtt fekvő törvényjavaslat, amely a törvényhatósági állattenyésztésig alapokról szól. A széles néprétegek felemelését célzó törvények, így többek között a helyesebb birtokmegoszlást biztosítani kívánó földbirtokpolitikai kishaszonbérleti törvény, és más, a mezőgazdaságot érintő szociális törvények, így például a mezőgazdasági munkavállalók és özvegyeik aggkori járadékban való részesítése, a legkisebb gazdasági munkabérek megállapítása stb., mind csak akkor érhetik el céljukat, ha egyúttal a mezőgazdasági termelés színvonalát emeljük megfelelő törvényhozási és kormányzati intézkedésekkel s helyes (közgazdasági és árpolitikával jövedelmezőségét is biztosítjuk, hogy a reá háruló fokozott terheket elviselhesse. A Ház előtt fekvő törvényjavaslat az állattenyésztés színvonalát kívánja emelni. A mezőgazdasági termelés egyik fontos tényezője az állattenyésztés. Ennek fejlesztése igen nagy jelentőséggel bír nemcsak mezőgazdasági, hanem szociális, állampénzügyi, honvédelmi és külke- '< reskedelmi szempontból is. Az állattenyésztés biztosítja a talajerő fenntartását, jelentős részét szolgáltatja a mezőgazdasági jövedelemnek a fejlett nagy belterjességű gazdaságokban éppen úgy, mint még inkább a kisexisztenciáknál, akik egyetlen vagy néhány darab állatukból fizetik köztartozásaikat és ruházzák családjukat. (Ügy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! Állattenyésztésünk fontosságát néhány statisztikai adattal óhajtom megvilágítani és ennek meghallgatására tisztelettel kérem a Ház szíves türelmét. Hazánk állatállományából a szarvasmarhák, sertések és juhok száma az 1939. évi tavaszi haszonállatösszeírás hivatalos adatai alapöán országrészek szerint csoportosítva a Kis-Alföldön volt 363.822 darab szarvasmarha, 409.412 sertés, 117.234 juh, a dunántúli dombosvidékeu 853.065 darab szarvasmarha, 1,445.998 sertés, 493.506 darab juh; a Duna-Tisza közén 212.384 darab szarvasmarha, 494.894 darab sertés, 193.337 darab juh; a Tiszán" túlon 542.501 darab szarvasmarha, 1,167.111 darab sertés, 693.128 darab juh; és végül az északi dombosvidéken 407.760 darab szarvasmarha, 368.228 darab sertés és 370.917 darab juh. Vagyis az egész országban összesen volt 2,379.532 darab szarvasmarha, 3,885.643 darab sertés és 1,868.122 darab juh. A szarvasmarha-állományból tehén volt magyar fajta 83.606 darab, szimmentáli, borzderes és egyéb fajta 1,017.038, tehát az ország tehénállománya összesen 1,100.644 darab. A tehenek közül saját apaállattal bírók tulajdonaiban volt magyarfajta 10.792, szimmentáli, borzderes és egyéb fajta 127.387, összesen 138.179 darab. Saját apaállattal nem rendelkezők tulajdonában van magyarfajta tehén 72.814, szimmentáli, borzderes és egyéb fajta 889.651, vagyis összesen 962.465 darab tehén. Az ország tehénállományának 87-4%-a olyanok birtokában van, akik saját apaállattal nem rendelkeznek és így a közületek apaállataira szorulnak. Ha a tenyészbikák számát és eloszlását vizsgáljuk, ott egészen más arányokat találunk. Tenyészbika van az országban magyarfajta 2072 darab, szimmentáli, borzderes és egyéb fajta 18.004 darab, vagyis összesen 20.076 darab tenyészbika. Ebből közhasználatra szolgál magyarfajta 1428 darab, szimmentáli, borzderes és egyéb fajta 11.076 darab, összesen teülése 19 AO március 12-én, \kedden

