Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

460 Az országgyűlés képviselőházának legközelebbi állomásra. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Hallatlan?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ké­rem a képviselő urakat, ne szóljanak közibe! Hubay Kálmán: Utána detektívek őrizték Gruber Lajos lakását, autóval mentek utána, egy kis szürke Ford-autó állott állandóan a háza előtt. T. Ház! A miniszterelnök úr a múlt csütör­tökön nagyon komoly szavakat mondott itt a törvényhozás tekintélyének megyédelmezésé­ről, amikor Szemere Béla képviselőtársunk szerencsétlen, komolytalan és az ország rend­jére veszedelmes felszólalását visszautasította, úgy, — az urak tanuk lehetnek rá — hogy itt a Nyilaskeresztes Párt padsoraiban tapsol­tunk a miniszterelnök úrnak, mert védjük a törvényhozás tekintélyét. Egy kijelentés sérti a törvényhozás tekin­télyét, de az, hogy itt az Országháza meg van szállva rendőrosztagokkal, detektívekkel, hogy mint macska, az egeret, az egérlyuk előtt vár­ják azt, hogy mikor tehetnek rendőrségi pré­dává egy magyar törvényhozót, (Zaj és "moz­gás a szélsőbaloldalon.) ez nem sérti a törvény­hazás tekintélyét? (Zaj. — Rapcsányi László: Ezen nem botránkoznak meg?) Ez a mi tekin­télyünk? Ez a magyar alkotmány tekintélye? (Zaj. — Elnök csenget.) vigyázzunk, (Felkiáltások jobbfelől: Bi­zony!) mert ebből komoly bajok lehetnek és amikor én a napirendhez felszólaltam a múlt hét csütörtökén, egyik képviselőtársam azt mondotta: hagyjuk az egészet, ez egyedülálló eset. Ezek az egyedülálló esetek azok, ame­lyekre alkalmas a latin közmondás: gutta ca­vat lapidem. Ezek az egyedülálló esetek azok, amelyek a magyar alkotmányt, a magyar te­kintélyt, a magyar birodalmi gondolatot fog­ják aláásni. Ez silány politikai hajsza volt, amelyet megindított a m. kir. államrendőrség politikai rendőrfőnöke, Sombor-Schweinitzer főtanácsos úr. Miért? Azért, mert Gruber Lajos volt az, aki Sombor-Schweinitzer ügyeit idehozta a Ház elé. Ha én lettem volna az, aki idehozza, akkor én vertem volna az Andrássy-út 60. alatt Maár István koronatanút, ha Pröhle Sándor lett volna, aki interpellált volna Sombor­Schweinitzer ellen, akkor Pröhle Sándort húz­ták volna bele ebbe a perbe, (Zaj. ~~ Elnök csenget.) mert mindenki szent és sérthetetlen ebben az országban, de legfőképpen Sombor­Schweinitzer az, aki szent és sérthetetlen a rendszer előtt... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy egy rendőrtisztviselő személyét ilyen mó­don ne vonja bele interpellációjába. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Miért nef) Csen­det kérek, képviselő urak, méltóztassanak az elnöki bejelentéseket végighallgatni. Hubay Kálmán: Tisztelettel közlöm a Ház­zal... , ,„ , r Elnök: Arra kértem a képviselő urat, mél­tóztassék bírálatot r gyakorolni akár a rend­őrtisztviselő eljárása felett is, de . ne mél­tóztassék olyan imputációval fellépni itt a Ház előtt, amely a rendőrtisztviselőre nézve súlyos fegyelmi következményekkel járna. (Felkiál­lások a szélsőbaloldalon: Amit meqérdemelO Hubay Kálmán: T. Ház! Ebben az ügyben annyira érzem az igazamat, mint vádló, hogy mindazt, amit itt mondok a Ház előtt, nyom­ban meg fogom ismételni a Házon kívül. