Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-105

Az országgyűlés képviselőházának moud, hogy az öröklési eljárást nem lehet ha­sonlítani ehhez az eljáráshoz, mert az örök­lési eljárásban is a közjegyző végzi el tulaj­donképpen a teendőiket s a bíróság' csak a közjegyző előadása alapján bocsátja ki az eskü szövegét. Itt is tehát a bíróságnak kell megadni azt a jogot, hogy az adóhatóság ál­tal előterjesztett adatok alapján határozza meg az eskü szövegét. Meg is kell mondanom, hogy miért ragaszkodom én a bírósághoz. A közigazgatási hatóság tiszteletreméltó mun­kája iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok, de más a helyzete a közigazgatási hatóságnak és más a helyzete a bíróságnak. A közigazga­tási hatóság függ a felettesétől, a közigazga­tási hatóságnak Magyarországon nincs meg a szolgálati pragmatikája, a közigazgatási ható­ság- közege ki van szolgáltatva felettese pa­rancsainak. A bíróság ellenben független, a bíróság pártatlan, a bíróság utasításokat uem fogad el, tehát egy polgárnak sokkal nagyobb biztosítéka van a független bíróság eljárásá­ban, mint a felettes hatóságától függő köz­igazgatási hatóság ténykedésében. Ezért- va­gyok amellett, hogy igenis, ha már a felfedező eskü intézményét szükségesnek tártja a mé­lyen t. pénzügyi kormányzat, akkor ilyen mó­don járjon el. De nem olyan egyszerű kérdések azok, amelyek ezen esküminta előtt elbírálásra vár­uak. Itt van előttem egy közgazdasági lap, amely kifejezésre juttatja aggályait. Ezt mondja (olvassa): »így például a mezőgazdá­nak nagyon nehéz esküt tennie arra, Kogy gazdaságának egyes vagy önteteiéit vagy gaz­dálkodása eredményének egyes jövedelmi té­teleit helyesen értékelte-e. Ha a birtokos ter­ményeit betakarította, de még nem adta el, nehéz megállapítani, hogy az mennyi értéket jelent. Hasonló a helyzet a kereskedelemben, az iparban, a bányavállalkozásoknál, az ipar­nál különösen akkor, ha hosszú ideig feldol­gozás alatt álló anyagkészletek értékesítésé­ről van szó. A felfedező eskü ilyen körülmé­nyek között nehéz helyzetbe sodorhatja az adózót, tehát arra volna szükség, hogy az eskü kivételének lehetősége pontosabban állapíttais­sék meg«, — vagy amint én óhajtom, hogy az eskü szövegezését magára a bíróságra bízzák, amely épúgy, mint az öröklési illetéknél, az ösz­szes körülmények gondos mérlegelése alapján állapítja meg az eskü szövegét. Ez vonatkozik tehát arra, amit a felfedező esküre vonatkozólag (mondani óhajtottam s most méltóztassék .megengedni, hogy röviden szóvátegyem még a kétszeres beruházási hoz­zájárulás kérdését. Itt van a törvényjavaslat 37. §-a, amely azt mondja (olvassa): »Azoknak az adózóknak a terhére, akikre az 1938 : XX. te. 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján beru­házási hozzájárulást nem vetettek ki, de az 1940. évi adókivetésnél alapul vett .adóköteles tiszta jövedelmük az évi 10.000 pengőt meg­haladta, valamint azoknak az adózóknak a terhére is, akiikre az 1938 : XX. te. 3. $-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján 'beruházási hozzájárulást kivetettek ugyan, azonban a ter­hükre jogerősen kivetett beruházási hozzájáru­lás összege... adóköteles tiszta jövedelmük 10%-át sem érte el, az 1940. évtől kezdve 5 éven keresztül a 36. § (1) és (2) bekezdése szerint kiszámított jövedelemadó után 50%-os beruhá­zási pótlékot kell kivetni.