Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának 10i újságnak: a »Truth«-nak 1890 december 25-iki, karácsonyi számában megjelent térképhez, amely lapban pontosan azt a térképet rajzol­ták meg a világ saabadkofQŰvességénck és zsi­dóságának invenciójára, amely ïérkep 191S után iíurópában valósággá vált. Van bizonyos s;tjtó ebben az országban, amelynek nem volt egyet­len szava az Illustruíuaí térképe ellett, sőt igye­keztek ezt a térképügyet elhallgatni s az erről szóló tudósításokat elcsendesíteni és ellenük tenni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hol van az Esti Kurír főszerkesztője? —Zaj a szélsőbal­oldalon. — Hu bay Kálmán: Be kell tiltani!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, -méltóz­tassanak saját szónokuknak lehetővé tenni, hogy elmondja az interpellációját. (Derültség a jobboldalon.) Vajna Gábor: Angol gőzösöket Gyurgyevo­nal lefoglaltak, mert több mint 400 láda rob­banóanyagot hoztak a Dunán felfelé. Ezt a tényt a magyar közvélemény előtt úgyszólván elhallgatták, rövid cikkekiben számoltak be róla, többé nem is foglalkoztak ezzel az üggyel, jól­lehet az a 400 láda robbanóanyag, amely körül­belül 4 vágón robbanóanyagot tehet ki vagy annak esetleg a kétszeresét, elegendő lett volna a Vaskapu megrongálására, elegendő lett volna az összes dunai hidak elpusztításai a, amely dunai hidakhoz és a Vaskapuhoz nekünk ma­gyaroknak elsősorban közünk van. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Nem akarom a dolgokat végletekig fejtegetni, mert mór nem is futja az időből, azonban méltóztassanak megnézni egy újságot, mit ír a, német támadásokkal kapcsolatban: a német véderő cáfolja Bergen és Trondhjem visszafoglalását; az Emdeut elsüllyesztették; csata a Pater Noster szigetnél; angol flotta bombázza^ Oslói, há 13 óra alatt nem adja meg magát; Stockholm jelenti: visszafoglalták Bergent és Trondhjemt. Nyolc-kilenc vastag­betűs öles tudósítás jelent meg s ezek közül egy van, amely nem németellenes, a többi mind Németország ellen szól. Nem akarom ezt rész­letezni, mert sok időt venne igénybe, vissza kell az onh an temem egy tavalyi dologra. Fel­tételezem, előre kijelentem, hogy a miniszter­elnök úr tavalyi választási beszédében, amikor elindított egy g*uruló pénzről szóló mondást, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) bár nem mondta meg, hogy micsoda pénz az, amely gurul, de en­nek folytán a mai napig érezzük mi nemzeti szo­cialisták, hogy ebben az országban minket ha­zaárulással és németbérencséggel vádolnak ... Elnök: Másodízben kérem és figyelmezte­tem a képviselő urat, ne méltóztassék az inter­pelláció tárgyától eltérni, mert ez házszabály­ellenes. A két figyelmeztetés után, amennyiben a képviselő úr nem alkalmazkodik a házszabá­lyokhoz, kénytelen leszek a szót megvonni. Vajna Gábor: A Magyar Nemzet vastag betűkkel hozta Churchill beszédéről azt a cí­met, hogy »A Skagerrakban és Kattegatban tartózkodó hajókat el fogguk süllyeszteni.« (Zaj.) Itt megfenyegetik a németeket óriási betűkkel és egyszerre megnyugszanak a Doh­utca és Rombach-utca környékén, hogy íme, a német végre el lesz süllyesztve és itt van a nagy angol győzelem. De ez nem elég. Jön a magyar rádió, amely az esti órákban hangos szóval harsogta, hogy »el fogunk minden ha­jót süllyeszteni«. Ezek mind alkalmasak arra, hogy az ország közvéleményét németellenes, illetőleg angol-francia, L'Illustration és ha­sonló irányba hangoljuk. T. Ház! Az angol rádió a 'közelmúltban le­adott egy tudósítást magyar nyelven, — mert . ülése 194-0 április 24-én } szerdán. 