Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-99

266 Az országgyűlés képviselőházának 99. ülése 19UO április ÉS-án, kedden. kereseti, adó szempontjait megvilágítani, hogy | végül a jövedelemadónak újra meg újra napirendre kerülő problémáját érintsem. S mindezt abból a célból teszem, hogy beszédem végén azt próbáljam a t. Ház előtt kifejteni, hogy vájjon az adott viszony ok mellett mi a követendő út a gazdaságpolitika terén, hogyan tudjuk ennek az országnak azokat a rétegeit jobb viszonyok közé emelni, amelyek valamennyiünk szívéhez egyformán közel vannak. Mert méltóztassék elhinni azt, hogy ennek a Háznak nagyon sok olyan tagja van, aki a szociális kérdéseikkel már olyan korszakiban foglalkozott nagyon alaposan, amikor a t. ellenzéknek különben derék képviselői közül sokan még csak a járást tanulgatták a földön. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! A földadó problémájáról kívánok először szólani. Itt is belekapcsolódom az előttem szólott képviselő úr beszédébe, aki azt a sokszor hallott kifogást emelte, hogy a kisember földadója nagyobb, mert a kisbirtokosnak nagyobb a kataszteri tiszta jövedelme, mint a nagybirtokoké. Ebből nyilván azt a politikai konklúziót kívánja levonni, hogy a kisemberekkel szemben a nagyok, a tehetősek, a hatalmasok favorizáltatnak. Ámde aki annak a hatalmas, nagy tömegében is gondosan szerkesztett munkának a számbeli útvesztőjében próbál tájékozódni, amelyet adóstatisztikának neveznek és amelynek — ha jól emlékszem — immár tíz kötetje került a nyilvánosság elé, s aki nem sajnálja a fáradságot, hogy lapozgasson a földadóra vonatkozó táblákban, annak könnyű megállapítania azt, hogy annak a látszatra valóban kellemetlen tanulságnak, hogy a kisemberek kataszteri tiszta jövedelme magasabb, mint a nagybirtokosoké, mi az oka. Ha a kataszteri tiszta jövedelem adatait művelési ágak szerint fogja nézni, rájön arra, hogy a szántóföld kataszteri tiszta jövedelme legmagasabb, a legelőé, a rété, az erdőé sokkal kisebb és minthogy a nagyobb bir; tokos birtokállományában ezek a művelési ágak nagyobb százalékban képviseljék, végső átlagban úgy jön létre a kisemberek látszólagos hátránya. A kisemberek gazdálkodási ága különösen a szőlőgazdaság is. (Ügy van! jobb felől) A kisemberek érdekében azonban a javaslatban egy olyan intézkedést látok, amelynek messzire ható szociálpolitikai jelentőségét aláhúzottan kívánom a t. Ház elé tárni; a javaslat ugyanis kimondja azt, hogy azoknak a kizárólag mezőgazda földhaszonbérlőknek a kereseti adója, akiknek földje legfeljebb 25 pengős kataszteri tiszta jövedelem alapján adózott, elengedtetik. Nem kétséges, hogy ezen a réven olyan népességi réteg számára nyüjt a pénzügyi kormány már támogatást, alátámasztást, amely rétegnek a közeljövőben Magyarország életében igen nagy szerepe lesz. Hiszen a föld reformjavaslat végrehajtása után nagy tömegben fognak majd elénk lépni olyan emoerek, akik mint kishaszonbérlők ebben az előnyösebh adóztatásban fognak részesülni. (Palló Imre: Melyik században 1) Az idén már. T. Ház! A földadóra vonatkozóan a javaslatnak van egy része, amely ^ mellett minden bizonnyal elsiklik az, aki a kérdés mélyebb lényegét nem keresi. Árról van szó, hogy az állami földmérés költségeit nem lehet a községi pótadóból fedezni, hanem azok az érdekeltek között a holdszám alapján vettessenek ki. ugyanígy