Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés képviselőházának 90: T. Ház! Normann Lajosról a következő dol­gok ismeretesek. Normann Lajos a grófi cím­mel évtizedeken keresztül visszaélt. Megálla­pítást nyert, hogy nem gróf, a grófi címet nem használhatja és a belügyminiszter úr 1937-ben egy rendeletével meg is fosztotta attól, hogy ezt a címet használhassa. Sem ő, sem családja nem volt sohasem jogosítva arra, hogy a grófi címet használja. A belügyminisztériumban, valamint az Országos Levéltárban megvannak azok az okiratok, s megvan a berlini német heraldikai intézet átirata, amelyek alapján a belügyminisztérium, nagyon helyesen, a grófi cím használatától megfosztotta ezt az embert. A másik dolog az, hogy a berlini rendőrség hét évvel ezelőtt, amikor a nemzeti szocialista uralom átvette a hatalmat Berlinben, házkuta­tást tartott többek közt a szovjetkövetségen is, természetesen elvéigezte tisztogató munkáját. Eközben egy névsor került elő, amely a szov jetkövetség alkalmi hírvivőinek és híradóinak neveit tartalmazta és ebben a névsorban meg­találták annakidején Normann Lajos nevét is. (Hubay Kálmán: Nagyon szép!) Annakidején az egyik magyar újság, azt hiszem a Nemzeti Újság, foglalkozott is ezzel a kérdéssel és az igén nagy port vert fel, amikor a közlemény azzal a címmel jelent meg, hogy : »Magyar gróf a szovjet szolgálatában«. Ezekhez járul még az, hogy 1939 áprilisá­ban Normann Lajos ellen fegyelmi eljárás in­dult valami deviza-síbolás ügyében. Ez a fe­gyelmi eljárás természetesen iiem a miniszté­rium hibájából, de még a mai napig sem feje^ ződött be. El tudom képzelni, hogy alapos munkát igényel az ügy kivizsgálása, amikor azonban a tavaly nyár folyamán egyik kor­mánypárti képviselőtársam érdeklődött a fe gyelmi bíróság elnökénél, hogy hogyan áll ez az ügy, akkor a fegyelmi bíróság elnöke azt a választ adta, hogy igenis, itt komoly dolgok vaunak és Normann el fog menni arról a hely ről, ahol van, mást tesznek a helyébe. Sajná­lattal állapítom meg, hogy ez még nem követ­kezett be, sőt az ősz fol yamán Normann La­jost még elő is léptették, igazgatói címmel tün­tette ki a Külkereskedelmi Hivatal. (Meskó Zoltán: A valutaügyek igazgatója!) A berlini devizrendőrség többízben intézett kérdést a Külkereskedelmi Hivatalhoz, hogy Normann Lajos milyen valutaügyek lebonyo­lítására van felhatalmazva, mert a lefolytatott vizsgálat megállapította azt, hogy az egyik nagybankunkon keresztül ez á Normann Lajos majd egy éven át havonta 1100 pengőt kapott Budapestről. Nem tartozik ide, hogy kitől kapta ezt a pénzt. Az összeget azután továb­bította Berlinen keresztül Bécsbe a Gschwind­gasse 14. SZ&ÏÏI ii lit, egy miniszteri rangban lévő funkcionáriusunk most is zsidó feleségé­nek címére és ezt az 1100 pengőt minden felár nélkül, tehát a valutarendelkezések megszegé­sével, (Hubay Kálmán: Csak így lehetett ke resni!) pengő kiajánlás és a másik oldalon márka kiajáínlás elkövetésével utalványozta tovább. Végül azok után, hogy zsidó feleségről és valutavisszaélésről van szó, azt hiszem, nem lesz meglepetés a t. Háznak, ha bemutatom en­nek az úrnak a Geburts- és Tauf schein jét, amely szerint igazolva van, hogy az anyja Neu Dávid zsidó operaénekes és Weisz Anna leá­nya, (Zaj.) tehát ,ő félzsidó. (Hubay Kálmán: Pont Németországba küldték! Nagyon nagy ta­pintat!) Ez a rideg tényállás, amiért ismét hangsúlyozom, sem a kormányt, sem az igen t. ülése 194-0 március 6-án, szerdán. 