Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés képviselőházának 90. ismeri azt, hogy akik a világ-háborúban életüket, vagy testi épségüket áldozták, a hazáért hoztak áldozatot. Feltétlenül megkövetelhető, hogy most, amikor már 20 évvel vagyunk a háború után, amikor már mindnyájan összetörtünk, betegek és munkaképtelenek vagyunk, legalább annyit kapjunk az államtól, hogy legszűkebben mért megélhetésünk és mindennapi kenyerünk biztosítva legyen. Bár most nem számíthatok válaszra, nagyon kérem a honvédelmi miniszter urat, akinek jóindulatú gondoskodásáról meg vagyok győződve, hogy a lehető legsürgősebben intézkedjék ezekben a kérdésekben a nemzet megnyugvása érdekében, (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a honvédelmi miniszter úrnak. Következik Közi Horváth József képviselő úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a külügyminiszter úrhoz az 1914—18-as világháborúból ismeretes Benes-féle »csehszlovák« propagandának ismétlődési kísérlete tárgyában. Van-e tudomása a külügyminiszter úrnak arról, hogy az 1914—18-as világháború idejéből jól ismert Benes-féle »csehszlovák« propaganda egyes országokban újra tevékenységbe kezdett? Történt-e gondoskodás abban az irányban, hogy ennek a Benes-féle »csehszlovák« propagandának minden olyan kísérlete, amely a magyar ügy szempontjából esetleg káros lehetne, kellő időben ellensúlyoztassék? Közi Horváth József s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Közi Horváth József: T. Ház! Huszonöt esztendővel ezelőtt Párizsból, az Etoile-negyed azóta lebontott egyik szállodájából indult el az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásának benesi — azt is mondhatnám — pokoli propagandája. Akkor mosolyogtak az emberek azon, hogy Benes és még néhány cseh agitátor azon ábrándozik, hogy széjjel robbantja az OsztrákMagyar Monarchiát és annak helyén felállít egy soha nem létezett eseh-szlovák államot, amely hivatva lesz Közép-Európában a politikai vezetést átvenni. Mosolyogtunk rajta, de később, évek multán keserűen kellett beismernünk, hogy Benes és propagandája elérte hatását, mert a tárgyaló asztalnál nem Apponyi Albert és Teleki Pál érveit hallgatták meg, hanem egyszerűen elfogadták azt a tervezetet, amelyet Benes és társai tettek le az asztalra. Az ősz folyamán újra megindult, megismétlődött ez a benesi propaganda. Megalakult ősszel a csehszlovák nemzeti bizottság teljesen világháborús mintára. 1939 október 2-án Daladier francia miniszterelnök és Osusky párizsi csehszlovák követ között megegyezés jött létre, amely szerint Franciaország — úgy amint később, december 20-án, ahogy ez az angol külügyminiszter és Benes közötti levélváltásból kiderült, Anglia is — elismerte ezt a csehszlovák nemzeti bizottságot, mint a csehszlovák nemzet törvénye« képviseletét. Ennek alapján felállították, most már nem a csehszlovák légiót, mint annak idején, hanem a törvényes csehszlovák hadsereget. Érdekes megnézni az Illustrationnak azt a cikkét, amely arról számol be fényképekkel, hogyan született újjá a csehszlovák hadsereg. A külügyminiszter úrtól majd tisztelettel felvilágosítást fogok kérni ülése 1940 március 6-án, szerdán. 59 arra vonatkozólag, mit jelent közelebbről ez a megegyezés. T. Ház! A toulousei rádió 1939 december 31-én felolvasta a csehszlovák nemzeti bizottság kiáltványát. Ez a kiáltvány többek között azt mondja, hogy »addig nem nyugszunk, amíg a háború győzelmes befejezése után líjjá íem éled a szabad csehszlovák köztársaság. El vagyunk szánva egy szabad és demokratikus csehszlovák köztársaságot kiharcolni és megvédeni, amely az állam« — ez az érdekes — >összes nemzetei iránt igazságos legyen«. Tehát nem is csak csehekről ós szlovákokról beszél, hanem az állam összes nemzeteiről. Azt mondja továbbá: »Európának az új elvek szerint való átszervezésénél nekünk is jelen kell lennünk«. Valamikor ugyanezt mondották — nevettünk rajta és jelen voltak. T. Ház! Az Angol Irodalmi Társaságban Benes előadást tartott Masaryk jelenlétében és azt mondotta: »A megnagyobbodott és megerősödött csehszlovák államért harcolunk«, tehát egy nagy Csehszlovákiáról ábrándoznak; Azt mondotta továbbá Benes a londoni rádióban tartott előadásában: »Az egész világ tudja, hogy ma nemcsak Csehszlovákia sorsáról, ha nem az egész világ jövőjének alakulásáról van szó.« Észre tetszik venni ezt az ügyes propagandát, hogy nem Csehszlovákia érdeke az, hogy a nagy Csehszlovákia újjászülessék, hanem az egész világ érdeke? Bizonyos önteltséggel hozzáteszi még, hogy: katonai, diplomáciai és pronaerandaszervezeteink már készen állnak«. Valóban, ha az ember figyeli az angol és a francia újságokat, valamint a londoni, párizsi és toulousei rádiónak cseh-, szlovák- és németnyelvű előadásait, akkor látja, hosry a propagandaeszközök birtokában vannak. Francia és angol újságokban is — kezdetben inkább, mint ma — jelentek meg cikkek, am elvek a csehszlovák állam ^újjászületéséről zengedeztek. Irodalmi társaságokba, az eg-yetemi ifjúság egyesületeibe járnak el előadásokat tartani, egyszóval meg akarják dolgozni az angol és a francia közvéleményt ugvanuey, mint az első világháború alatt megdolgozták, hogy azután egy esetleges angol-francia békediktálás esetén az államférfiak iobb meggyőződésük ellenére is^ kénytelenek legyenek a közvélemény szavára ennek a csehszlovák szövetséges államnak béketervezetét elfogadni. Sőt Benes a londoni rádióban tartott egyik beszédében már arról szól, hogy nemcsak Csehország és Morvaország területén, hanem Szlovákiában is mindenütt készenállanak a titkos csehszlovák szervezetek. Valóban látiuk is, hogy Szlovákia területéről is szökdösnek el egyesek, nemcsak Csehország területéről, — gondolok Ambrus reipülőezredesre — akik kimennek és odaállanak a benesi propaganda szolgálatába és ott újságokban és a rádióban nyilatkoznak, hogy Szlovákia, a^ szlovák közvélemény is akarja a csehszlovák állam felállítását. (Porubszky Géza: Hodzsa is kint van!) Hodzsa is kint van, de éppen arra akarok rátérni, hogv Hodzsa, úgylátszik, már tanult a múltból, mert nem hajlandó Benes szolgálatába szegődni, hanem ő önálló csehszlovák nemzeti bizottságot alakított Párizsban és így szembekerült a ; Benes—

Masaryk—Osusky—Viest és Prchala társasággal^ akik viszont a régi csehszlovák államot akarják felállítani. Egyelőre azt láttuk, hogy nemcsak a szlovák kormány tiltakozik nagyon keményen a benesi propaganda ellen, nemcsak az amerikai szlovákság képviselői emelik fel ellene ä szavukat, hanem az utóbbi