Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-99

Az országgyűlés képviselőházának 99, ülése 19 W április 23-én, kedden. 261 be azt, mi történjék akkor, ha egy segéd nem tartózkodik állandóan, mondjuk, az egész éven at ugyanannál a mesternél. Itt tehát pontosabb fogalmazási szükséges atekintetb'en, 'hogy mi történjék akkor, ha a bevallás idején az iparos bevall, mondjuk, három segédet és ennek alapján az adókivető hatóság természetszerűleg három segéd után fogja reá kivetni az adót, azonban időközben segédei közül kettő otthagyta, tehát — hogy úgy mondjam — az adókivető hatóság még formailag sem szerzett alapot az adóztatásra, mert oly rövid időt töltött a segéd a mesternél. Kérem tehát, méltóztassék eziránt a legközelebbi előterjesztésben intézkedni. Ugyanennek a szakasznak (4) bekezdése a 65 éyen felüli önálló kézmüiparosoknak adókedvezményt engedélyez. Aki a falusi kisipart ismeri, az tisztában van azzal, hogy a 65 éves korhatár túlságosan nagy ahhoz, hogy a kisiparosok élvezhessék azt a kedvezményt, amelyet, elismerem, jószándékkal próbál nekik nyújtani a pénzügyminiszter úr. Miért? Azért, t. Ház, mert a 65 éves kisiparos egyrészt már nem is foglalkozik kézművesmunkával, hanem megtakarított pénzecskéjéből él, vagy pedig ha foglalkozik is, oly csekély a jövedelme, hogy kívánatosabb volna, hogy az adóztatás során sokkal nagyobb százalékú kedvezmény állapíttassák meg a számára. Másrészt kívánatos, hogy a korhatár is szállíttassák le a 65. évről legalább a 60. évre, hogy azzal szemben, aki 60 esztendős koráig a kisiparosok nehéz kenyerét ette, a pénzügyi kormányzat legyen humánusabb és a reális életnek tényleg megfelelő kedvezményeket adjon, hogy az ilyen ember életét a maga jól megérdemelt kedvezményeivel folytathassa tovább. * Ugyanennek a szakasznak a 8. bekezdése az ügynökök adóztatásával foglalkozik. Minden tiszteletem az ügynöki karé, etekintetben azonban fokozott figyelem volna kívánatos, mégpedig azért, mert ez a mélyen tisztelt kar — tisztelet ide, tisztelet oda — jobban telítve van azokkal az elemekkel, akik bizony igen könynyen hajlamosak az adóparagrafusok közt szélesebb horizontú cselekvésre is. (Hubay Kálmán: De szépen fejezted ki!) Nem akartain, t. Ház, a zsidókat említeni, hiszen róluk van szó, —• megmondhatom, ha netalán valakinek kétsége támadna — de ebből a szempontból vagyok kénytelen a pénzügyi kormányzatot figyelmeztetni, hogy különösen itt igen (kívánatos a fokozott figyelem. E javaslatnak egy másik furcsasága a 24. § rendelkezésié, amely szerint: »A pénzügyminiszter az adózók egyes csoportjait arra kötelezheti, hogy a nyersanyag vagy áru beszerzése alkalmával, a nyersanyag vagy áru mennyiségéhez mérten az általános kereseti adóra előlegeket fizessenek.« Nem. tudom megérteni, hogy ez miért került a javaslatba és igen szeretnék e tekintetben felvilágosítást kapni, vájjon miért volt szükség ennek a javaslatba való felvételére, mert hiszen megértem, hogy valakinek nyersanyagra, árura van szüksége, amelyből előállított jószágot később majd elhelyezheti és ez majd adóalapul szolgál és adó alá kerül, de nem értem meg, hogy az anyag miért lehet a kereseti adónak tárgya. T. Ház! A jövedelem- és vagyonadó szempontjából különböző módosításokat, illetőleg változtatásokat hoz a javaslat. Itt egy pillanatra meg kell állnom, mégpedig azért, hogy felhívjam a t. Ház figyelmét