. hát 12.504 darab, vagyis a tenyészbikaállom án. y 62-2%-a. Az ország sertésállományából saját apaállattal bírók tulajdonában van koca: zsírsert^s 177.209 darab, hússertés 35.623 darab, összesen 212.832 darab. Saját apaállattal nem rendelkezők tulajdonában van koca: zsírsertés 401.244 darab, hússertés 91.755 darab, összesen 492.999 darab. Az ország összes kocaállománya 705.831 darab és ebből 69-85% van a saját apaállattal nem rendelkezők tulajdonában. Ezzel szemben az ország összes tenyészkaiiállománya 25.608 darab, ebből csak a tulajdonos kocáihoz használt: zsírsertés 13.037 darab, hússertés 3010 darab, összesen 16.047 darab. Köztenyésztésre szolgál zsírsertés 8131 darab, hússertés 1430 darab, összesen 9561 darab. Köztenyésztésre szolgál tehát a tenyészkanállomány 42-6%-a. Anyajuh van az országban 1,102.293 darab, ebből a saját tenyészkossal bírók^ tulajdonában van 846.433 darab, a saját tenyészkossal nem rendelkezők tulajdonában pedig 255.860 darab, vagyis az anya juhállományból 23-2% van a saját apaállattal nem rendelkező kistenyésztők birtokában. A tenyészkosállomány 41.117 darab, ebből közhasználatra szolgál 3326 darab, csak a tulajdonos állataihoz használt 37.791 darab, vagyis a tenyészkosállományból köztenyésztésre szolgál az állomány 8-1%-a. T. Képviselőház! Az előbbi számok mutatják, hogy köztenyésztésünk mennyiségileg nincs kellő számú apaállattal ellátva. Néhány adatot kívánok még bemutatni állatenyésztésünk külkereskedelmi vonatkozásairól. Az 1938. évben kereken 522 millió értékű kivitelünkből a gabona, a hüvelyesek és magvak értéke 115-6 millió pengő értéket képvisel, ezzel szemben az élőállatkivitel 66 millió pengőt tesz ki, az élelmezési célokat szolgáló állati nyerstermékekből 74 millió pengő, az állati eredetű nyersanyagokból és hulladékokból pedig 14-5 millió pengő értékű árut vittünk ki, tehát összesen 154-5 millió pengő értéket tett ki az állattenyésztésből eredő kivitel, vagyis az összkivitelnek majdnem 30%-át. T. Ház! Az ország állatállományának körülbelül 80 százaléka a 100 katasztrális holdon aluli birtokosok, tehát a kisemberek tulajdonában van, akik anyagi helyzetük gyengesége és gazdálkodásuk kisebb és korlátozottabb ter.ie delme miatt saját tulajdonban^ lévő apaállato kat többnyire nem tarthatnak. így nem is használhatnak s rászorulnak a közös apaállat-tar tásra. Számos külföldi nélda. de a hazánk több törvényhatóságában elért különösen kedvező eredmények is azt bizonyítják, hogy az állattenyésztés terén előrehaladás ott és akkor következik be, ahol és amikor a közös apaállattartást intézményesen és a kor követelményeinek megfelelően oldják meg. Hazánkban apaállatokról 1894 előtt a különböző birtokossági csoportok gondoskodtak, illetve kellett volna, hogy gondoskodjanak. E rendszer mellett egyrészt minőségileg volt igen sokaiba, másrészt kevés volt az apaállat, mert a birtokosságok többnyire a kelleténél kevesebb apaállattal rendelkeztek. Haladást jelentett az lé94:XII. te, amely ilyen hiányok esetén a köz^ séget kötelezte apaállatok beszerzésére és így li'hetőség nyílt a sokszor szükséges és elkerülhetetlen hatósági beavatkozásra. Az évek multával azonban bebizonyosodott, hogy ez a rendszer nem kielégítő. Nemcsak a birtokosságok, hanem többnyire a községek sem vették figye lembe a köztenyésztés apaállat ellátásánál az