Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-99

Az országgyűlés képviselőházának történt megállapításokkal szemben kisebb törtrészekben — negyedrészekben — állapítja meg. (Helyeslés a középen.) A kár mérvének megállapítására vonatkozóan úgy rendelkezik a javaslat, hogy a kárbecslés időpontjában kataszteri holdanként mutatkozó termésmennyiséget az illető mívelési ágban és minőségi osztályban közönséges gazdálkodás mellett kataszteri holdanként tartósan nyerhető átlagtermés mennyiségéhez kell hasonlítani és így kell a különbözetként mutatkozó kár mennyiségét kiszámítani. Haladás az is, hogy a második termés kára esetére is biztosít a javaslat az előbbinél kisebbmérvű adóelengedést. A házadórészben elrendeli a javaslat, hogy az elsőfokú kivetés ellen irányuló fellebbezést, amelyet ezidőszerint a magyar királyi adóhivatalhoz kell benyújtani, ezentúl a községi elöljárósághoz, illetőleg a városi adóhivatalhoz nyújtsák he és innen küldik azt meg a szükséges előiratokkal és véleménnyel a pénz ügyigazgatósághoz. Ez a rendelkezés is a bürokrácia egyszerűsítését és észszerű módosítását jelenti. A pénzügyi bürokrácia egyszerűsítése terén azonban a leghatalmasabb (lépés a. házadó alá eső adótételek nagy részének, valamint a kézműves iparosság hatalmas részének igen sok tételt t kitevő általános kereseti adójának tételes adóztatás alá vonása. Igen nagy munkát takarít meg a pénzügyigazgatás ezáltal és adóbevétel szempontjából a különbség jelentéktelen összeget tesz ki. De szociális szempontból mégis nagy segítség ez, mert kisembereknél az igen kis összegnek is nagy jelentősége van. A pénzügyigazgatás e tételes adóreform bevezetése által jelentős munkaerőt használhat fel arra a célra, hogy a komolyabb adótételeket jelentő adóalanyok adóalapjait jobban kimunkálhassa. Ezt a körülményt a pénzügyminiszter úr maga szegezi le a javaslat indokolásában, amikor kijelenti, hogy: »Az államháztartás jelenlegi helyzete mindjobban arra kényszerít, hogy ezeknek a kis tételeknek elhanyagolásával a nagyobb tételek alapos kimunkáltatására fektessem a fősúlyt, mert különben a kis tételek hatalmas tömegére fordított munka következtéiben a nagyobb tételekben rejlő értéket nem lehet megfelelően kihasználni.« A vidék, tehát a városok és községek háztartását védi a javaslat, amikor úgy rendelkezik, hogy a pénzügyminiszternek joga van ahhoz, hogy a jövedelemforrás jövedelmének, illetőleg a vagyontárgy értékének megállapítását s a jövedelem- és vagyonadó kivetését annak a községnek,— városnak — a lajstromában rendeltesse el, amely község, vagy város területén a jövedelemforrás, illetőleg a vagyontárgy van. Ez a szakasz azt van hivatva elérni, hogy az adózó jövedelmét az az adóhatóság állapítsa mes, ahol vagyoni és jövedelmi viszonyait jól ismerik. Általánosan tudott dolog, hogy jól kifizetődött az, hogy egyes adózók Budapesten lakást béreljenek ki, csak azért, hogy budapesti adófizetéshez való jogosultságot nyerjenek. Ezért történhetett meg az, hogy Budapesten fizették be a földje vedelem után a legnagyobb összegű jövedelemadót, holott földbirtok tekintetében Budapest messze^ elmarad a vidék mögött. Ilyen szellemű intézkedés az a szakasz is, amely szerint az építési vállalkozók általános kereseti adójukat üzemük székhelyén fizetik, de ha vidéken teljesítenek olyan munkát, amelynek összege az évi nyersbevételük^ 10%-át elérj, az adóalapot az érdekelt községek között a nyers 'bevétel arányában kell megosztani, . ülése 19W április 23-án

