Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

5l4 Az országgyűlés képviselőházának szerrel változtatnak, ott az adórendszer rugalmas, évről-évre állapítják meg- a költségeket, azokhoz szaibják az adókat. Ezek az adók ott igen magas létminimumnál kezdődnek és főképpen azokat sújtják, akik mások munkája után, mások jövedelméből, mások keresetéből élnek. _ Nálunk a jövedelemeloszlás tekintetében vajmi kevés történt. Az utóbbi időben ugyan megállapította a kormány a minimális béreket, ezek a minimális bérek azonban egyben maximális bérek is és mivel a munkásságnak megkötötte a kezét-lábát é.s úgyszólván majdnem lehetetlenné tette, hogy a munkásság a saját erejéből munkája értékének és munkaereje kizsákmányolásának megfelelő béreket érjen el, ennek folytán a kormány közegei által megállapított minimális, bérek maximális bérekké lettek, amelyek sokkal alacsonyabbak, mintsemhogy az életfenntartás költségeit fedezni tudnák. A jövedelemeloszlás arányosítása tekintetében tehát azok az intézkedések, amelyeket eddig a kormány tett, nagyon gyengék és vérszegények és egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy a dolgozó néposztály helyzetén valamiképpen segítsenek. Ami az adórendszerünket illeti, már rámutattam arra, hogy a szociális érzék hiánya jellemzi a mi adórendszerünket, mert hiszen a létminimumok olyan alacsonyan vannak megállapítva, hogy például az éjjel dolgozó nyomdai munkások, akiknek nappal is meg éjjel is táplálkozniuk kell, tehát kétszeres kiadásuk van, igen gyakran abba a helyzetbe jutnak, hogy jövedelemadót is fizetnek. Nem tudom megérteni, hogyan lehet egy nyomdásznak, aki éjjel 8 órán át dolgozik, jövedelme, ámbár az újaibb finánc terminus-technikus úgy nevezi a munkabért, hogy az munkabérjövedelem, de ez csak erőltetett megállapítás, mert a munkásnak nem jövedelme van, hanem ő tudását és munkáját bocsátja áruba és ezért ellenértéket, fizetést kap. Nem elég tehát, hogy a munkással kereseti adót fizettetnek, azonkívül egyes esetekben megfizettetik vele a jövedelemadót is. Én tehát nem találom meg azt a szociális szempontot, amelyet olyan nagyon hirdet a kormány. Mégegyszer ismétlem, túlalacsony a létminimum, sokkal magasabbra kellene a létminimumot emelni, akkor valamelyes kiegyenlítő hatása lenne ennek a törvénytervezetnek. T. Képviselőház! A másik szempont a, családvédelem szempontja. A községi jegyzők hivatalos lapjában olvashatjuk egy községi jegyzőnek a nagyszerű munkáját, amelyben bebizonyítja, hogy abban a községben, ahol ő a jegyző, ez az új törvénytervezet irtózatos túlmunkát hárít a jegyzőre, mert olyan kimutatások készítésére szorítja, amelyek eddig nem voltak és amelyekért semmiféle ellenértéket, de semmiféle segítséget sem kap a jegyző, amivel szemben azoknak, akiknek állítólagos érdekében ez a törvénytervezet készült, úgyszólván semmit sem nyújt ez a törvényjavaslat. Egy pengő, másfél pengő egy esztendőben az az eredmény, amelyet ettől a törvénytervezettől várhatunk. (Reményi-SchneHer Lajos pénzügyminiszter: A jegyző úr rosszul tudta a leckét!) Ezt semmiképpen sem nevezhetem családvédelmi elgondolásnak. (Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter: A jegyző a régi törvény alapján írta!) Azt méltóztatik mondani a törvényjavaslatban, hogy azok a háztulajdonosok, akik sokgyermekes családokat vesznek fel a lakásaikba, valami adókedvezményben részesülnek. En par excellence proletárnegyedben 10Ô. ülése Í9Í0 május 6-án, hétfőn. lakom és napok óta veszem a fáradságot, hogy megnézzem, hány ilyen ház van. Mondhatom, eltekintve a városi lakásoktól, ahol a székesfőváros dicséretes buzgalommal nem törődik avval, ha nem városi alkalmazott lakót vesz is be a házba, hogy hány gyerek van, a magánháztulajdonosok nagyon is irtóznak attól, hogy gyerekes családokat vegyenek be. így aztán a sokgyermekes esaládok^ a legszörnyűbb viszonyok között élnek (Wirth Károly: Ha három gyerek van, már nem veszik be sehol!) és kimustrált cirkuszkocsikban és összetákolt bódékban kénytelenek lakni. A háztulajdon-osok három gyermeknél többet nem vesznek be és ezen ez a törvényjavaslat sem fog segíteni. Még csak azt kell mondanom, hogy kissé nehéz helyzetben vagyok, mert az előttem felszólalt Alföldi képviselőtársam beszéde olyan volt . . . Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Malasits Géza: Befejezem. ...Hogy húsz évvel ezelőtt minket nemzetközi hazaáruló gazembereknek neveztek ilyen beszédekért, ma pedig a Képviselőházban megtapsolták. Ezt a beszédet és ezt a tapsot örömmel hallgattam, mert bizonyítja a szocializmus erejét, azt, hogy ez az az eszme, amelyet képviselünk, minden akadály ellenére áttör. Ma már nemcsak mi hirdetjük azt, ma már a túloldal is hirdeti, de nemcsak hirdetni kell, hanem gyakorlatilag alkalmazni is. Minthogy ilyen tekintetben e'bben a javaslatban semmiféle gyakorlati eredményt nem látok, azt a bizottsági tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Elnök: Mielőtt a vitát folytatnék, vitéz Somogy vary Gyula képviselő úr, mint a közoktatásügyi és külügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Somogyváry Gyula előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Budapesten 1940 március 13-án kelt magyar-német pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a Képviselőház közoktatásügyi és külügyi bizottságának együttes jelentését. Kérem a benyújtott jelentés kinyomatását, szétosztását elrendelni és annak napirendre tűzésére a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetőleg a sürgősség' kimondását kérte. Kérdem, méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Gesztelyi Nagy László képviselő úr, mint a földmívelésügyi és társadalompolitikai bizottság előadója kíván jelentést tenni. Gesztelyi Nagy László előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a legkisebb mezőgazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások tárgyában a képviselőház földmívelésügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentését. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását elrendelni és annak napirendretűzése iránt a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendretűzést illetőleg a sürgősség kimondását kérte. Kérdem, méltóztatnak ehhez