Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-99

Az- országgyűlés képviselőházának tüntetné, hogy az a kellő gondosság vájjon a biztosításokra is vonatkozik-e; mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy tűz ellen és jég ellen is biztosíthatunk és tisztázandó volna, hogy .a kellő gondosság ezekre is vonatkozik-e. Ha nem vonatkozik, ezt precizírozni kelleme* mert ilyen alapon ez is belemagyarázható és tudjuk nagyon jól, hogy e tekintetben már történtek precedensek is. .Ennek a tételnek jórésze általánosságban az úgynevezett elemi csapásokkar foglalkozik. Nem kell részletesebben magyaráznom, hogy a7z idén szemtanúi voltunk, sajnos, egy olyan elemi csapásnak, amely a szántóföldek igen tekintélyes részét elöntötte, több mint tízezer házat mosott el és ezek tulajdonosainak és családtagjainak igen nagy részét megkárosította. Tekintettel arra, hogy a javaslat 5. §-ának (7) bekezdése ezt mondia (olvassa): »Mentesített ártérben fekvő földrészleteknél árvíz által okozott károk címén csak gátszakadás vagy a gát magasságát meghaladó vízszín folytán bekövetkezett rendkívüli árvíz esetében van földadóelengedésnek helye«, szükségesnek tartom rámutatni arra, milyen vétkes mulasztást követett el az igen 1 kormányzat azzal, hogy bár mi, az annyiszor megdíszjelzőzött nemzetiszocialisták hetekkel előbb felhívtuk a kormányzat figyelmét: vigyázzunk, mert jön az árvíz, vigyázzunk és védekezzünk, mert súlyos katasztrófák következnek be, ennek ellenére — amint utólag, sajnos, a tények megint bennünket igazoltak — a kormányzat elmulasztotta a kellő intézkedések foganatosítását és majdnem azt mondhatnám, ahogyan odakint a kártszenvedettek mondják: »eső után köpönyeg« intézkedéseket tett. Itt szükségesnek tartom újólag hangsúlyozni, hogy az illetékes kormányzati szervek tegyék meg a szükséges intézkedéseket, mert jórészben láttam és meggyőződtem róla, hogy a gátak országszerte olyan állapotban vannak, hogy nem egy ilyen nagy árvíz nyomását, de annál sokkalta kisebbet sem bírtak volna ki, mert egyrészt a gátak anyaga át meg át volt furkálva, másrészt a megerősítéshez szükséges anyagok sem voltak készenlétben, amikor pedig erre a legnagyobb szükség lett volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, vájjon a felelősségrevonás milyen lesz. (Hubay Kálmán: A történelem vonja felelősségre őket!) E ponttal kapcsolatban még csak egy dologra kívánnék kitérni, éspedig az adóbehajtásokra. Valamennyien tisztában vagyunk azzal és ezt népünknek sem kell magyarázni, hogy adót fizetni kell. Sokszor talán nem szívcsen, de megteszi, mert hiszen él (benne a tudat, hogy a közköltségekhez, a közkiadásokhoz hozzá kell járulnia és mindenkor készségesen eleget is tesz ennek, amint erről meggyőződtem, ha anyagi lehetőségei ezt biztosítják. Ugyanakkor azonban a behajtással kapcsolatban szomorúan kell megállapítanom azt, hogy ez a behajtás nemcsak összegszerűleg káros, nemcsak anyagilag romboló hatású, hanem, igenis, .megállapíthatóan erkölcsileg is romboló hatású, mert látják, — látniok kell akarvaakaratlan — hogy amikor a kisebb adózóktól az adót igen sokszor könyörtelenül behajtják és sokszor talán utolsó tehénkéjüket viszik el, ugyanakkor a nagyobb adóadósok moratóriumot kapnak, a nagyobb adózók évekre visszamenően, évekig halasztó hatályií kedvezményekben részesülnek. Ami a házadót illeti, t. Ház, e tekintetben — bár ellőttem már sokan elmondották — újólag fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a 9. ülése 19 AO április 23-án, kedden. 