} kedden. 257 Az általános kereseti adó kivetésére vonatkozóan, t intézkedik a javaslat az állandó üzlethely nélkül működő házalókra, akik üzletüket gépjárművel folytatják, úgyszintén a külföldi utazókra, valamint az ügynökökre és alkuszokra is. Újítása >a javaslatnak, hogy az alkalmazotti kereseti adóalap kiszámításánál a szolgálati illetményből csak a lakbért,, üzemi jutalékot, a nagyobb időközben kifizetett természetbeni járandóságot engedi elkülöníteni. Ezeket azután elkülönítve adóztatják meg, ha az együttes összeg 80 pengőt meghalad. Az előbbi rendelkezésre vonatkozik az alkalmazotti kereseti adónak helyes befizetését biztosító intézkedés, amely a szavatosságot a jogi személyen túl az; alkalmazotti kereseti adó kezelésével megbízott tisztviselőre és a jogi személy, a vállalat vezetőségére is kiterjeszti. E törvényjavaslat szerint az 1935:IV, te. 146. §-a alapján megalakult erdőbirtokossági társulatok jövedelmig és vagyonadót kötelesek fizetni. Ugyancsak részletesen szabályozza a javaslat az erdőgazdasági üzemek jövedelmi adóalapjának kiszámítását. Szabályozás alá kerülnek a rokoni támogatások. A jövőben ezek ^csak abban az esetben nem esnek jövedelmi adó alá, ha az, aki nyújtja, jövedelmi adót fizet. Ugyancsak szabályozza e javaslat a korlátolt felelősségű társaság jövedelmi és vagyonadó alapjának megállapítását, mert az eddigi gyakorlat során sok bizonytalanság merült fel e tekintetben. Méltányos rendelkezése a javallatnak, hogy úgy az általános kereseti adónál, mint a jövedelmi adó ki vetésénél úgy intézkedik, • hogy a magasabb fokozatok alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele. E rendelkezés meg akarja akadályozni azt, hogy az adózó abba a_ visszás helyzetbe kerüljön, hogy magasabb jövedelem mellett az adótétel progresszív volta következtében esetleg nemcsak a jövedelemtöbbletet veszíti el. hanem még kevesebb marad a jövedelme, mint amennyi volna az alacsonyabb jövedelem-fokozatban. E javaslat beruházási pótlékot állaoít meg az adózók egy bizonyos körére, amikor kimondja, hof'-y 1940-évtől kezdve öt éven keresztül a jövedelemadók után 50%-os beruházási oótlékot kell kivetni azokra az adózókra, akikre beruházási hozzájárulást annakidején nem vetettek ki, de az 3940. évi adókivetésnél alapul szolgáló adóköteles tiszta jövedelmük az évi 10.000 oengőt meghaladta. Ugyancsak ilyen pótlékot kell kivetni azokra az adózókra is. akikre annakidején a beruházási hozzájárulást kivetették ugyan, de a kivetett hozzájárulás összege az 1940. évi tiszt« iövedelm'ük 10%-át nem érte el, ennek összegéből azonban a már kivetett beruházási hozzájárulás egyötöd részét le kell vonni. Bejelentési kötelezettséget állaoít meg a javaslat mindazokra, akiknek rögzítve van az adóalanjuk az általános kereseti és jövedelemadóra, ha az 10.000 pengrő fölé, a vagyonadóalapnál, ha az 200.000 pengő fölé, vagy ennél alacsonyabb megállapítás esetén ha az 50%-kai emelkedett. Újítása a javaslatnak az egyenesadóknál bevezetendő felfedező eskü. (Csoór Lajos: Mindenkit be lehet csukni azonnal.) Flnök (csenget): Csendet kérek! Szakáts Pál: Ügy a magyar királyi pénz-