Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

540 Az országgyűlés képviselőházának hang a szélsőbaloldalon: Elég rosszul!) mert ha nem végezte volna el, akkor ott sem állnánk, ahol most vagyunk. Hiszen amikor a törököket 1687-ben kiűzték az országból, mert 1686-ban foglalták el Budát és 1687-ben Egert, akkor — amint több kötetben megírta Heves vármegye nagy történetírója, Szederkényi Nándor, leírván, hogy minő állapotok voltak Heves megyében — Eger városa, annak ellenére, hogy a törökök közül 600-an ott maradtak, csak 7000 lakosa volt. Százötven év alatt, amely időben nem volt sem gyógyszer, sem orvos, sem rendes kórház, (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) semmi sem, amikor a legnagyobb ínség volt, amikor putrikban laktak az emberek és az élelmet az erdőkben, vermekben tartották, hogy a rablásnak ki ne tegyék, ilyen szomorú állapotok között is és az úgynevezett nemesi birtokosság uralma alatt, amelyet most sokan úgy tüntetnek fel, mintha az olyan nagyon kedvezőtlen lett volna, a nép csak magában Heves megyében majdnem 300.000-re szaporodott fel és rajokat bocsátott ki a tengerentúlra és a nagyobb városokba. Én nagyon kívánnám, hogy a szaporodás most is ilyen legyen, mert akkor nem félteném az országot. De miért volt ilyen, a szaporodás'? Azért, mert a u^p kultárútlan volt, kisebb volt az igénye. Most is azt mutatja a statiszika, hogy a kultúrátlanabb népek szaporodnak. A kulttúrát tehát nem célszerű tűzzel-vassal erőltetni. Lelki kultúrára igenis szükség van. Ez megvolt a múltban is. De arra a kultúrára, amely a fényűzést mozdítja elő és a népszaporodás ellenségei, nincs szükség. A múltban is úgy állott a dolog, hogy a kulturált államok elpusztultak. Most is a nyugati kulturált államokban alig van népszaporodás. De nálunk, Magyarországon is a kulturált nyug'ati részeken kisebb a népszaporodás, mint a kultúrátlanabb keleti részeken. (Kóródy Tibor: Tehát le a kultúrával 1!) És Erdélyben is az oláhság szaporodása azért haladta túl a magyarságéi, mert sókkal lkultúrátlanabb. (Tauffer Gábor: A kultúrához kenyér is kell!) Ezt kívántam csak általánosságban megemlíteni. A vagyonosabb, az adófizető osztály, különösen a föld'birtokososztály, a múltban is megtette kötelességét és a jelenben is megkívánja tenni, (Kóródy Tibor: Fiáth báró máskép nyilatkozott a felsőháziban!) csak lehe'tővé kell tenni számára, mert csak akkor tehet eleget szociális kötalességéiiek, ha van megfelelő vagyoni ereje is. A statisztika azt mutatja, hogy most is a gazdaságokban, a gazdasági cselédek közt van a legnagyobb szaporodás. Ez tehát azt mutatja, hogy annak a cselédnek, dacára, hogy csekély a fizetése, még sincs olyan rossz dolga. Ezek előrebocsátásával a részletekre kívánók rátérni. Itt kisebb kívánságokkal jövök. A fagykárt nem lehet 8 nan alatt bejelenteni, mert csalk később, hónapok múlva mutatkozik. (Ügy van! a jobboldalon.) Ennek bejelentésére tehát hosszabb idő kell. A házadónál vitéz Hertelendy Miklós képviselőtársam egv módosítást terjesztett be arra vonatkozóan, hogy a hadirokkantak székháza is adómentes Jesryen. Természetes, hogy ezt a magam részéről is a legnagyobb mértékben támogatom. Itt a házadónál a tételes adóztatásnál nem tartom helyesnek a sok osztályt. Elég volna itt három osztály: 2000, 5000 és 10.000 la kosié