arra, hogy egy jól átgondolt és tényleg a nemzet gazdasági KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. erejének, a szociális szempontoknak megfelelő jövedelmi adóra igenis staükség van. E tekintetbein azonban jövedelmiadópolitikáuk még igen sok kívánnivalót hagy maga után és ilyen szempontból még ez a módosítás sem ad olyan megnyugtatást, amilyen megnyugtatást a közönség joggal vár. Mert hiszen igaz, hogy a jövedelmi adó kulcsa, főiként a magasabb rétegeikben, a magasalblb jövedelemmel bíróknál a javaslat alapján is bizonyos progressziót mutat, de még mindig nem azt mutatja, hogy ez a jövedelmi adó úgy van kimunkálva, ahogyan a javaslat előadója is említette és még mindig- maga után hagyja azt a kívánalmat, hogy igenis, tessék kimunkálni e^y alaposabb, a különböző jövedelmekre kiterjedő jövedelemadókivetési módozatot, mert csak ebben az esetben nyugtathatja meg az ország adózó polgárságát az, hogy a kimunkált jövedelemadó folytán tisztában van azzal, hogy tulajdonképpen mennyi adót is kell fizetnie. Mert ma az a helyzet, — ezt nem kell részletesebben fejtegetnem — hogy az a szegény adózó azt sem tudja, hányféle adó van. Nem akarom a pénzügyi kormányzat legfőbb urait távolról sem megbántani, de szeretném látni azt. aki közülök azonnal meg tudná nekem mondani, hányféle adója van ennek a szerencsétlen országnak. Adóegyszerűsítésre van szükség és éppen a jövedelmi adó az, amely mintegy gerincként állhatna az adóztatási politika tengelyében. Ez lehetne az az adóztatási forma, amely maga köré gyüjthetné az összes adóztatási módozatokat és magában egységesen, szervesen biztosítaná mindazt, ami a jó adómorálnak elengedhetetlen kelléke. Amikor ezt megemlítem, ugyanakkor kénytelen yagvok megállapítani azi — bár ezt a házadénál kellett volna megemlítenem — hogy a kormányzat egy igen-igen nagy lehetőséget mulasztott el. Remélhetőleg ez nem szándékosan történt, de minthogy eddig e tekintetben nem történt intézkedés, kénytelen vagyok rá felhívni a figyelmet- Nem tudom mennyit méltóztatnak tudni arról, hogy ebben az országban mi történik a telkekkel. Egyet meg kell állapítanom és ez vonatkozik Budapestre és a vidéki városokra is egyaránt, még pedig azt. hoo-y nincs talán még &&y olyan ország e^ész Európában, a'hol a telekspekuláció annyira ki volna fejlődve, mint Magyarországon. Ez nemcsak mint tény vieszedelmes és nemcsak abból a szempontból veszedelmes. mert becsületes magyar emberek más célra tartogatott telke igen sokszor a spekulánsok kezébe kerül, hanem adóztatási szempontból i** igen fontos, mert hiszen a teleksoekuláció következtében az állam, ha adóztatási szempontból nem nyúl bele erélyesebben ebbe a kérdésbe, igen nagy összegű jövedelemtől esik «J; Ha az állam megakadályozná a telekspekulációt és bevezetné a telekadót.- akkor itt adóztatási szempontból, de nemzeti szempontból is olyan, hasznos területe volna a nemzetépítő politikának, amelynek kiaknázását szerény véleményem szerint a pénzűgyminisvfeír úrnak már eddig sem lett volna szabad semilyen körülmények között elmulasztania. T. Ház! A Jövedelemadó kimunkálásánál az igazságosság alania általánosságban a jól átgondolt rtrogresszió. Ezen a javaslaton ez még nem látszik meg. Látszik ugyan rajta a családvédelmi szempont, de ez is éppen csak hogy mutogatja magát. mer+ sokkal mélyebben és sokkal lényegbevágóbban kellene ezzel 42