Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

556 Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 1940 május 7-én,-kedden. Következik a mentelmi bizottság 257. számú jelentésének tárgyalása Bodor Márton képviselő úr mentelmi ügyére vonatkozólag". vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2378— 1940. f. ü. szám alatt Bodor Márton országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. II. 963/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Kúria Jenő kántortanító, markotabödögei lakos feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyarság« című politikai napilap 1939. évi november hó 10. napján kiadott 126. számában »Markotabödögei panaszok« felirat alatt megjelent cikk következő kitételei miatt; »Bodor Márton országgyűlési képviselő legutóbb Markotabödögén tartott panasznapot, ahol megdöbbentő kép tárult elé a győrmegyei kis falu belső életéből. A szülők tömege panaszolta, hogy Kúria Jenő kántortanító, a legkisebb rendetlenkedésért is súlyos^ testi fenyítésben részesíti az osztályába járó gyermekeket, sőt annyira összeveri őket, hogy véresen kerülnek haza az iskolából a gyermekek. Ez a Kúria nevű tanbíró arról beszél a gyermekeknek, hogy apáik gyávák voltak, mert 1918-ban eldobálták a fegyvert és azért csonkították meg az országot. Ezzel a gyermekben a szülő iránti tiszteletet csökkenti. Azonban 1938-ban, mikor a Felvidék visszafoglalása következett, Kúria Jenő kántortanító is kapott behívót katonai szolgálatra, de ő úgy az egyházi, mint a polgári hatóságokat végigkilincselte, hogy felmentést nyerjen a katonai szolgálat alól. Kúria Jenő nem akart katonai, vagy hősi mintakép lenni a falusi gyermekek előtt, bár erre alkalma nyílott volna.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. Vába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. $ 6. pontja értelmében felhatalmazásra^ hivatalból üldözendő Kúria Jenő kántortanító sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást a Győri Egyházmegyei Hatóság, mint a sértett felettes hatósága 1939. évi november hó 20. napján 1616/1939. isk. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény^ névtelenül jelent meg, de az előzetes nyomozás adatai szerint a cikk szerzője Bodor Márton. Ennélfogva Bodor Márton országgyűlési képviselőt mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás este nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy-Bodor Márton országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólm? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Bodor Márton országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 258. számú jelentésének tárgyalása Zsengellér József országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyére vonatkozólag. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2562/1940. f. ü. szám alatt Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a nionori kir. járásbíróság B. 7749/12—1939. számú megkeresése szerint Bakos Jánosné dánosi lakos viszonvádló feljelentésére ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel Bakos Jánosnérói 1939. évi október hó 17 napján azt a sertö kifejezést tette, hogy »vén zsivány; tolvaj...«, továbbá nevezettet megütötte és megrúgta. Bakos Jánosné ellen Zsengellér József is feljelentést tett, mert Bakos Jánosné említett napon vele szemben is sértő kifejezéseket Jiasznált. A feljelentés tárgyat képező ezen cselekményben az 1914:XLI. te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A mentelmi bizottság megjegyzi, hogy a budapesti kir. főügyészség által 14.552/1939. f. ii. szám alatt felterjesztett, a monori kir. járásbíróság B. 7703/3—1939. számú megkeresésére az 1939. évi október hó 17. napján Bakos Jánosnénak testi sértés nélküli üti egeié« által elkövetett, az 1914 :XLI. te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi j'ogát a képviselőház 1940. évi január hó 23. napján tartott ülésében már felfüggesztette. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis ebben az ügyben Zsengellér József képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 259. számú jelentésének tárgyalása Makkal János képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2544— 1940. f. ü. szám alatt Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 12.229/16—1938. számú meg

; keresése szerint ellene a bíróság mint szerző ellen Diamant Gyula budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1938. évi szeptember hó 11. napján kiadott 204. számában »Szeptember H-« íő.

j és »Nem először