Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
280 Az országgyűlés képviselőházának 10 0. ülése 19 W április 2U-én, szerdán. is ebben az országban, legyen 9 pengő, vagy 20 pengő a búza ára, a földadó változatlanul a kataszteri tiszta jövedelem 20 százaléka 1 ? Nem furcsa az, hogy amíg a földadó az 1932-és válságos évben és az utána következő éveken 30 8, 29'9, 30-9-et, vagyis változatlanul 30 millió pengőt tett ki, addig például a társulati adó, ahol a nagyvállalatok ténylegesen megkeresett Jövedelmük alapján adóztak, 146 millió pengőről 11-6 millió pengőre csökkent 1 ? Ha ezeknek módjuk van a konjunktúraváltozásokhoz igazítani teherviselésüket, vájjon mennyivel inkább kötelességünk a magyar agrártársadalom számára ezt a lehetőséget megadni. Mert mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a válság mély évében az adót be kell fizetni, de az már csak saját életszükségletük megrövidítésévé] történhetik meg. (Ügy van! a baloldalon.) Ebben a törvényjavaslatban a földadó arányosításának a problémáját még csak érintve sem látom és e két fontos vágány mellett egy nagyon gyenge mellékvágányra csúszik át, amikor éppen az időjárás okozta kártételekre ad valamiféle orvoslást. A törvényjavaslat 2. fejezete a házadó kérdésével foglalkozik. Előre kijelentem, hogy a házadóra vonatkozó 10. § intézkedését mindenki örömmel üdvözli, hogy a nagy, sokgyermekes családok ház-, lakásszerző gondjait így kívánják csökkenteni. De ebben az esetben nagyon a figyelmükbe ajánlom Laky Dezső képviselőtársam tegnapi beszédének idevonatkozó részét, amelyben ő nem annyira a jutalmazást, mint inkább az erős, szigorú kezet javasolja, hogy -azokkal szemben, akik nem hajlandók a magyar generáció új hajtásainak hajlékot adni, megtalálják a módot, hogy ezeket ilyen módon elintézzék. (Ügy van! balfelöl.) Mindenesetre a törvényjavaslatnak ez a pontja tökéletesen visszatükrözi a jelenlegi liberális gazdasági életberendezkedést, ahol mindent a haszon, a többleteredmény elérésével kívánnak elintézni, de semmit sem erkölcsi alapon és a közösseggel. Ez az, amit leszögezni kívántam. A másik kérdés, amely a törvényjavaslat legfontosabb tételét jelenti, a kis házak hazadójának módosítása. Számtalanszor került az országgyűlés elé az, hogy a kicsiny emberek adóterhei, a föld- és házadó, amelyek utam. az összes többi pótlékok óriási összegekre rúgnak, tarthatatlanok. Ez a javaslat yegre foglalkozni kíván a kicsiny, egy es ket szobakonyhás házak- adókivetésének a kérdésevei. Kérjük azonban a pénzügyminiszter urat, hogy a bizottságban adjon módot ennek a paragrafusnak megváltoztatására, mert az olyan érthetetlen progresszivitást vezet be amelyet nem lehet megmagyarázni- Azt mondja a törvényjavaslat, hogy az 500 lakosú községekben ©gvszobás házak után 4 pengő lesz ezentúl a házadó és nem kell megbecsülni a ház haszonértékét. Ez nagyon helyes. De mi értelme van annak, hogy az 500—1000 lakosú községben 4-5 a 10.00Ö lakosú községben pedig mar 6-5 pengő lesz a házadó. Hát nem tökéletesen mindegy az, hogy egy 500 lakosú, kicsiny (Peíkiáltások a jobboldalon: Nem mindegy!) községiben nyomorog-e az egy-szoba konyhás zsellérember, vagy egy 10.000 lakosú nagy agrárproletár centrum szélen pusztul es sorvad ugyanaz az exisztencia? Meg lehet ezt érteni? A progresszivitás útvonala a kozseg lakosságának száma? Megfoghatatlan előttünk a