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalalodalon. — Zaj jobbfelől.) Tessék ellenem eljárást indí­teni, tessék engem a bíróság elé vinni, tessék engem a vádlottak padjára ültetni, hajlandó 10U. ülése 190 május 1-én, szerdán. vagyok felelni érte. (Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Gruber Lajos képviselőtársam in­terpellációt intézett a belügytminiszter úrhoz ennek az úrnak ügyében ós megkérdezte, hogy vájjon a, politikai erkölccsel összegyeztethető-e az, hogy van Magyarországon egy antiszemita, nemzeti szocialista mozgalom, amelyet a m. kir. kormány először egy született zsidóval, Hetényi-Hofbauer Imrével ellenőriztet, utána, amikor ez az ember elmegy, akkor ellenőrizteti egy másik iirral, akinek a felesége zsidó. Erre a belügyminiszter úr feláll ós azt mondja, hogy: ő az én legkitűnőbb tisztviselőm — tis» telem a kitűnő tisztviselőjét — (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gratulálunk hozzá!) és azt mondja: igaz, hogy a felesége zsidó, de nem él vela együtt. Erre megnézzük a Naplót és az a kifejezés, hogy »nem él vele együtt«, ki van belőle húzva. Igenis, együtt élnek és a belügy­miniszter úr nem mondott valót. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hazudott! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Kihúzta a ibelügyminiiiszter úr. (A viharcsengő mégszólal. — Rapcsányi László: Hazudott! — Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon. Hu­bay képviselő urat azért a durva sértésért, amellyel a belügyminiszter urat illette, a men­telmi bizottság elé utasítom. (Keek Antal: Va­lakinek most le kell mondania! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Valakinek ezért felelnie kell!) Hubay Kálmán: T. Ház! A belügyminisz­ter úr kijelentését a Ház hallotta. Tessék fel­hozatni a Naplót, hogy benne van-e ez a kije­lentés. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Keek Antal: Valakinek ezért felelnie kell! — Zaj. — A viharcsengő megszólal. — Rap­csányi László közbeszól.) Elnök: Rapcsányi képviselő urat rendre­utasítom. (Cselényi Pál: Semmi köze a Napló­hoz a belügyminiszternek! — Rapcsányi László: De igenis, van!) Rapcsányi képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Kölcsey István: Mit ugrál Rapcsányi? — Zaj a jobbol­dalon.) Csendet kérek a jobboldalon is. Ne mél­tóztassanak közbeszólásokkai a helyzetet el­mérgesíteni. Hubay Kálmán: T. Ház! En ezt az ügyet egy szempontból vizsgálom. Itt a magyar al­kotmányt, a magyar törvényhotzói tekintélyt, a magyar országgyűlés tekintélyét hamis vá­dak alapján, hivatásos, fizetett rendőrspionok előre kitervelt vallomása alapján súlyos sére­lem, érte. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a lényeg!) Ezért itt az általános politikai vo­nalvezetésért felelős tényező, egyedül a minisz­terelnök úr a felelős, (Pröhle Sándor: Van fe­lelősség! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) A mi­niszterelnök úr már megvádolt bennünket, a guruló pénzek felvételével. A miniszterelnök úr ezért a (kijelentéséért sem állt helyt, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Utána le­tartóztatnak egy magyar törvényhozót, akit a független magyar bíróság felment és ezért a m. kir. kormány megint nem áll helyt. (Nagy zaj. — Elnök csenget.) Ferenc József alatt ezért a belügyminisztertől kezdve a politikai rendőr­főnökig már mindenki lemondott volna, egye­dül ma, 1940-ben állnak az urak az erdő felől és adják az erkölcsös politikai intaktságot. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon^ Ki­kérjük magunknak! — A viharcsengő megszó­lal.) Itt egy magyar Mohálosnak megyünk. (Nagy zaj. — A viharcsengő megszólal. — Köl­csey István: Szegyeijék magukat, ez nem áll!

Next

/
Thumbnails
Contents