« Hát ha valakinek 10.000 pengőnél nagyobb a jövedelme, helyes, ha ebben a hozzájárulásban részeltetik, de ami KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ V. 105..ülése 10W május 3-án, pénteken. 493 helytelen és amit nem fogadhatok él, az az, hogy ezt öt éven keresztül kell neki fizetnie. Kérek öt perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért öt perc meg­hosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meg­hosszabbítást megadja. Bródy ErnŐ: Én tehát azt gondolom, ha a pénzügyi kormányzat helyesnek és szüksé­gesnek tartja, ihegy valaki 10.000 pengőt meg­haladó jövedelem után ebbe a hozzájárulásba bevonassák, ez elfogadható. Csak az nem fo­gadható el, hogy ő ezt a hozzájárulást öt éven keresztül fizesse. Ez igazságtalan. Nagyon sokszor megtörténik, hogy valakinek 'bizonyos körülményeknél fogva van éppen egy ilyen jövedelme. Van sok végkielégített ember, aki megkapta a feLmondást, megkapta a végkielé­gítését, tehát abban az évben — másikor soha­sem — van neki 10.000 pengőt meghaladó jö­vedelme. Helytelennek és igazságtalannak tar­tom, hegy ez után a jövedelem után öt éven keresztül 50%-os pótlékot fizessen. Méltóztas­sék elképzelni annak a helyzetét, aki ilyen kö­rülmények közé jut. Ez nem igazságos dolog. Nem igazságos dolog öt éven keresztül húzni a külön r jövedelemadópótlékot attól, akinek csak egyízben volt meg ez a jövedelme. (Re­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A beruházási hozzájárulásnál is így volt!) Azt tartom helytelennek és igazságtalannak, liogy csak egy alkalommal van meg ez a jövedelem és ez után kénytelen valaki pótlékot fizetni. Nem tudom, miért kell öt évig ilyen terihet viselniök azoknak, akiknek csak egyetlen egy­szer, soha többé az életben, van ez a jövedel­mük. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter: A mindenkori jövedelem után!) Itt a tör­vényjavaslat' szövegét kell irányadónak ven­nem, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter: El kell olvasni a törvényt!) amely azt mondja, hogy az 1940. évtől kezdve öt éven ke­resztül a 36. <§> (1), (2) bekezdése szerint kiszá­mított jövedelamdó után 50%-os beruházási pótlékot kell fizetni. En mindenkor az igazsá­gos, az arányos adóztatásnak voltam híve és ki (kell jelentenem, hogy sem ez a rendelkezés, sem a magántisztviselők különadójára vonat­kozó rendelkezés nem igazságos., Cselényi igen t. képviselőtársam is megemlítette, hogy ezek­nek az adózóknak legnagyobb része 150—200 pengős jövedelemből tengeti életét. Kérdem: igazságos dolog-e az, hogy 150—200 pengős fizetésű magántisztviselőket életük végéig egy ilyen adó terhel? Cselényi képviselő úr is fel­szólalt ennek erdőkében és én is felszólalok. Amikor itt rendezésről, átépítésről van szo, akkor nagyon kérem, hogy a társadalom leg­szegényebb, legnyomorultabb osztályát méltóz­tassék megfelelő kedvezményekben részesíteni. Mivel ezt ebben a javaslatban nem látom, nem fogadom el a javaslatot. Elnök: Szólásra következik? Kovách Gyula jegyző: Somogyi Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelent­kezése töröltetik. Ki a következő szónok? Kovách Gyula jegyző: Gróf Esterházy Móric! , . •" Elnök: Gróf Esterházy Móric képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, nem akarom a vitát nyújtani. Méltóztassék^ meg­engedni, hogy egészen röviden és lehetőleg a tárgyhoz szólva, tegyek néhány megjegyzést, kerülve teoretikus vagy általános kérdéseket. Mindenekelőtt kijelentem, hogy teljesen 76

Next

/
Thumbnails
Contents