Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-89

Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 19W március 5-én, kedden. 15 kölcsönbevételek nem foglaltatnak, az üzemek tárgyévi bevételei 46~3~ millió pengőre rúgtak. A posta bevételeinek emelkedése az előző évhez képest 4*2 millió pengő, az államvasutaké 11*4 millió pengő, a vasgyáraké 12'3 millió pengő, a postatakarékpénztáré 1'2 millió pengő. f Az állami üzemekről a zárszámadás különféle jelentései között közölt mérlegek szerint a kifizetett nyugellátások figyelembevételével a posta üzleti fölöslege 11'4 millió pengőt, viszont az államvasutak hiánya 261 milliót és a vasgyárak hiánya 44 millió pengőt tett ki. Ezek az adatok a megelőző évek eredményeihez képest további javulásról adnak számot. T. Ház! Ezekben voltam bátor az 1937/38. évi zárszámadás eredményeit főbb vonásokban is mertetni. Egyébként a zárszámadásvizsgáló

1 bizottság jelentése ezeken felül több fontos ada tot tartalmaz. A számvevőszék elnökének jelen tése ismerteti továbbá a hitelátruházások tekintetében az 1937/38. évben követett eljárást, a hitelát vi telnek az 1937/38. évre, valamint az 1936/39. évre történt tilalmazását 8 mindazokat a külön törvényes felhatalmazásokat, amelyek az 1937/38. év zárószámadási eredményeire kihatottak. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisz ter úr Jelentése az 1934 :XXI. te. 2. §-a, az 1936:XV._tc. 2. §-a, továbbá az 1937:XIV. te. 2. %-&, álapján közutak kiépítése érdekében kibocsátott kötelező jegyekről a »Különféle jele« tések« között található fel. Az 1937. évi záírszámadás eredményei ahból a szempontból is különös figyelmet és megítélést érdemelnek, mert az 1937/38. évvel tulajdonképpen egy gazdasági periódus zárni le, mégpedig az a gazdasági periódus, amely 1930/31-ben kezdődött meg és ebben a zárszámadási évben fejeződött be és amely gazdasági korszakot súlyos gazdasági krízis néven ismerünk. Nem azt jelenti ez a megállapításom, hogy az 1937/38. számadási évvel a normális viszonyok helyreálltak, hanem jelenti azt, hogy a gazdasági krízis nagyjában t lezáródott és kezdetét veszi egy újabb rendkívüli periódus, amelyet azon ban már nem annyira a gazdásági krízis jellé mez, mint inkább a külpolitikai helyzet feszültsége; ezzel kapcsolatban természetesen az állami pénzügyekre és az állami zárszámadásra is kihatással bíró tényezők egészen más szem bonthat bírálandók el, minta tisztán gazdasági krízis befolyása alatt létrejött erőhatások. T. Ház! Az 1937/38. számadási év azonban nemcsak a kezelés szempontjából, nemcsak abból a szempontból érdemel külön figyelmet és megemlítést, hogy a magyar állam pénz üffyej ezzel az esztendővel nagyjában helyreálltak és normális mederbe terelődtek, hanem figyelmet érdemel azonban abból a szempontból is, hogy az államháztartás eme megnyug íató kezelési eredményei mellett állami adós^ ságainak alakulása és ezzel kapcsolatban az állam hitele is teljesen intakt képet mutat. Hogy ezt a szempontot és ennek a periódus nak pénzügyi erdményeit kellően mériegelhes sük, méltóztassék megengedni, hogy állami adósságainkról rövid tájékoztatást adjak az elmúlt, 1870-től 1938-ig terjedő időre. Egészen röviden csak a főbb adatokat ismertetem. T. Ház! Az alkotmányos élet kezdetén 1868ban a magyar állami adósságok összege 279,696.000 forint volt. 1878-ban, 10 esztendővel később, az állami adósságok összege 746,567.000 forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy alkotmányos életünk első tíz esztendejében az állami adósságok évenként 46,687.000 forinttal szaporodtak. 