Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-89

Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 1940 március 5-én, kedden. 13 1870:XVIII. te. 22. és 23. §-a, valamint az 1913:

XXVI. te. 1. §-a úgy rendelkezik, hogy a legfőbb állami számvevőszék az előző évi zárszámadást a következő évi március hó 1-éig tartozik a minisztertanáccsal közölni és a mi\ niszterelnÖk a zárszámadást haladéktalanul az országgyűlés elé terjeszteni köteles. A zárszámadásvizsgáló bizottság megállapította, hogy a legfőbb állami számvevőszék és a kormány ennek a kötelezettségének eleget tett és a zárszámadást kellő időben előterjesztette. T. Hází Mielőtt a beterjesztett 1937/38. évi zárszámadás főbb adatait ismertetném, legyen szabad államháztartásunk vitele körül általános megjegyzéseket tennem. Legyen szabad megállapítanom, hogy utalványozó hatóságaink a költségvetésben megállapított hiteleket min dig a költségvetés szellemének és előírásainak megfelelően utalványozták. Amennyiben ezektől a törvényes rendelkezésektől az élet és az államigazgatásban napról-napra előforduló újabb szükségletek eltéréseket kívántak meg, minden ilyen esetet a legfőbb állami számvevőszék a kormány közlése alapján a zárszámadásban, illetőleg az azzal együtt előterjesztett jelentésben részletesen indokolt. Ezek a törvénytől eltérő kiadások főleg túlkiadásként és előirányzat nélküli kiadásként jelentkeznek. Mindkettőt, a túlkiadásokat és az előirányzat nélküli kiadásokat is, a kormány mindeiikor a minisztertanács hozzájárulásával tette meg és erről a zárszámadásban jelentést tesz. T. Ház! Méltóztassanak -megengedni, hogry röviden még arra is rámutassak, hogy nemcsak a kiadások utalványozása körül, hanem az egész államháztartás pénz- és anyagkezelése körül is illetékes hatóságaink mindenkor a legnagyobb gondossággal, a fennálló szabályok és törvények előírásai szerint jártak el. A legfőbb állami számvevőszék a maga kötelességét az ellenőrzés körül az elmúlt évben is a régebbi évek gyakorlatának megfelelően fő1 eff helyszíni ellenőrzés útján gyakorolta. A 1 egfőbb állami számvevőszéknek ez a gyakorlata lehetővé tette, hogy az élettel szorosabb kapcsolatban teljesíthesse és gyakorolhassa az ellenőrzést. Ez a gyakorlat különösen fontosnak mutatkozott a legutóbbi esztendők során, amikor az állami élet ezernvi ágában folyton úiabb feladatok merültek fel. újabb hatóságok, újabb szervek kiépítése vált szükségessé és ezeknek az újabb szerveknek pénz- és anyagkezelése nem mindig történhetett az előírt szabályok szoros ^szemimel tartásával,- illetőleg az utalványozási jegyzékek ellenőrzése során nem lett volna mindig Velinen hatályo« a legfőbb állami számvevőszék ellenŐTzése. Ezzel szemben époen a helyszíni ellenőrzés tette kénessé a legfőbb államai számvevőszéket arra, hogy ezeket az úiabb szerveket és hivatalokat is mindig alaposan, törvényeink^ és szabályaink szellemének megfelelően ellenőrizhesse. T. Ház! Mindezek utam legyen szabad az' 1937/38. évi zárszámadás főbb adatait ismertetnem. Az államháztartás legfőbb eredményeit a valódi kezelés fnsommázata mutatja. Eszerint a közigazgatás és az üzemek^ kiadásai együttesen' 7'2 millió pengővel multák felül a. bevételeket. A valódi kezel ésben együttvéve: mutatkozó e tényleges pénztári hiány kialakulására azonban a. kölcsönbevételek is közrehatottak. A 4*9 millió pengős kölcsönbevétel figyelmen kívül b^firvásávnl a valódi kezdés tulajdonképpeni pénztári hiánya 12"1 millió pengőben jelentkezik. Ez az eredmény az előző ket év eredményével szembeállítva, az 1935/36. évinél 22 4 millió pengővel kedvezőbb, illetve f

Z 8: J évmél 20

'

2 millió pengővel kedvezőtlenebb. Ezzel az egybevetéssel kapcsolatban azonban utalnom kell arra, hogy az 1937/38. évi eredmény helyes megítélésénél még azt a körülményt is figyelembe kell venni, hogy a szobanforgó évben a közmunkakiadásokra fordított összeg tetemesen meghaladja az előzőV evekben ily célokra fotrdított összeget. Ha ugyanis az 1937/38. évi közmunkakiadások 31'5 millió pengőt kitevő összege az előző évi ily kiadások 10*4 milliós összegét nem haladta volna meg, akkor a pénztári hiány helyett az előző évit is meghaladó 9 millió pengő felesleg mutatkozott volna, ami az 1935/36. évi eredménynél 43T), az 1936/37. évinél pedig 0"9 millió pengővel volna kedvezőbb. A már említett 12'1 milliós tulajdonképpeni pénztári hiány olykép adódik, hogy a közigazgatásnál 43'7 millió pengő felesleg, az üzemeknél viszont 55.8 millió pengő hiány jelentkezik. r Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztari eredménye a költségvetési törvényben megállapított 68 millió pengő hiánnyal összevethető legyen, a pénztári eredményből — éppen úgy, mint a kölosönbevételeket — az úgynevezett közimunkakiadásokat is ki kell kapcsolni, mert a közmunkakiadások sem voltak előirányozva, hanem azokat az idevonatkozó törvények fedezet szempontjából részben külön erre a célra felvehető kölesönök hozadékára, résziben a pénztári készletre utalták. E közmunfeakiadások a közigazgatásnál 241 millió pengőt, az üzemeknél pedig 71 millió pengőt, vagyis a már említettek szerint összesen SX'5 millió pengőt tettek ki. E kiadások leszámításával a 121 millió pengő pénztári hiány helyett 19-4 millió pengő pénztári felesleg jelentkezik, ami az előirányzott 68 (millió pengő hiánnyal szemben 871 millió pengővel kedvezőbb eredményt jelent. A tulajdonképpeni pénztári hiányt a már említettek szerint csökkentette az a 4-9 millió pengő kölcsönbevétel. amelyet a kormány a költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján vett fel. A zárszámadást kísérő jelentés ^magyarázata szerint ez a kölcsönfelvétel abból állt, hogv a külföldi állami adósságok szolgálatára kifizetett és valódi kiadásként elszámolt összegeik egy részét a kormány kincstári, jegyek ellenében visszavette- Enndk a hitelműveletnek tehát a kincstárra csak olyan kihatása van, mint amikor a külföldi állami adóssiátgok szolgálatát elhalasztják. Ez a. rendszer a külföldi hitelezők nagy részével létrejött megállapodások folytán 1937 július havában megszűnt. Ez idő óta a külföldi adóssálgok szolgálatát a kormány készpénzben teljesíti, úgyhogy az eszközölt fizetéseket részben íiíegen valutában transzferálja, részben a Külföldi Hitelek Pénztáránál pengőben letétbe helyezi. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a gazdatartoaások rendezésének elősegítésére az 1933 : XXVII. te-ben nyert felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Banktól felvett és a gazdatartozások rendíezésével kapcsolatiban létesített alapoknál bevételezett 15-5 millió pengőn felül más kölcsön nem vétetett igénybe, sem az üzemek részére, sem a közmunkák fedezésére. A tartozások számláin: az országos államadósságoknál és a közigazgatási és üzemi adós-