a kataszteri felmérés és a földadónyilvántartás költségei is. Ezen a ponton azonban szükségesnek vélem, hogy egy az egész magyar jövő szempontjából rendkívül nagy fontosságú kérdésre hívjam fel a Ház figyelmét. Ez az, hogy különbséget kelt tennünk adókataszteri és műszaki kataszteri munkálatok között. Az adókataszteri munkálatok 1856-ban indultak meg Magyarországon és körülbelül 20 éven át tartottak. Azóta megfelelő változtatásokkal a valóságban egy régi idő katasztere van érvényben és ennek alapján történik a földadó kivetése. A doiog érthető, mert a szabatosság ebben a tekintetben, mondhatnám, nem annyira fontos, mint a műszaki szempontokból történő földméréseknél. De van — mint mondtam — a kataszteri munkának egy másik része, a műszaki kataszteri imunka, amelynek lényege az, hogy a telekkönyvek számára biztosi fctassók jó betétanyag s amelynek célja más oldalról az, hogy egy Ibirtiokreínidezás előkészítése szakszerűen., hiba nélkül történhessék; a földmívelés javítását, emelését célzó esetleges munkák is szintén megfelelő e földmérésen alapuló térképek segítségével legyenek eszközölhetők. Ez a műszaki kataszteri munka zárt Diiunka, nehéz, munka, s talán ez az oka annak, hogy nem olyan miértékben halad előre* mintsem kívánatos volna. Minden eszközt meg kell ragadntunk arra, hogy talán a javaslatban említett érdekeltségi elv erősebb propagálásával elősegítsük, megvalósítsuk ezeket a műszaki kataszteri munkákat, mert, ez a munka az egész magyar mezőgazdaság érdekében (Egy hanti a jobboldalon: Nagyon fontos!) egyike a legfontosabb munkáknak. (Ügy van! jobbfelöl.) Higyjék el t. Ház, a földreform végrehajtása vagy a tagosítás is sok tekintetben azon múlik, hogy van-e vagy nincs egy ilyen komoly, befejezett műszaki földmérés. Valaki talán azt gondolja, hogy valami nagy intézmény felállítására célzok, ahol újabb állami tisztviselők fognak majd tevékenykedni és fogják ilyenformán növelni az államkincstár költségeit. Nem így van. A dolog egészen ellenkezően áll és épenséggel nem volna akadálya annak, hogy a svájci rendszer alkalmaztassék. Svájcban a műszaki kataszteri méréseknél csupán a legfelső munkát végzi állami hivatal, — a tulajdonképpeni munka a magánmérnöki karra hárul, amely azt kiválóan megcsinálja. Nem tudom elhinni, miért ne lehetne földmérést ilyen elgondolással nálunk is gyorsabb ütemben eszközölni. A siker közgazdasági előnyei és haszna szinte felmérhetetleo. T. Ház! Az elemi károkat illetően egészen röviden akarom felfogásomat a t. Ház előtt körvonalazni. A legnagyobb örömmel fogadom azt, hogy ebben a vonatkozásban a különböző földadómérséklést lehetővé tévő elemi károk megnevezését igen világos rendszerrel sorolja fel a javaslat. De másoldalról azt a bölcseséget is meg kell dicsérnem, amely abban jelentkezik, hogy a jövőt illetően is módot ad a javaslat a két érdekelt miniszternek arra, hogy amennyiben nem tudott, nem ismert elemi kár lépne fel, az illetékes kormánytényezők az adómérséklés iránt tehessék meg a szükséges lépéseket. T. Ház! Amikor a földadókérdésről szólok, a falusi népről is kívánok beszélni. Nyilvánvaló, hogy a falusi népnek érdekében ( állanak azok az intézkedések, amelyek a házadénak bizonyos vonatkozásokban r a tételes adórendszer gondolatkörébe való áttolását jelentik. A javaslat szerint két nagy csoportba foglalva: egyfelől a földből és vályogból épült