1 és méltányos volna, hogv a tanyai teleoülések. amelyek nem részesülnek a városok kulturális áldásaiban, szintén ilyen 107. ülése 1940 május 7-én, kedden. kisebb tételes adóztatásban része»s ül jenek. (Kóródy Tibor: Miért jelentős ez?) A kereseti adóra vonatkozó rendelkezések közül egyet hátrányosnak tartok az iparosokra és a közönségre nézve. Ez az, hogy az előállított javak, vagyis a készlet is az év végén esik adó alá ezentúl. Azt tartanám helyesnek, ha csak akkor esmék kereseti adó alá az az iparcikk, amikor már értékesítették. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a rendelkezés rontani fogja a forgalmat, nem fognak az iparosok igyekeani készletet gyűjteni, (Ügy van! Ügy van!) pedig a készletnek nagyon fontos feladata van. De ugyanez a (helyzet a jövedelemadónál is. A javaslat azt mondja, hogy a nyers bevételhez hozzá kell számítani az adózó által az adóztatás alapját képező év folyamán termelt vagy előállított javakból az év végéig nem értékesített mennyiség pénzbeli értékét. Ez ellenkezik az eddigi rendszerrel. A Hivatalos Összeállítás csak azt a jövedelmet veszi figyelembe, amely tényleg befolyt. A mezőgazdaságban ebből bizonyos anomáliák származhatnak, mert ott nemcsak termés van, hanem van állatnevelés és egyéb. Amíg ez nincs értékesítve, addig hogyan lehet adó alá vonni? Ahol rendes könyvelés van, ott esetleg lehet. (Ügy van! Ügy van!), de ahol nincs rendes könyvelés, — és a középbirtokoknál sehol sincs — ott ez a rendelkezés bizony nehézségbe fog ütközni. Az eddigi törvények szerint a legeltető társulatok jövedelem- és vagyonadómentesek voltak. Hasonló volt az erdőtársulatok helyzete is. Az én vidékemen az a helyzet, hogy a községeknek van külön erdőlegelőjük és van külön legelőjük. Külön számadást csinálnak a legelőről, amely adómentes, és külön számadást az erdőtársulat, amelynek erdeje legelő is, és ez már jövedelem- és vagyonadómentességét a jövőben elveszíti. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Beniczky Elemér: Most jön a javaslatnak a legfontosabb része, a 36. §, amelynek a jövedelemadó tételei vannak megállapítva. Ëz a megállapítás 7000 koronáig kedvezőnek mondható, de 7000 koronától úgy emelkedik, hogy az adófizetők számára terhet jelent. Itt vannak azután a pótlékolások is. Ezek a pótlékolások egyoldalú pénzügyi szempontból vannak eszközölve, mert nem vettek figyelembe más körülményt, amely a pótlékolást esetleg nem tenné indokolttá. Akinek háztartásában esetleg nincs megfelelő számú családtag, az azért még a legnagyobb mértékben eleget tehet polgári kötelességeinek; esetleg" segítheti hozzátartozóit, rokonait, vagy olyan tevékenységet folytathat, amely mindenképpen méltóvá teszi arra, hogy ilyen büntetésszerű pótlékban ne részesüljön. Az orvosi tudomány jelenlegi állását sem vették itt figyelembe. Aki német szakkönyveket olvas, az tapasztalhatja, hogy Németországban az az álláspont alakult ki, hogy gyengébb szervezetű vagy valamely fogyatékosságiban szenvedő egyének számára meg van tiltva a családalapítás. Akik ilyen helyzetben vannak, azokat nem lehet alap nélkül adópótlékkal sújtani. Die másrészt az, akinek nincs is megfelelő számú családtagja, de teszem fel, a gazdaságban olyan működést fejt ki, olyan cselédeket tart, akiknek sok gyermekük van, úgyhogy a gyerekek száma 50, 100 vagy még ennél is több százalékkal felülmúlja a cselédek számát, akkor az ilyen gazdálkodók is