progresszivitáenak ez a gondolata. Akik ebben kételkednek, azoknak leeyen szabad bemutatnom a Debreceni Kereskedelmi es iparkamarának ma érkezeU felterjesztését, ebbet) ugyanezek az aggályok jutnak kifejezésre, felháborodva mondják, hogy az ő nyomorult kicsiny exisztenciáik mi címen fizetnek jóval nagyobb adót, mint egy kisebb faluban. (Ronkay Ferenc: Mert nagyobb a kereseti lehetőség!) Ez a progresszivitásnak teljesen megérthetetlen megnyilvánulása. (Wirth Károly: Progresszivitásról ma nem lebet beszélni! — Zaj) Elnök: Figyelmez te tetn a képviselő urakat, hogy Matolcsy Mátyás képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás-: T. Ház! Abban a reményben exponálom ilyen élesen ezt a kérdést, hogy nem marad benne a törvényben ez az intézkedés, (Helyeslés a baloldalon.) mert ezzel nem szolgáljuk a szociális igazságot. T. Ház! Ugyanennyire érthetetlen a téglából készült házak nagyobb adója. Laky Dezső képviselőtársunk, a kormánypárt vezérszónoka is hangsúlyozta tegnap, hogy miért büntetjük a téglából építkezőket azzal, hogy egy pengővel magasabb adótételt vetünk ki rájuk, ahelyett, hogy elősegítenénk, hogy végre egészséges, higiénikus házakat építsenek. Nem értjük a házadóra vonatkozó e legfontosabb szakasznak ilyeténképpen való megoldását, mert ez nem ad komoly progresszivitást, az adóteher arányosítását ismét nem akként szolgálja, ahogy kellene. Az egészen kicsiny zsellérházaknál talán jobb lenne azt a négy-öt-hat pengőt elengedni és a milliós vagyont érő budapesti nagy bérkaszárnyák adóalapját és adóját kellene emelni. Ez lenne véleményem szerint az arányosítás útja, de semmiesetre sem az, hogy a község lélekszáma szerint emeljük ezeknek a szegényeknek az adóterhét. (Zaj.) A javaslat indokolásában arról számol be, hogy 1—1*2 millió pengőre bdcsüli azt a házadókedvezményt, amelyet ilyen módon a jelenlegi rendszerrel szemben adni fog. T. Ház! Van egy másik érdekes arányosításra váró feladat is. Már említettem, de idehozom újra a Ház elé. Hogyan van az, hogy az óriási birtoktesteken lévő cselédházak adómentesek! Például egy 223.000 holdas főhercegi -birtokon ezer és ezer, tízezer cselédház van és az teljesen adómentes. Ha azonban a kis nyomorult zsellér a cselédházat felváltja a saját kis kunyhójával, azonnal adózó alannyá válik és fizet. (Paezolay György: Ez felháborító!) 160.000 családfenntartó cseléd van ebben az országban, ugyanennyi lakásnak is kell lennie. Tessék csak azokra is kikalkulálni ezeket az összegeket és mindjárt pótlódnak az ilyen módon kiesett vagy még ezen felül kiesett összegek. (Helyeslés a s~zélsőbaloldalon.) En mindenesetre ezeket azért hangsúlyozom, mert keresem az arányosítás módozatait, de egyetlen pontban sem találom. (Zaj.) — Elnök csenget.) A törvényjavaslat hatrmadik fejezete a kereseti adóra vonatkozik. Ennél a kérdésnél nem tudok másra utalni, mint arra a számtalan felterjesztésre, amely már eddig is beérkezett a vidéki városok ipartestületeitől kisiparosságnak a kereseti adóval kapcsolatos sérelmeire vonatkozóan« Tételről-tételre megyek. A törvényjavaslatnak első fontos intézkedése, amelyot az előadó úr vagy talán Laky Dezső képviselőtársunk úgy indokolt, hogy rendkívüli jelentősége van annak, hogy a kis földbérletek után ezentúl nem fognak kereseti adót fizetni a 21" 5 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű birtokokig. Mindenekelőtt