259 házadó a legsúlyosabb hozadéki adók közé tartozik? Miért? Összegszerűen is, mert hiszen, ha a legutóbbi költségvetést átnézzük, ott is azt látjuk, hogy a másfél évre tervezett költségvetés ilyen bevételként 118 millió pengőt állít be ugyanakkor, amikor az előző 1938/39. évi költségvetés egy évre 68,800.000 pengőt irányzott elő. Nagy ez a különbség, ha ez az aránytalanul nagy különbség onnan adódnék, hogy az egészséges adóalanyok száma szaporodott és az egészséges adóalanyok számának szaporítása folytán állott elő örvendetes javulás, akkor semmi okom, de jogom sem volna említést tenni az adó összegének eme léséről, azonban éppen a javaslattal kapcsolatosan is azt láthatjuk, hogy e tekintetben nem ez az örvendetes _esemény következett be, hanem megint ugyanazt látjuk, hogy »csavarjunk még egyet az adóprésen«, főként azokon, akiket effektive meg lehet fogni, főként ott, ahol — magyarán kimondom — nem lehet csalni. Mert t. Ház, ma az a helyzet, hogy azokat, akik értenek ahhoz, hogy az adóalapot hogyan lehet eltitkolni, nem tudja megfogni az a kéz» amely — elhiszem, jószándékkal — ezeket megfogja; pedig ezeknek az adóit kellene kimunkálni és e tekintetben kellene olyan javaslatokkal a Ház elé jönni, amely javaslatok konkrét formában odanyúlnak ahhoz az el tikolt tőkéhez, amely eltitkolt tőke volna hivatva a házadóval megróttak terheinek egy részét átvállalni. T. Ház! Különösen kiütközik a hozadéki adóztatás visszássága azért, mert a 14—17%-ig elmenő adókulcs a, megfelelő járulékokkal igen sok esetben 35—40%-ra is felmegy, ami nem szorul részletesebb magyarázatra azok előtt, akik^ tisztában vannak azzal, hogy mit jelent a házvagyon adóztatása s mit jelent ezzel szemiben_ az ingótőkének az adóztatása. Mert amikor itt azt látjuk, hogv a házadó a házhaszonrészesedéssel egyetemben 35—40%jig felmegy, ugyanakkor azt látjuk, hogy a háztulajdonosoknak jórészét a fokozott adóztatás elriasztja ingatlanának megtartásától és igen sok esetben éppen a túlzott adóztatás folytán cserél sorozatosan gazdát egy-egy ilyen ingatlan. A javaslat 9. ^-a a kivételeket, a kedvezményezetteket sorolja föl és itt a különböző felsoroltak között megemlíti mindazokat általánosságban, akik a felsorolás alapján tényleg jogosultak a kedvezménvre. Amikor azonban a javaslat az ipartestületeknek is kedvezményt biztosít, fölmerül a kérdés, hogy a mezőgazdasági kamarák miért nem mentesülnek, hiszen hasonló munkásságot fejtenek ki, és hogy a gazdakörök miért nem mentesülnek, hiszen lényegileg az ipartestülettel azonos m]nősítés alá tartoznak: az egyik ipari, a másik mezőgazdasági vonatkozású

an. A 10. § kétségtelenül örvendetes jelensége a javaslatnak. Ezt tárgyilagosan meg kell ál; lapítanom, mert èz a szakasz figyelembe veszi az annyiszor hangoztatott családvédelmi szempontokat. Amikor azonban erről van szó és amikor elismerem, hogy a javaslatnak ez előnye, egy szerény figyelmeztetést legyen szabad előterjesztenem, mégpedisr azt. — ez tudvalevő dolog és ebben a tekintetben vigyáznunk kell — hogy adócsalást bizony Magyarországon is elég sokan követnek el, és éppen ezért, bár nem akarom gyanúsítani az illetőket, fokozott ellenőrzést kívánnék abban a, tekintetben, ho^-y a jelentkezőknek kedvezményre való ioe-osultsága tényleg fennáll-e; hiszen előfordulhat, hogy valaki jogosulatlanul akar