51 ! miniszter urat távolról sem kívánom felelőssé tenni, mert nem tartozik hozzájuk. Külön fele­lős fegyelmi bíróság előtt áll az ügy, talán csak túl lassan intézi el a bíróság. (Hubay Kálmán: Nem olyan gyorsan, mint a Grúberét.) Csak azt kívánom tárgyilagosan hozzáfűzni a tény­álláshoz, (Zaj a ssélsŐbaloldalon. — Elnök csen­get) hogy szerény megítélésem szerint ez az ember ^ nem alkalmas arra, hogy ilyen fontos pozíciót betöltsön. (Ügy van! Ügy van! a ssélsŐ­baloldalon.) Igaz ugyan, hogy Önálló egyezmé­nyek kötésére ez az expozitura nincs felhatal­mazva, de mégis a már megkötött egyezmé­nyek keretén belül bizonyos ad-hoc egyezmé­nyeket köthet. Azonkívül az Információk tőle származnak és az is bizonyos, hogy bár a gaz­dasági tárgyalások anyagát a Külkereskedelmi Hivatal készíti elő, de a Németországra vonat­kozó tárgyalás anyagát mégis csak Normann Lajos készíti elő és aki azon a helyen van, ahol Normann Lajos van, az természetesen tudja a titkos kontingensek mértékét és látja, hogy mi folyik a két állam között. Hogy egyetlen példát mondjak, tudja, hogy például a fehér babra nézve megállapodás történt Németor­szág és Magyarország között és csak egy táv­iratába kerül annak a személynek, aki azon a helyen van, hogy ide Budapestre üzenjen és itt bizonyos összeköttetéssel Összevásárol tasson egypár vágón fehérbabot és őrült nagyösszegű jövedelemhez jusson. (Meskó Zoltán: Bohnen­kampf! — Derültség.) Távolról sem kívánom Normann Lajos urat ezzel meggyanúsítani, 'de megállapítom, hogy az, aki abban a fontos po­zícióban ül, könnyen visszaélhet, különösen ak­kor, ha nem is magyar állampolgár, vagy pedig ha magyar állampolgár is, de nem Magyar­országon _ szütetett, az anyja félzsidó, az apja, nem tudjuk, talán osztrák vagy német állam­polgár volt. A magyar gazdasági életet érint­heti ez a kérdés. Méltóztassanak hozzávenni, hogy külkereskedelmi forgalmunk 53 százalé­kát bonyolítjuk le Németországgal, tehát töb­bet, mint a többi államokkal együttvéve és azt, hogy a Külkereskedelmi Hivatal hamburgi ki­rendeltségét egy Darányi nevű zsidó vezette hosszú időn keresztül. (Meskó Zoltán: Minden­hová zsidót kell küldeni 1 ?) Darányi milyen szép név és egy zsidó rejtőzik mögötte! Elismerjük azt, hogy ez a Normann na­gyon használható ember, sőt meg vagyok róla győződve, hogy a minisztérium sem tartotta voilina idáig, ha nem lett volna ^használható. Elismerem, hogy megkapta a német Sasren­det, de hogy ne mondjak mást, Hetényi volt rendőrségi vezető is megkapta, pedig nincse­nek német kapcsolatai. (Hubay Kálmán: Az is zsidó!) Ez tehát nem a legnagyobb kitüntetés, \ Másrészről meg vagyok f győződve, hogy ez nem Normann Lajos' személyének, hanem an­nak a pozíciónak szólt, amelyet ő betölt. (Hu­bay Kálmán: Hetényinél is a pozíciónak szólt!) Nem beszélünk itt külpolitikai etikett­ről és arról, hogy talán mégsem helyes, hogy éppen a nemzeti szocialista Németországban félzsidó képviselje a magyar külkereskedelem érdekeit, (Hubay Kálmán: Tapintat!) csak azt mondjuk, (Egy hang a, gzélsőbaloldalon: Nyi­las zsidó!) hogy egészen bizonyosan olyan fontos érdekekről van itt szó, hogy nagyon fontos, hogy egy teljesen fair, múltjában és egyéniségében is megtámadhatatlan, érintet­len ember kerüljön ilyen pozícióba. Hiszen arra is gondolnunk kell, hogy Németország­gal nekünk . egészen bizalmas természetű kap­csolataink is lehetnek, különösen katonai vo-

Next

/
Thumbnails
Contents