Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
Àz> országgyűlés képviselőházának lói áránál minden pengő emelkedés vagy csökkenés körülbelül 6—7 millió pengő veszteséget vagy nyereséget jelent a mezőgazdaságnak. Láttuk a búzánál, hogy amikor a búza ára stabilizáltatott, akkor a búzatermelés terén bizonyos nyugalmi állapot következett be, megszűntek azok a panaszok és nehézségek, amelyek a hullámzó búzaárak mellett a gaz dasági életben felmerültek. Éppen ez a körülmény adja azt a gondolatot, hogy ugyanezt az eljárást méltóztassék bevezetni a kukoricánál is. A kukorica van olyan fontos termién y az ország élete szempontjából, mint a búza. Hiszen látjuk "(most például a zsír jegy ékkel kapcsolatban, hogy a ihízlalás r nagy mértékben összefügg a 'kukoricatermeléssel és hogy az egész ország ellátása nagy mértékiben függ attól, milyen a kukoricatermésünk és a kukoricának milyen ára van. Nemcsak a gazdáknak, hanem az egész fogyasztóközönségnek, sőt az, egész országnak is érdeke tehát az, ihogy a gazda is, a hizlaló is és mindenki számolni tudjon azzal, milyen áralapon hizlalhat, milyen áralap mellett van jbevétele és egyáltalában miért dolgozik, miért termel. Ha a földmívelésügyi minisztérium, illetőeg a kormányzat intézkednék abban az irányban, hogy a kukorica árának legalább^ a minimuma már most előre megállapíttassék, akár fix összegben, akár pedig a búza árához arányosítva, akkor a gazdatársadalom meg volna nyugodva abban a tekintetben, hogy nagyobb kukoricatermés esetén nem esik majd áldozatává a spekulációnak, és a hizlalók, akik az ország zsír- és húsellátását biztosítják,^ nyugodtan gondolhatnának arra, hogy az év folyamán (hogyan kaikul áljának és milyen hizlalást folytassanak. Ilyenformán az egész orsáig gazdasági élete, különösen pedig az _ állattenyésztés olyan biztos, stabil alaphoz jutna, amelynek révén lehetővé válnék az, hogy : az emberek erre számítva, megfelelő mennyiségű állatot állítsanak he 'hizlalásra. (Rajniss Ferenc: Igaza van!) Nem is kell részletesebben fejtegetnem, hogy milyen nagy előnye volna annak, ha a gazdatársadalom ma megtudná azt, bogy őszszel csöves vagy szemes tengerijéért milyen árat fog kapni. Ezért nagyon kérem a mélyen t. földművelésügyi miniszter urat, hogy mind a gazdák megnyugtatása, mind pedig a fogyasztóközönség zsírral való ellátása " érdekéiben, de általában az egész közgazdaság érdekében legyen szíves, vegye ezt a kérdést tárgyalás alá és adjon nekem lehetőleg olyan megnyugtató választ,' amelynek ismeretében most, a kukoricavetés idején a gazdatársadalom nyugodtan vethesse el a tengerit és nyugodtan kalkulálhassa azt, (hogy ősszel mit fog kapni terméséért. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Magam is tudom, hogy az idén az abnormális tél és az árvizek következtében a kukorica vetésterülete nagy mértékben növekedni fog. Körülbelül 200—250.000 katasztrális hold vetésterület-többlettel kell számolnunk, (Rajniss Ferenc:i Kevés!) 'de számolnunk kell esetleg még többel is, mivel a késői kitavaszodás következtében a zab és árpa vetésterülete valószínűleg kisebb lesz, mint a múlt évben volt, ülése 1040 április 24-en, szerdán. 313 s ez a differencia is a kukorica vetésterületének megnövekedését fogja maga után vonni. Ennek következtében 'minden intézkedést meg; »kell tennünk abban az irányban, hogy ősszel a kukorica értékesítése minden körülmények között biztosítva legyen. Különösen fontos a kérdés megítélésénél az, ~~ es ezt ki kívánom domborítani — hogy a kukorica az a növény, amely a legtöbb kisember megélhetését biztosítja. (Ügy van! Ügy van!) rengeteg cselédember, zsellérember és kisember részes kukoricaföldet művel, vagy saját kis kukoricatermését kívánja piacra vinni, tehát rendkívüli szociális jelentőséggel bír, hogy a kukorica ára ősszel megfelelő magasságban nivelláltassék. - Egyúttal rá kell mutatnom arra is, hogy a kukoricánál bizonyos készletgazdálkodás bevezetésére van szükség. Teljesen hibás és rossz elgondolás volt az, hogy a múltban, amidőn valamelyik évben nagy kukoricatermés volt, exportáltunk, ahelyett, hogy a fölösleget az országban tároltuk volna (Ügy van! jobbfelől.) Mert míg a kukoricavetésterü'íet a csonka országban évente körülbelül 4—5% differenciát mutat, ezzel szemben a kukoricatermés 40—50%-nyi kilengést mutat egyik évről a másikra. Ha valaki megnézi a kukoricatermés grafikonját, láthatja, bogy hegyek és völgyek váltakoznak egymással. A termelés és elsősorban a hizlalás folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges, bogy ezt a hullámvonalat egy közös nevezőre hozzuk, tehát hogy amidőn nagy kukoricatermés van, készleteket gyűjtsünk azokra az évekre, amikor rossz a termés. Ennek a kérdésnek a megoldására már a múltkori beszédemben, amikor az állattenyésztési alapról szóló törvényjavaslatot tárgyalta a képviselőház, rámutattam és jeleztem, hogy nagyobbarányú kukoricagóré építési akciót kívánok lebonyolítani. Annakidején azt mondottam, hogy mintegy 500.000 pengő fog ennek a kérdésnek a megoldására rendelkezéseimre állani. Most bejelentem a t. Háznak, hogy ennek az összegnek a háromszorosa fog rendelkezésemre állani a góréakció lebonyolítására. (Altalános helyeslés.) A góréakoló lebonyolítása a készletgazdálkodás egyik láncszeme kell, hegy legyen. Nemcsak górékra gondolok itt, hanem gondolok — aminek az idei évben, amidőn kukoricaszűke van, különös jelentősége van — szárítók berendezésére is. Megfelelő szárítókat kívánok berendezni, — körülbelül 30 az elgondolásom — amelyeknek segítségével az ősszel tört kukorica hamarább etethető fel, tehát azt, «hogy ősszel kukoricafehérjét importáljunk, a szárítók felállításával megakadályozzuk. Ezt az akciót ősszel le kívánom bonyolítani és biztosítani kívánom azt, hogy a kisemberek spekulációtól menten tudják 1 megfelelő áron a csöves kukoricát értékesíteni. Eddig^ is az volt a rendszer, 'hogy irányárakat állapítottunk meg és a Futurát kényszerítettük arra, hogy a megfelelő irányárak betartása mellett a kukoricát vásárolja meg. Ezt a rendszert kívánom a jövőben is meghonosítani. Eddig ezt a rendszert teljes mértékben a gazdaközönség megnyugvására azért nem lehehetett^ megoldani, mert éppen ezek a tárolók nem álltak rendelkezésünkre, de most ősszel már rendelkezésre állanak majd és ezért ezt a kérdést meg fogjuk tudni oldani.
