Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

Az országgyűlés képvisel6káz,ánah lök. ülése 19^0 nuíjits, J-én, szerdán. 473 teljesebb vasárnapi munkaszünet van. (Úgy van! balfelöl.) Az angol ugyanis azon az ál­lásponton van, hogy egy 'Héten egyszer egy pihenőnaphoz minüen embernek joga van. Franciaországban ugyanez a helyzet; ott is főleg az élelmiszeriparban és a kereskedelem­ben van meg a vasárnapi munkaszünet. De megvan más nagy országokban is; Németor­szágban is. megvan. Azt a tételt azonban, hogy minden embernek egy héten legalább egyszer egy napra szüksége van, Olaszország valósí­totta meg a legszerencsésebben, ahol kimond­ták, hogy minden héten egy pihenőnapra minden dolgozónak szüksége van. Mivel azon­ban bizonyíos szempontokból nem akarták azt, hogy vasárnap minden néven nevezendő munka leálljon, azt mondották, hogy mindenki hat napot köteles dolgozni és felváltva, min­den héten más napon veheti ki pihenőnapját. Miért hoztam ezt a kérdést ide a Ház elé u í Nem azért, mintha itt néhány budapesti fűszer­kereskedő vagy tejváliaiat érdekeit akarnám szóvá tenni, hanem azért, mert szóvá akarom tenni annak a tízezer, sot számitásom szerint százezer emberre tehető tömegnek a sorsát, amely ezt a vasárnapi egynapos munkaszünetet nagyon megérdemli. Hosszabb idő óta foglal­kozom ezzel a kérdéssel, részt vettem ankéte­ken, tárgyalásokon és végeztem erre vonatko­zóan számításokat is. Ezért tudom, hogy Bu­dapesten 7000 olyan élelmiszerkereskedés van, — természetesen kiskereskedések, tej fiókok, f űszerkereskedésekj ezek — amelyet ez a. kérdés érint. Ez a 7000 élelmiszerkereskedés azonban 25.000 ember munkaidejére van kihatással, mi­vel az alkalmazottakat, a dolgozó családfőket és a családtagokat is beleszámítva, körülbelül 25.000-re tehető azoknak a száma, akiket a va­sárnapi munkaszünet kérdése érint. Ha ehhez hozzávesszük a sütőiparban foglalkoztatott munkások, kifutók, kihordok számát, — amely körülbelül 5000-re tehető — akkor megállapít­hatjuk, hogy csak Budapesten körüllbelül 30.000 embernek adhatná meg a miniszter úr egy toll­vonással a heti egynapos munkaszünetet. Ez a 30.000-es szám pedig országos viszonylatban százezer embert jelent. Százezer ember érdeké­ben szólok tehát, amikor arra kérem a minisz­ter,' urat, hogy ezt a kérdést vegye komoly tár­gyalás alá. Nagyon jól tudom, hogy folynak az iparügyi 'minisztériumban ilyen tárgyalá­sok, azonban az érdekeltek azt az érdekes vá­laszt kapták, hogy: kérem, a pékiparra el fog­juk rendelni a vasárnapi munkaszünetet, el­lenben a kereskedelemre mem tudjuk elren­delni, mert ez már nem az iparügyi -miniszter, hanem a kereskedelemügyi miniszter hatáskö­rébe tartozik. (Kóródy Tibor: Es ő nem tud találkozni vele! — Derültség.) Örülök annak, hogy jelenleg az iparügy és a kereskedelemügy egy szakavatott kézben van és nem kell két miniszternek tárgyalnia a vasárnapi munka­szünetről, így tehát az ipar és a kereskedelem érdekében a miniszter úr egymaga is el fogja tudni intézni ezt az ügyét és meg vagyok győ­ződve arról, hogy a vasárnapi munkaszünetet el is fogja rendelni. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Azt is tudom, hogy lehetnek esetleg kivé­teles esetek, — például itt Budapesten a Nem­zetközi Vásár idején, vagy nyáron egy-két na­pon,, amikor nagy idegenforgalom van Buda­pesten vagy esetleg a Balaton mellett — ami­Kor ez talán keresztülvihetetlen, azonban a miniszter úrra keli 'bízni, hogy ő egyes meg­határozott, kivételes esetekben a vasárnapi munkaszünetet felfüggeszthesse. Ebbe a rende­letbe azonban feltétlenül bele kell venni, hogy ezt az egynapi munikaszünetet meg kell adni a dolgozó kisemberek részére egy másik na­pon. Kérem a miniszter urat, hogy ezt a kér­dést tegye alapos megfontolás tárgyává és száz­ezer ember érdekében a legsürgősebben rendelje el az élelmiszeriparban és élelmi szerkereske­désben a vasárnapi munkaszünetet. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszter úrnak. T. Ház! Egy bejelentést kell tennem. (Hall­juk! Halljuk! jobbfelől.) Hubay Kálmán kép­viselő úr interpellációja alatt az interpelláló képviselő úr a belügyminiszter úrral szemben sértő kifejezést ihasznált és ezért őt a men­telmi bizottság elé utasítottam. Ugyanakkor a nagy zajban Eapcsányi képviselő úr egy a Hubay képviselő úr által használtnál is erő­sebb sértéssel illette a belügyminiszter urat. Az elnöki emelvényen ezt az elhangzott sér­tést nem hallottam. A gyorsírói jegyzetekiből azonban megállapítottam, hogy a sértés való­ban elhangzott és ezért Eapcsányi képviselő urat utólag a mentelmi bizottsághoz utasítom. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Maróthy Károly: Mit mondott? — Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Mit mondott! Halljuk!) Amit Eapcsányi képviselő úr mondott, az a naplóban benne foglaltatik. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Következik Eapcsányi László képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. (Taps a szélsőbaloldalon. — Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi mi­niszter úrhoz a közélelmezési cikkek utánpót­lása tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az ország lakosságát igen közelről érintő és annak ellátása szempontjából igen fontos zsír- és húsutánpótlás nem látszik biztosított­nak. Hajlandó-e a miniszter úr aziránt intéz­kedni, hogy az utánpótlás megnyugtató mó­don biztosíttassék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Eapcsányi László: T. Képviselőház! Az in­terpelláció bejegyzésekor az a cél vezetett, hogy most, amikor fokozott mértékben kell törekednünk arra, hogy a nemzet számára mindazokat a javakat biztosítsuk, amelyek az életlehetőséget jelentik, figyelmeztessem a kor­mányt egy olyan tényre, amely semmi körül­mények közt nem hanyagolható el, sőt minden körülmények között biztosítandó az, hogy etekintetben a nemzet megfelelő intézkedést lásson a kormányzat részéről. Közgazdasági kérdésről óhajtok interpel­lálni és azt hiszem, hogy amikor ezzel idejövök a Ház elé, pártkülönbség nélkül egyetértenek velem abban, hogy a nemzet érdeke minden­nél fontosabb és anyagi és erkölcsi javainak utánpótlása mindenekelőtt való kormányfel­adat. Amidőn ezt megállapítom és legjobb tu­domásom szerint a nemzet érdekeit szolgálva

Next

/
Thumbnails
Contents