Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

Az országgyűlés képviselőházának — Cselényi Pál: Van felelősség! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Kölcsey István: Ne leckéztessenek! Micsoda dolog ez! — vitéz Szalay László: Éljen a belügyminiszter úr! — Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Nagy zaj. — A viharcsengő megszólalj Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztassanak minden oldalon csendben maradni, mert így az ülés vezetése teljesen lehetetlenné válik. (Felkiáltások; Hogyan lehet csendben maradni?!) Kérem, méltóztassék meghallgatni elnöki enunciációimat. Ilyen nagy zajban nem lehet megállapítani, hogy az interpelláló képviselő úr mit mond és mit mondott. Ha nem méltóztatnak módot adni arra, hogy az elnök gyakorolja elnöki jogait, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. (Felkiáltások jobb felől: Az lesz a legjobb!) A képviselő urat pedig rendreutasítom azért az inszinuációért, amelylyel a többségi pártot illette és figyelmeztetem, 'hogy a legközelebbi alkalommal a szót megvonom. (Prőhle Sándor: Nem a pártot! A felelős kormányt!) Hubay Kálmán: Itt egy második magyar Mohács felé megyünk. (Nagy zaj a jobboldalon. — Torkos Béla: Maguk viszik oda az országot!) Mi őszintén jöttünk ide egy évvel ezelőtt, egy nagy lelki egység hitével. Őszintén jöttünk, a nagy lelki engesztelődés vágyával. (Gúnyos derültség jobbfelől.) Önök megvádoltak bennünket a guruló pénzekkel, (Felkiáltások jobbfelől: Ezt már hallottuk!) önök alaptalanul letartóztatták az embereinket.- Megyünk egy új magyar Mohács felé. Mi, magyar nyilaskeresztesek, a magyar feltámadás hitével, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak azért is!) a magyar királyi kormány rendszere pedig megy a pusztulás lelkiismeretével. (Nagy zaj a jobb- és baloldalon és a középen. — Torkos Béla: Boxerrel! —< Wirth Károly: Nem igaz! Nem boxer volt! Kikérjük magunknak! Olvassa el a bírói ítéletet, azután beszéljen!) Elnök: Wirth képviselő urat szintén kérem, maradjon csendben. Hubay Kálmán: T. Ház! Egy mondattal befejezem. Nemzeti szerencsétlenségnek tartjuk, hogy a kormány élén ma Teleki Pál áll, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Hosszantartó nagy zaj. — Ellenmondások a jobboldalon és a, középen.) nemzeti kibontakozásnak az útja pedig az, ha Teleki Pál az állását rendelkezésre bocsátja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Állandó nagy zaj. — Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Éljen a miniszterelnök! — Hosszantartó éljenzés és taps.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Az interpellációra válaszomat a miniszterelnök úr nevében és megbízásából a következőkben adom meg. Válaszomban mindenek előtt kijelentem, hogy tartani fogom magamat ahhoz a régen elfogadott parlamenti elvhez, hogy nem szokás és nem ízléses bíróság előtt fekvő ügyeket a nyilvánosság elé hozni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Gál Csaba: Egy-ítélet már van! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Hubay Kálmán: A letartóztatással is meg kellett volna várni a jogerős ítéletet!) Hubay képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Az az ügy, amelyet a képviselő úr interpellációjában idehozott, a bíróság előtt fekszik. Jogerős ítélettel még nincs elintézve. (Prőhle Sándor: Miért nem vártak a kiadatással?) ÍÚU. ülése 19 UÚ május 1-én, szerdán. 4-ûi . Elnök: Prőhle képviselő urat kérem, ne . szóljon közbe. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ami g az ügy jogerős ítélettel elintézve nincs, nem érzem magamat jogosítottnak és hivatottnak azzal foglalkozni, bármiféle konzekvenciájában sem. (Helyeslés jobbfelől.) A képviselő úr azt állítja, hogy a politikai rendőrség ebben az ügyben hivatalos hatalmával visszaélve járt el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Úgy is van! — Hubay Kálmán: A legteljesebb mértékben!) Én pedig kijelentem, hogy az ügynek jogerős bírói ítélettel való befejezése után meg fogom állapítani, terheli-e hiba a nyomozó hatóságokat és közegeket abban a tekintetben... (Gál Csaba: Nem lesz idejük rá!) Elnök: Gál Csaba képviselő urat rendreutasítom. (KeCk Antal: Még akkor is miniszter akar lenni a belügyminiszter úr? Örökké itt akar maradni? Ez borzasztó!) vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: ...hogy az a tényállás, amely a vádiratban foglaltatott, s a vád alapjául és egyúttal a kiadatás alapjául is szolgált, a főtárgyalás folyamán megváltozott-e és ha igen, mennyiben változott meg? Amennyiben ebben a tekintetben bármiféle nyomozó közeget hiba terhel, ennek természetesen meglesznek a maga konzekvenciái. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.; Addig azonban, amíg jogerős bírói ítélettel a tényállás megállapítva nincs, nekem ebbe a kérdésbe beleszólásra nincs módom. (Zaj,) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyini niszter: Azt hiszem, ezzel megfeleltem az interpellációra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: N&m! Nem! — Wirth Károly: Nagyon gyenge válasz! — Elnök csenget.) De legyen szabad felihoznom még egy kérdést, mert a képviselő úr engem személyemben olyan módon aposztrofált, amit nem hagyhatok válasz nélkül. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Én itt egy interpellációra, amely SomborSchweinitzer rendőrfőtanácsos személye ellen irányult, kijelentem, hogy Sombor-Schweinitzer főtanácsost kiváló tisztviselőnek tartom. {Gúnyos taps a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Gratulálok belügyminiszter úr! Csak így tovább!) Örülök, hogy egyetértek a képviselő uraikkal. Kijelentettem, hogy tudomásom van róla, hogy ennek a tisztviselőnek a felesége zsidószármazású. Kijelentem, hogy tudomásom van róla, hogy nem él együtt a feleségével (Hubay Kálmán: Miért nincs benne a naplóban? — Zaj.) és vele egyáltalában nem érintkezik.- (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Honnan tudja?) Ezt onnan tudtam, mert az illető tisztviselővel magam beszéltem erről a kérdésről sokkal korábban. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Vagyis megint valótlant mondott az illető tisztviselő!) Elnök: Csendet kérek, Hubay képviselő úr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A tisztviselő nem mondott valótlant, csak annyiban nem fedte az én előadásom teljesen a valóságos helyzetet. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egyre megy!) mert tényleg egy házban lakik a feleségével, de évek óta nem érintkezik vele. (Hubay Kálmán: Ezt honnan tudja? Tartotta a gyertyát? — Derültség a szélsőbaloldalon.) Onnan tudom, hogy megállapították. Kikérem magamnak, hogy a képviselő úr a szavaimban kételkedjék. (Zajos helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Én is kikérem! A belügyminiszter úrnak nincs több becsülete, mint nekem. — Folytonos zaj.) Soha 71*