Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának 10 0. ülése 194-0 április 24-én, szerdán. nemcsak én állapítom meg, hanem a részéről autentikusnak elfogadott külföldi sajtónak egyik igen prominens képviselője, a Daily Mail is megállapítja egyik cikkében, amely­ben éppen a miniszterelnök úrral szimpatizáló keretben emlékezik meg az ország politikai helyzetéről. 'Ebben a cikkben azt írja, hogy Magyarországon a kormányzást egy diktátori hatalommal rendelkező kormány tartja a kezé­ben, amely a parlamenttel együtt hozza meg diktátori intézkedéseit. Kénytelen vagyok itt kijelenteni, — amit mindenki nagyon jól tud — hogy a parlamentnek magának semmiféle diktátori joga, hatalma még a rendkívüli in­tézkedések keretében sincs. Hiszen a diktátori rendelkezések egyik legfontosabb feltétele az, hogy a végrehajtő hatalom annak a kezében legyen, aki az intézkedéseket minden közbeeső fórum nélkül meg tudja tenni, már pedig a magyar közjog szerint, a magyar alkotmány értelmében a képviselőháznak à végrehajtásba semmiféle beleszólása nincs, a képviselőház­nak tehát diktátori intézkedéseket semmi mó­don, még a rendkívüli intézkedések keretében sem lehet foganatosítania, ellenben maga a kormány — nekünk igenis az az érzésünk — foganatosított diktátori jellegű intézkedéseket. De annál feltűnőbb ez a cikk, mert eszerint a felelősséget a diktátor már meg akarja osz­tani a parlamenttel. Elnök: Kérem a képviselő urat ,méltózta3­sék bejegyzett interpellációjának tárgyához ragaszkodni és attól el nem térni, mert ez a házszabályok értelmében tilos. Jandl Lajos: A miniszterelnök úrnak a múltkori válaszával kapcsolatos felfogására és az ebben megnyilvánuló, ^ az alkotmányos életre vonatkozó magatartására ez a példa na­gyon élénk világot vet. Éppen azért elhoztam ide ezt a lapot és leteszem a Ház asztalára, hogy lássák, hogy egy nagy külföldi orgánum miképen vélekedik ma a magyar parlamentáris életről és a magyar törvényhozási .szervekről. Letettem a Ház asztalára és ezzel be is feje­zem interpellációmat. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik ösoór Lajos képviselő úr inter­pellációja a földmíivelésügyi -miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »In­terpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz az 1940. évi kukoricatermés árának meg­állapítása tárgyában. Tekintettel arra, hogy az idei rendkívüli körülményeik folytán a kukorica-vetésterület nagy mértékben 'meg fog növekedni, és tekin­tettel arra, hogy az előző években is tapasztal­ható volt a csöves kukorica árának aránytala­nul alacsony színvonalra való leszorítása, kér­dezem, hogy a várható nagyobb termésre való tekintettel és a gazdák károsodásának elkerü­lése végett 1. hajlandó-e a miniszter úr gondoskodni róla, hogy a kukorica minimális ára már most megáll apíttassék ; 2. hajlandó-e olyan intézkedéseket tenni, melyek.a kukorica őszi értékesítését a gazdák károsodása nélkül sikeresen »biztosítsák?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Sajnálom, hogy a föld­míiyelésügyi miniszter űr nincs jelen és ebben a nem politikai, hanem az ország gazdasági életére vonatkozó rendkívüli fontosságú kér­désben nem tud azonnal választ adni. Általá­ban nehezményezem azt, hogy a kormány mé­lyen t. tagjai valósággal fumigálni látszanak a mi interpelláció s jogunkat és interpelláció­inkra nem kapunk választ. Nagyon kérem a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy ha nines is jelen ennél nz interpellációnál, a lehető legsürgősebben szíveskedjék ezt a kér­dést tanulmányozni és ebben az irányban nem­csak választ adni, hanem intézkedni is. Mélyen t. Ház! Nagyon jól tudjuk, hogy az árvíz és a késői kitavaszodás miatt a mező­gazdaság egészen különleges helyzetbe: jutott. A mezőgazdaságnak pótolnia kell az elmaradt munkaidőt és olyan terményeket kell vetnie, amelyek még most, tavasszal vethetők, úgy­hogy beérésüik és aratásuk remélhető. Ezek között első helyen áll a kukorica. A kukori­cából eddig évenként átlagban kétmillió hol­dat vetettünk, amin átlagban körülbelül húsz­millió métermázsa termésünk volt. (Gróf Te­leki Mihály földmívelésügyi miniszter megje­lenik a teremben és elfoglalja helyét.) Örülök, hogy a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr megjelent; (Élénk éljenzés és taps a jobb­oldalon.) ezzel előbbi megjegyzésem tárgyta­lanná vált. (Boér Ágoston: Együtt örülünk!) Kukoricából tehát átlagosan kétmillió hold vetésünk ós húszmillió métermázsa termésünk volt. A késői tavaszodás, azonkívül az új ve­téseknek az árvíz folytán bekövetkezett szük­ségessége azt a valószínűséget kelti, hogy kukoricaterületünk az idén legalább 200.000 holddal meg fog növekedni. Ez kívánatos is, mert az elmúlt évek során azt tapasztaltuk, hogy kukoricatermésünk mindig kevés volt és még a folyó évben is behozatalra volt szükT ségünk. (Pándy Antal: Eozinálásra!) Teljes mértékben kívánatos és szükséges tehát, hogy kukoricatermésünk növekedjék. A gazdatársa­dalom körében azonban igen nagy aggodalom merült fel abban a tekintetben, hogy ha a kukoricatermelés területét lényegesen növelni fogjuk, akkor az őszi és a későbbi értékesítés­nél súlyos csalódások érik majd a gazdatársa­dalmat. Emlékeznünk kell arra, hogy volt né­hány esztendővel ezelőtt olyan idő, amikor 2 pengőt, sőt 1.50 pengőt fizettek egy méter­mázsa csöves tengeriért, később pedig ^ugyan­az a tengeri lemorzsolva 12—14 pengőbe ke­rült, holott a csöves tengeri árának alapján nem lett volna szabad 3—4 pengőnél többe kerülnie. A gazdatársadalom körében igen nagy ag­godalom van amiatt, hogyha most a kukorica­termelési terület lényegesen növekedni fog, akkor ősszel ismét olyan helyzet fog bekövet­kezni, hogy a nagy termést a spekuláció arra fogja kihasználni, hogy leszorítsa a csöves tengeri árát, később azonban, karácsony vagy újév körül a szemes tengeri árát oly nagy­mértékben emelik majd föl, hogy a magas ár miatt a kukorica felhasználása nem lesz rentábilis. Éppen azért jegyeztem be ezt az interpellációt és azért kérek a földmívelésügyi miniszter úrtól választ és intézkedést, hogy ezt a spekulációs lehetőséget megakadályoz­zuk és a gazdatársadalmat megnyugtassuk. Amikor húszmillió métermázsa átlagos évi kukoricatermésről van szó, akkor ennél a cikknél egypengős árdifferencia is húszmillió pengős differenciát jelent a gazdatársadalom szempontjából. Még ha nem is vesszük tekin­tetbe azt a részt, amelyet a gazdák saját gaz­daságukban használnak el, akkor is a kukorica

Next

/
Thumbnails
Contents