1888-ban, tíz esztendővel később, az állami adósságok összege 1462 millió forint volt, vagyis ez alatt a tíz esztendő alatt az állami adósságok évente 71 millióval szaporodtak. 1898-ban az államadósságok összege 2213 millió forint volt, vagyis az évi szaporulat ez alatt a tíz esztendő alatt 75 millió forintot tett ki. 1908-ban államadósságaink összege — a valutaváltozás folytán most már koronában mutatja ki a zárszámadás az államadósságokat — 4803 millió koronát tett ki. Ebben a tíz esztendőben, amely a háború előtti periódusnak talán legnyugodtabb gazdasági korszaka volt, az állami adósságok emelkedése is aránylag a legmérsékeltebb volt, mert az évi emelkedés az előző évitizedekkel szemben csak évi 37 millió koronát tett ki. Méltóztassék megengedni, hogy ezek után egy rövidebb periódust, az 1914 július végével mutatkozó államadósságokat ismertessem. Az államadósságok a háború előtt közvetlenül 6442 milliót tettek ki, vagyis 1908 óta a szaporodás öt és fél esztendő . alatt 1639 millió, tehát évi átlagban 298 millió korona. Ez a periódus tulajdonképpen az, amelyben már előrevetette árnyékát a világháború rendkívüli feszültsége, amely az államháztartás s az állami adósságok alakulása terén ebben a (rendkívüli magas évi emelkedésben mutatkozik. A világiháború után az első pengőzárszámadíás az államadósságokat 1505 millió pengőben mutatja ki. Ez az összeg az 1930/31. zárszámadási év végén 1894 millió pengőre emelkedett, az emelkedés tehát négy év alatt évenként átlag 97 millió pengő. Ezzel szemben 1931-től az 1937/38. év végéig az államadósságok nemcsak nem emelkedtek, hanem — mint már voltam bátor rámutatni — aa államadósságoknál 23 millió pengő csökkenés mutatkozik. Ebben a periódusban tehát, amely 1931-től 1937/38-ig terjed és amelyet a gazdasági krízis jellemzett, a magyar pénzügyek vezetése nemcsak azt érte el, hogy államadósságunk nem szaporodott, hanem azt is elérte, hogy állami pénzügyeink rendbejöttek. Ez olyan kiváló teljesítmény egyrészt a magyar adózó részéről, aki ennek a rendkívüli időnek a terhét viselte, másrészt pedig a magyar pénzügyi kormányzat részéről m, hogy e mellett éppen ennek a zárszámadásnak a tárgyalása során nem haladhatunk el szó nélkül. T. Ház! Az 1937/38. kezelési év eredményei; nek megítélésénél éppen az elmúlt 70 esztendő szemüvegén és mérlegén keresztül méltóztassék különös figyelemre méltatni azt az eredményt, hogy ez az esztendő beruházások és közmunkák címén együttvéve 88 millió pengő kiadást hozott és ezt a 88 millió pengő beruházási és közmunkakiadást, amilyeneket a régi, háború előtti boldog békeévekben is jobbára kölcsön- és hitelműveletekből szokott az államháztartás fedezni, ez a költségvetési év teljesen a rendes bevételekből tudta fedezni 121 millió pengő kivételével, amely részben a pénztári készletekből, részben pedig egy csekély kölcsönbevéteiből fedeződött. E mellett még az államadósságok törlesztésére is igen jelentős, 20 millió pengőt meghaladó összeg fordíttatott. T. Ház! Ez a zárszámadási esztendő még abból a szempontból is figyelmet érdemel, hogy ez az utolsó számadási év, amely a trianoni Magyarország kezelését öleli fel. 1920-tól 1938-ig majdnem két évtized telt el, s ez a majdnem 20 esztendő éppen ezen a zárszámadáson keresztül aet mutatja, hogy ez a csonka