Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-89
14 Az országgyűlés képviselőházának í Ságoknál együttesen 14'9 millió pengő tiszta fogyatkozás mutatkozik. A letétbe helyezett kincstári jegyek vissza vételéből, a kisbirtokos gazdaadósok érdekében egyes tartozásoknak törvényes felhatalmazás alapján történt átvállalásából és ezenkívül főleg útépítési kötelezőjegyek ^kibocsátásából, továbbá vasgyári gyártási előlegekből 40-4 millió pengő iijabb adósság származott, amivel szemben 55'3 millió pengő volt a tárgyévi fogyatkozás. Ebből a fogyatkozásból 26'9 millió pengő esik tőketörlesztésre, 18'8 millió pengő pedig árfolyamcsökkenésekre. Az adósságok álladéka az előzőévi 18859 millió pengőről ezek szerint 1871 millió pengőre csökkent. Az állami üzemek tartozásai a közigazgatással szemben — bár egyes üzemek ebben az évben is jelentős összegű javadalmazásban részesültek — 1*2 millió pengővel fogyatkoztak abból kifolyóan, hogy az állami vas-, acélés gépgyáraknál 55 millió pengő állami követelés töröltetett. Legyen f szabad ezekután áttérnem a valódi kiadások és bevételek ismertetésére. 1937/38. évi valódi kiadások 1380*8 millió pengőt tettek ki és az 1935/36. évi kiadásokat 12*3%-kal, az 1936/37. évieket pedig 76'2 millió pengővel, azaz 5*8%-kai haladtaik meg. A költségvetésben és a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadási előirányzattal egybevetve a tényleges kiadásokat, 822 millió pengő kiadási többlet mutatkozik. A költségvetési hitelekkel szemben ugyanis az egyes rovatoknál 563 millió pengő megtakarítás, viszont 123 millió pengő túlkiadás és 15'5 millió pengő előirányzat nélküli kiadás jelentkezik. Az előirányssat nélküli kiadások a tényleges összes kiadásoknak 11%-áít teszik ki. tehát alatta maradnak az előzőévi 2'5%-os és az 1935/36. évi 1'4%-os eredményeknek. A túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások aránya r»edig 10%, amely eredmény az előző éviekhez képest némileg kedvezőtlenebb alakulást mutat. Ennek megítélésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kedvezőtlen eltérés nagyobb része jelentős mértékben abból állott elő, hogy az állami üzemeiknél a kiadásokkal szemben bevételek is jelentkeztek. Főbb csoportjaik szerint vizsgálva ezeket, azt látjuk, hogy az előirányzattal szemben a személyi járandóságoknál 3'4 millió pengő túlkiadás Jelentkezik, főként az illetményeknek az 1937. éví 7000. számú rendelettel 1938. évi január hó 1-ével történt felemeléséből kifolyólag. Meg kell azonban jegyezni, hogy az említett illetményemelésből előálló többletet csökkentette az a körülmény, hogy, mint az előző években is, az üresedésben lévő állások betöltetlenül hagyattak, illetőleg az évközi kinevezési tilalom folytán betölthetők nem voltak. A nyugellátásoknál 9-9 millió pengő túlkiadás jelentkezik. Ezt az ellátásoknak a fentebb említett rendelettel történt felemelésén kívül a, nyugellátásban részesülők számának emelkedése és az a körülmény okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb öszszegű ellátást élvezők váltották fel, minek következtében a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás nem érvényesülhetett. Az 1936/37. évi eredményekhez kéjest a személyi járandóságok többlete 17 6 millió nengő, a nyugellátásoké 6'8 millió pengő, az összes kiadásokhoz viszonyított százalékukban azonban az előző évhez képest 02%-os, illetőleg 0'6%-os csökkenés állott elő. . ülése 1940 március 5-én, kedden. A dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásoknál a túlkiadás 947 millió pengő. Ennek több mint egyharmad részét az állami vasgyárak foglalkoztatottsága okozta s a túlkiadás e részében teljes fedezetet is talál a vasgyár elért bevételi többletében. További jelentékenyebb okai a túlkiadásnak az ínségenyhítést célzó akciók s az elemi csapásoktól sújtottak támogatása. Az állami adóssiájgok szolgálatánál mutatkozó 38'2 millió pengő megtakarítást javarészében az a körülmény idézte elő, hogy az állami adósságok szolgálatára nézve kötött újabb megállapodások értelmében az adósságok kamatai általában mérsékeltettek, a további tőketörlesztés pedig az adósságok túlnyomórészét illetően későbbi időpontokra halasztatott. Beruházásokra a költségvetési és az előirányzat nélküli kezelésben 57 millió pengő fordíttatott, 12*5 millió pengővel több az előirányzatnál. Eaenkívül közmunkákra külön törvényes felhatalmazások alapján még 31'5 millió pengő fordíttatott. Mint ismeretes, a törvényhozás az előző évek során évről-évre felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy közmunkákat végeztessen s ezek költségeinek fedezésére kölcsönt vehessen fel, E közmunkakiadások s az azok céljára felvehető kölcsönök hozadéka mint külön törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadások, illetve bevételek nyernek elszámolást. , Közmunkák végzésére az 1937/38. évben is nyert a kormány felhatalmazást az 1937 :XIV. tc.-ben, azzal a kötelezettséggel, hogy ezúttal az államkincstár pénztári készleteiből e célra fordítható 40 millió pengő felhasználásáról a zárszámadás során tegyen jelentést. A tárgyévben közmunkákra fordított 31'5 millió pengőből 27 millió pengő esik az 1937:XTV. te. alapján teljesített közmunkákra, a fennmaradó összeg pedig a korábbi években nyert felhatalmazás alapján teljesítettekre. Az 1937:XIV. te. rendelkezése szerint tett v jelentésből, valamint a korábbi közmunkatörvények végrehajtásáról közölt jelentésekből a törvényhozás t. tagjainak módjukban van a részletes felhasználásról tájékoizódást szerezni. A valódi tényleges hevételek a jkölcsönbevételek nélkül az állami közigazgatásban 905'fi millió pengőt tettek ki, 26'8 millió pengővel többet, mint az előző évben. Ebből a többletből a közszolgáltatási bevételekre 25*2; a tárcabevételekre 1*6 millió pengő esik. Az előirányzattal való egybevetés után pedig a közszolgáltatási hevételek 85'9, a tárcalb.evételek pedig 14*4 millió pengő többletet mutatnak. A közszolgáltatási bevételek 'körében az eredimémy az egyen es ad óknál 4*8 millió pengővel, a forgalmi adóknál és illetékeknél 4*4 millió pengővel, a fogyasztási adóknál 3*5 millió pengővel, a vámbevételeiknél 2*5 millió pengővel, a dohány jövedéknél 9*6 millió pengővel haladta túl az előző számadási év bevételeit. Ezek az eredmények a közgazdasági helyzet megítélése szempontjából annál is inkább figyelemre méltóak, mert egyfelől a közterhek fokozatos enyhítését — így különösen a házadó rendkívüli pótlékának és az alkalmazottak különadójának mérséklését — tették lehetővé, másfelől módot nyújtottak a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének bizonyos mérvű javítására. Ugyancsak kedvező jelenségeket mutat az állami üzemek bevételeinek alakulása. Az előző évi 433'9 millió pengővel szemhen, amelyben