319 most már magyarul is megtanultak London ban — amely azt mondja, hogy 300 szürkekof­teres ember érkezett Budapestre, akik vala­mennyien egyforma ruhában voltak és szürke kofferjükről, beszélgetésükről meg lehetett tudni, hogy német katonai alakulat tagjai. A következő napon már 2—3000 Budapesten tartózkodó németről jött hír, akik állítólag mint Gestapo-einberek előre elkészítik Buda­pest és Magyarország megszállását. (Paezolay György: Az kevés! — Egy hang a jobboldalon: Nagyon kevés!) Akad tisztviselő, agy fővárosi adóhivatalban, aki minden este lejegyzi az an­gol rádióadást és másnap tisztviselőtársai közt felolvassa, A rádióhoz közelálló film híradó­ban ugyancsak ilyen közlések jönnek: franieia tanktámadás, angol repülőtámadás, német ka­tonatemetés. T. Ház! Temessünk el egy-egy franciát, egy-egy angolt is, ha már németet te­metünk, de mutassuk meg ... (Hubay Kálmán: Temessük el a zsidókat ! — Zaj. — Elnök csen­aei.j ugyanakkor a német repülő és tank ere­jét is. Kérdeni ezek után a miniszterelnök urat, hajlandó-e ezen a téren rendet teremteni és hajlandó-e azokat a tudósítókat, akikről megállapítható, megtudható, hogy kik és mi­lyen rémhíreket terjesztenek, a legszigorúbb büntetés alá vonni (Hubay Kálmán: Kiutasí­tani!) és odaküldeni őket, ahová megérdemlik. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök úrnak. Következik Vajna Gábor képviselő úr má­sodik interpellációja ugyancsak a miniszterel­nök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző \( olvassa): »interpelláció a m. kir. 'miniszterelnök úrhoz nemzetgazda­sági intézkedések megtétele tárgyában. Tudja-e a miniszterelnök úr, bogy rémhí­rek folytán ismételten, különösen a fővárosban és környékén olyan pánikhangulat keletkezett, melynek folytán sokan árut halmoztak, ille­tőleg rejtettek ell Hajlandó-e a miniszterelnök úr rekvirá­ciós, valamint kiviteli tilalmi rendeletet ki­adni, hogy az ország egyetemességének szem­pontjai az áruhalmozás és árurejtegetés ellen meg legyenek védve? Hajlandó-e a miniszterelnök úr sürgősen intézkedni, hogy az előző bekezdésben említett nemzetgazdasági érdekek ellen vétők drákói szigorral megbüntettessenek I« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Ház! A háborús gazdálko­dás különös óvatosságra, elővigyázatosságra int. Éppen azért, mert a szomszéd háza ég, nem szabad megvárnunk, hogy a mi házunk is meggyulladjon. A hatalmas német nemzet 3939. szeptember 2-án megindította csapatait Lengyelország felé. Azon az estén véletlenül Bécsben voltam. Az esti iizletzárás után óriási plakátokat ragasztottak: ki, amelyeken; egy­szerre hozták egész Németország tudomására, hogy holnaptól kezdve cukrot, kenyeret, ruihát, textilneműt, cipőt, stb. csak jegyme lehet kapni. Anmaíkidején meglehetősen erős propa­ganda indiult meg azzal, hogy a németeknek nincs semmijük. Már pedig ez csak elővigyá­zatosság, óvatosság. Amikor ezek megtörténtek, nemsokára Olaszország is kényszerrendsizaJbá­j lyokhoz nyúlt. Nom azért, mintha nem lett j; rolna az olasznak cukra, szene, szallonája vagy » zsírja, hanem óvatosságból, mert az bizonyos:

Next

/
Thumbnails
Contents