Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az 07-szaggyűlés képviselőházának épúgy, mint azok a háziurak, ahol sokgyermekes lakók vannak, nem. pótlékban, de kedvezményben volnának részesítendők, (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) meg pedig 10, tvagy 25%-os kedvezményben. Kern kell gondolni, hogy ez a sok gyermek ott a tanyán nem teher vagy nem okoz sok gondot. A törvény maga írja elő, hogy ezekhez szülésznőt kell hozatni, orvos- és patikaköltségek vannak, az ilyen nagy családoknak nagyobb lakás kell, több tüzelő fogy, ezeknek több fizetés kell és inas ilyenféle. Szóval ezt az adótörvényeknél méltányolni kell, mert ha ezt nem méltányoljuk, akkor nem használunk a családvédelemnek, hanem kárt fogunk okozni. Mert ha leihetetlenné tesszük a gazdának, hogy a jövőben is így járjon el és ne nézze ezt a költséget, akkor ez a népszaporodás kárára fog válni. Itt van azután egy másik pont, az, hogy az egyházi személyeknél is pótlékolják az adót 15%-kai. Ahol házassági tilalom van, ott ez a pótlékolás egyáltalában nincs indokolva. (Közi Horváth József: Hadd fizessen!) Kétségbevon om azt, hogy ez vagyon ilag kedvezményt jelentene, mert háztartást kell vinni (Közi Horváth József: Megfizetjük szívesen a szegények javára!) és a háztartás többe kerül, mint ott, ahol egy megfelelő, a háztartás vezetésélhez értő asszony van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De gyerek nincs! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Beniczky Elemér: Ez természetesen mindenkire vonatkozik. A 39. § helyett új paragrafust vennék be. A mostani szöveg nagyon homályos, ezt kihagynám, helyette azt venném be, hogy a kataszteri tiszta jöevedelem képezze az alapját a jövedelemadónak. Erre azért volna szükség, mert olyanok vetik ki az adót a pénzügyi hatóság részéről, akik a gazdálkodáshoz egyáltalában nem értenek. Mégis kellene tehát valami alapot leszögezni, ami kiindulási pontul szolgálhatna. A jövőben pedig azt kívánom, hogy olyanok eszközöljék a kivetést, akik értenek hozzá, akik gyakorlati gazdák voltak. Lesz sok olyan gyakorlati gazda, aki a mostani terhek melllett tönkre fog menni, ezeknek lehet hivatalt adni és ezeket az adókivetésnél lehetne alkalmazni. (Zaj. — Rapcsányi László: Akkor nem kell megszavazni a javaslatot!) A javaslatot általánosságban megszavazom. Ez természetes, mert bizalommal viseltetem a kormány iránt, de részleteiben kívánok bizonyos módosítást. (Wirth Károly: Ilyen beszéd után nem vártuk ! ) A 41. § az esküről szól. En nem tartom helyesnek az eskü bevezetését az adóztatásnáj • Láttam, hogy mindenki fel volt esküdve Károly királyra és az alkotmányra, utána mindenki felesküdött a Nemzeti Tanáicsra. Kun Béla már nem is kért esküt, mert ö már minden esküt és vallást eltörölt. Azt is láttam, amikor borozás közben szerzik a tanukat. En az esküt nemhogy kiterjeszteném, hanem megszigorítanám és kisebb körre vonnám, csak a fontosabb dolgokra alkalmaznám az esküt. Az eskütől én adószaporodást nem várok és ezzel tulajdonképpeni észrevételeimet el is intéztem. Szó van itt még bizonyos büntetésekről, bírságokról. Ezeket én a régi alapon kívánnám meghagyni, nem ilyen súlyos alakban, mert a régi büntetések és bírságok teljesen megfelelnek. Az pedig nóvum, hogy 1000 pengő bírságnál még nem lehet fellebbezni, mert a bíróságnál is, meg a közigazgatásnál is 200 pengőn felül szabad a fellebbezés, tehát itt is csökkenteném ezt az összeget s megengednem 1Ö7. ülése Í9k0 május 7-én, kedden. 541 a fellebbezést a pénzügyminiszterhez. A végrehajtásnál célszerű lenne az egész törvényjavaslatot egyszerre végrehajtani, mert a részletekben való végrehajtás zavart okozna, újévkor lenne majd a végrehajtás. Azért sem volna célszerű hamarább végrehajtani, mert ki kell bocsátani egy új végrehajtási rendeletet, inert azt is be kell venni a lehetőség szerint, hogy a régi törvényekből milyen paragrafusok vannak érvényben és melyeket helyezték hatályon kívül. (Zaj. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Késsen van már az is egyszerre.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Beniczky Elemér: T. Ház! Ezek voltak az én megjegyzéseim. Ügy gondolom, hogy ezekkel az általam Óhajtott módosításokkal nem romlanék, de javulna a törvényjavaslat és méltányosabbá lenne téve. Azért ajánlom ezeket a pénzügyi kormányzatnak szíves figyelmébe, és abban a reményben, hogy ezekből a módosításokból többet figyelembe fog venni, általánosságban elfogadom a javaslatot. (Éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következük? Nagy Ferenc jegyző: vitéz Zerinváry Szilárd. Elnök: vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd: T. Képviselőház A vita ilyen előrehaladott stádiumában és a pénzügyminiszter úr beszéde után mindenki görbén néz a későn felszólalókra és talán bizonyos fokig jogosan is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Képtelen vagyok a szónok beszédét hallani. Méltóztassanak a beszélgetéseket abbahagyni. vitéz Zerinváry Szilárd: Nekem mégis van annyi mondanivalóm, hogy a felszólalást jogosnak érzem, és azt hiszem, mindenkit meg fogok nyugtatni azzal a kijelentésemmel. amelyen mosolyogni fognak: kijelentem ugyanis, éspedig kötelezően, hogy a magyar parlament történetében ez a felszólalásom a legrövidebb felszólalás lesz. (Egy hang a szélsőbaloldalon (Kölcsey Istvánra célozva): A fék már odaült mellé! — Derültséf}.) Volna néhány kis módosításom, amelyekkel ismétlem, perceken belül végzek. (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Kérem, ne méltóztassanak az összefüggésben megzavarni. Elnök; Kérem, méltóztassék lehetővé tenni, hogy a (képviselő úr rövidnek jelzett beszédét mentől hamarább befejezhesse. (Élénk derültség.) vitéz Zerinváry Szilárd: T. Képviselőház! Tisztelettel fogom kérni a 8. § kiegészítését azzal, hogy a Hadirokkantak Országos Szövetségének, a HONSz-nak székháza szintén házadómentességet kapjon. Azt hiszem, ezt indokolni nem szükséges. (Helyeslés.) A második szempontom, t. Képviselőház, a családivédelem legnagyobb mértékű helyeslése az adóügyi vonalon is, figyelemmel arra, hogy a magyarság csak 200 év múlva éri el mostani lélekszámának kétszeresét. Viszont a szerbek 90 év múlva, a románok 100 év múlva, a németek 120 év múlva. Ugyanakkor a szlávság 1810-ben még csak 37%-a volt Európa lakosságának, 19604>an pedig több. mint a fele lesz. Tehát a családvédelem szempontja mindennél fontosabb nálunk. Ezért nagy örömmel üdvözlöm a családvédelmi intézkedést. Nagyon helyeslem az ellenzéki oldalon ülő Pándi igen t. képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy az agglegényadóból tessék megteremteni a nősülési alapot. Felszólalásom röviden még arra vpnatko-