Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-98
242 Az országgyűlés képviselőházának Mindezek alapján tisztelettel kérem a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadását. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni? Szeder János jegyző: Somogyi Ferenc! Elnök: Somogyi Ferenc képviselő urat illeti a szó. Somogyi Ferenc: T. Ház! Az előterjesztett törvényjavaslatot a magam részéről természetesen elfogadom, hiszen annak beterjesztését olyan általános £ zempontok tették indokolttá, amelyek elől az igazságügyi kormányzat nem térhetett ki. Legyen szabad azonban felhívnom az igazségügyminiszter úr figyelmét két szempontra, amelyeket ő a törvényjavaslat indokolásában is kénytelen volt kifejezésre juttatni. Az egyik az, hogy az igazságügyi szervezet végleges rendezésének az ideje még nem következett el, így talán későbbre lehetett volna halasztani a bajai törvényszéknek és ügyészségnek a szegedi ítélőtábla területéhez való átkapcsolását is. A másik szempont pedig a közlekedési viszonyok adottsága, amelyre vonatkozólag az indokolás ugyancsak hangsúlyozza, hogy a bajai kir. törvényszék területének egy részéről a pécsi tábla jobban megközelíthető, mint a szegedi tábla székhelye. Legyen szabad néhány adattal megvilágítanom ezt a kérdést. Baja Pécstől vonaton mindössze 98 kilométerre, Bácsalmás pedig, a bajai kirendeltséghez tartozó egyik járásbíróság 129 kilométerre van, Szegedtől viszont 182 kilométerre esik. Autóbuszon is közelebb van Baja Pécshez, mint Szegedhez... (Meskó Zoltán: Mi baja van Bajával? — Derültség. — Stitz János: Ejnye, de szellemes! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Somogyi Ferenc: ... amennyiben Pécs Bajától 87 kilométerre, Szeged pedig 122 kilométerre fekszik. (Meskó Zoltán: A legfőbb ideje, hogy a bajai törvényszék meglegyen!) Elnök: Csendet kérek! Somogyi Ferenc: Legyen szabad mint Pécs szambád királyi város országgyűlési képviselőjének a figyelmét felhívnom arra is, hogy a pécsi ítélőtábla ügyforgalma 18 0/o-kal csökkent az átcsatolás következtében. Igaz ugyan, hogy ennek ellene lehet vetni azt, hogy ez nem sorvasztja el a pécsi ítélőtábla forgalmát, ha azonban valaki erre ihivatkozik, akkor ezzel szemben arra utalhatunk, hogy ugyanakkor viszont a szegedi ítélőtábla forgalma sem növekedik meg annyira, hogy az a bajai kirendeltség odacsatol ás át megindokolná. Mindenesetre nagyon kérem az igazságügyaniniszter urat, hogy ezeket a szempontokat ^méltóztassék megfontolni és esetleg olyan igazságügyi kormányzati intézkedéseiket tenni, amelyek a pécsi tábla veszteségét valamiképpen pótolják. Elnök: Van még valaki feliratkozva 1 ? Szeder János jegyző: Stitz János! Elnök; Stitz képviselő urat illeti a szó. Stitz János: T. Ház! Vegyes érzelmekkel fogadom ezt a törvényjavaslatot, vegyes érzelmekkel azért, mert egyrészt mint magyar embernek őszintén örülnöm kell annak, hogy a magyar Szent Korona nevében ítéleteket osztanak olyan helyeken, ahol eddig más hatalom nevében' ítélkeztek és örülök annak, hogy az igaxsáügyi szervezetek fejlesztéséről szó lehet, másrészt azonban baranyavármegyei képviselőtársaim nevében, továbbá mint Pécs 98. ülése 19UO április 19-én, pénteken. törvényhatósági bizottságának tagja, tisztelettel ki kell jelentenem, hogy a bajai kirendeltségnek a szegedi táblához való csatolása ben| nünket mélységesen sért, sért azért, mert ezáltal az igazságügyi kormányzat egy gyenge forgalmú táblát, egy másik kevésbbé forgalmas tábla rovására iparkodik kielégíteni, olyan tábla rovására, amelyből ; Trianon amúgyis lemetszett négy járásbíróságot. T. Ház! Aránytalannak tartom azt is, ! hogy a (budapesti niainmut-tá'bláJhoz 11 tör| vény szék, a vidékiekhez ellenben lényegesen j kevesebb törvényszék tartozik, továbbá, hogy a budapesti táblához tartozó '— itt csak a bírákra térek ki — 740 főnyi bíróval szem'ben a szegedi táblánál csak 115, a pécsi táblánál pedig csak 151 ibíró van. Jobban szerettük volna, ha ezt a nagy centralizációt nem a gyenge táblák rovására rendezték volna át, hanem úgy, hogy a budapesti tnammut-táblából az említett táblákhoz csatoltak volna át területileg és összefüggésiileg közelebb lévő törvényiszlákeket és járásbíróságokat. Elismerve ennek a törvényjavaslatnak egyébként tökéletes voltát, kérem az igaáságügyminiszter urat, hogy az utolsóelőtti órában szíveskedjék megfontolni ezeket a szempontokat. Elnök: Kíván még valaki 'hozzászólni? Szeder János jegyző: Turehányi Imre! Elnök: Turehányi képviselő urat illeti a szó. Turehányi Imre: T. Ház! Nagy örömmel kell üdvözölnöm ezt a javaslatot annak a vidéknek népessége nevében, amely csak nemrégen került vissza a hazához. A Felvidék ama részének nevében kell örömmel üdvözölnöm ezt a javaslatot, amely a visszatéréskor elvesztette addigi törvényszékeit, tudniillik a nyitrai és a pozsonyi törvényszéket. Érsekújváron már a cseh-szlovák kormányzat is igazságszolgáltatási érdekből akart felállítani törvényszéket és 15 évvel ezelőtt törvényt hoztak, hogy ott a törvényszék felállíttassék, de éppen Érsekújvár nagy magyarsága következtében a csehek ezt a törvényt soha végre nem hajtották és valószínűleg nem is hajtották volna végre még sokáig, talán sohasem, ha nem történt volna meg a visszacsatolás. Nem akarom most kutatni azokat az okokat, amelyek a másik oldalról a nielté vezették a csehek vezető köreit, íhogy a törvényszéket Komáromban meghagyják, de talán rá lehet mutatnom arra, hogy Komáromban szociáldemokrata volt a város vezetője és a csehszlovák igazságügyminiszter is szociáldemokrata volt. Nyilvánvalólag ez* volt az egyik legfőhb ok, amely a mellett szólt annakidején, hogy a csehek meghagyják a törvényszéket Komáromban. Most az igazságügyminiszter úr, mint az igazság legfőbb őre és az osztó igazság kiosztó ja még ebben a tekintetben is szerencsés kézzel és teljes mértékben az igazságot szem előtt tartva osztotta meg és intézte el a kérdést a két város között: meghagyta Komáromnak azt, ami Komáromé és Érsekújvárhoz utalta azt, ami soha nem volt Komáromé, ami még a hazáihoz, sajnos, vissza nem tért törvényszékek területéhez, a nyitrai és a pozsonyi törvényszék területéhez tartozott. Valóban igazságszolgáltatási érdek, de ezenfelül nagy nemzeti érdek, hogy az a törvényszék Érsekújvárott tényleg felállíttassák. í Miért? Pozsony vármegyének és Nyitra vár-
