Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
308 Az országgyűlés képviselőházának 100. ülése 1940 április 24-én, szerdán. katasztrális hold földet át nem adtak a zsidóföldekből a magyar parasztságnak, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) de 160.000 katasztrális holdat mentesítettek a zsidó birtokokból. (Maróthy Károly: Ez a tanúsítványok eredménye! — Gr. Festetics Domonkos: Ezt mi sem helyeseljük! — Egy hang a középen: Ki helyeseli eztf — Keek Antal: Hát tegyenek róla! — Gr. Festetics Domonkos: Harmadik zsidótörvény kell! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meglesz! — Elnök ősenget.) En ezt a (kérdést a legnagyobb nyugalommal szeretném megvitatni. Hangsúlyozom, hogy én itt az országgyűlésen is elmondtam, hogy 160.000 holdat mentesítettek, de a napilapokban, a hetilapokban is megírtuk ezeket a kérdéseket. Az volt a válasz, hogy a kormány egyáltalán nem nyilatkozott és meg sem cáfolta az itt elhangzott és a sajtóban közölt adatokat. (Bencs Zoltán: Ez még nem bizonyít semmit!) T. Ház! Amikor mi az egész ország közvéleménye előtt ezzel a súlyos mérleggel jövünk ide egy év kormányzása után, akkor engedjék meg, hogy a legmélyebb aggodalmunkat fejezzük ki. (Rassay Károly: Milyen címen mentesítették azokat, képviselő úr?) Engem az nem érdekel. (Rassay Károly: De engem érdekel! Azért, mert hadiárvák, rokkantak!) Engem a magyar parasztság és nem a zsidóság érdekel! (Elnök csenget. — Rassay Károly: Hadiárvák, rokkantak! — Maróthy Károly: A magyar paraszt érdekel, nem a zsidó! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Menjen Palesztinába, oil védje a zsidókat! — Maróthy Károly: A magyar paraszté legyen a föld, nem a zsidóké! — Rassay Károly (a jobboldal felé): Ezt nem nekem kellene kérdeznem, hanem önöknek! Igen! Az önök törvényéről van szó! — Palló Imre: Megint a kormányt védi! — Maróthy Károly: Mi ezen nem veszünk össze a zsidókkal! — Élénk derültség és taps a szélsöbalodalon. — Rassay Károly: Jellemző önökre! — Elnök csenget) A zsidótörvénynek a magyar élet más szektoraiban való végrehajtására vonatkozólag pedig legyen szabad utalnom akár Maróthy képviselőtársamnak, akár a többieknek a leleplezéseire, vagy azokra a levelekre, amelyeket nap, mint nap kapunk és amelyek arról számolnak be, hogy a részvénytársaságok minden további nélkül emelik fel az igazgatóságuk fixen megállapított taglétszámát, hogy az 1939 :IV. te. által megkívánt egyensúlyt helyreállítsák. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez igaz!) Nem akarok példákat hozni, csak egyet említek meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nál öt ilyen új igazgatósági tagságot kreáltak és ennek élén gróf Festetics Kristóf áll. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon — gróf Festetics Domonkos felé: Aha! Aha! — Derültség. — Elnök csenget. — Hubay Kálmán: Erről a Dózsi igazán nem tehet! — Gr. Festetics Domonkos: Nem az én emberem! Mindenki tudja, mi a véleményem!) Ezt a néhány problémát és szórványt azért említettem fel, mert az egy év távlatából azt kell ridegen megállapítanunk, hogy a közéleti tisztaság sürgetését, amit a plakátokon láttunk, nem követte az összeférhetlenségi törvény, pedig ehhez egy árva fillér sem kellett volna az államháztartásból. De ugyanakkor mindennapi problémáink megoldásánál mi kétségbeesve figyelünk és itt újra utalok a Baky László képviselőtársam interpellációja után támadt csendre és nyugalomra, mert mi boldogok lennénk, ha elfogadhatnánk a választ, de nem tehetjük, mert tudjuk, hogy 10 milliónál nagyobb ikárt 'szenvedett a legszegényebb magyarság és ezzel szemben nem látunk semmiféle intézkedést és gondoskodást arról, (Nagy zaj és ellenmondások u jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) hogy a kérdéseket gyorsan megoldják. (Folytonos zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Megkértem Pest vármegye... (Folytonos zaj a Ház minden oldalán. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon! Matolcsy Mátyás: ... illetékes fórumát, hogy legalább tájékoztatást adjon a kárvallott szegény embereknek, hogy tudják, mihez, tartani magukat, mert sok nyilatkozat történt, de megfelelő tájékoztatás nincsen. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Zsindely Ferenc államtitkár: Nem nyilatkozunk, hanem segítünk!) Az árvizek elhúzódtak, de a gond ott maradt ezeknek a szerencsétlen magyar embereknek a nyakában. (Folytonos zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Elnök csenget.) T. Ház! A magyar életnek egy másik területén is politikai mérleget készítek (B**. Vay Miklós: Hamis mérleg!) és ebben szerepel a cukor jegy is. Az egész ország felháborodással fogadta ezt az intézkedést (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) s azt hiszem, az éppen a kormánypárti padokból elhangzott előbbi interpelláció sem azt tartalmazta, hogy ez nagyon jó és helyes. Mindnyájunknak éreznünk kell, hogy igenis, végzetes^ tévedést követett el a kormány ebben a kérdésben, mert nem lehet első-, másod- é« harmadosztályú polgárokat teremteni ebben az országban. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Mi sem akarjuk!) T. Ház! Folytatom az egyéves politikai mérleg felállítását. Ezzel kapcsolatban hivatkoznom kell arra, hogy nagy szociálpolitikai kérdéseink egy lépéssel sem haladtak előre. Mi azt vártuk a Felvidék visszatérésétől, hogy onnan friss levegő áramlik be és az egész ország társadalmát hozzáidomítiuk ahhoz a szociális színvonalhoz, amely a Felvidéken volt. (Zaj a jobboldalon.) A. felvidéki képviselők tudják a legjobban, hogy a hazatérő Felvidék magyarságát nem lehetett viszataszítani arról a szociális szintről, amelyen voltak, (Folytonos zaj és ellenmondások a jobboldalon és a közénen. — Elnök csennél.) De mi történt? Kérdem, elsöpörte-e a trianoni határ leomlása szociális elmaradottságunkat? (Állandó zaj a jobboldalon.) Ne tessék ezen felháborodni, hanem tessék meghallgatni, hogy mit mond egy külföldi idegen ezzel kapcsolatban nekem, amivel engem magyarságomban megsértett. (Zaj a jobboldalon. — Egy hang jobb felől: Nem érdekel, hoav az a külföldi mit mond. — Rapesányi László: Az a szomorú, hogy igaza van! — vitéz Téglássy Béla közbeszól.) Elnök: Téglássy képviselő urat kérem, maradjon csendben. Matolcsy Mátyás: Lehet, hogy nem érdekli képviselőtársamat, de mindjárt megmondom, magam sem hittem el, amiket mondott, csak akkor voltam kénytelen elhinni, amikor utánanéztem. Azt mondották, hogy a visszatért Felvidéken a szociális biztosítás a társadalom minden rétegére kiterjedt, s ott a visszacsatolás után is érvényben maradt, de az eltelt másfél esz-