Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

Az orszúggyűlés képviselőházának 9 8. ülése 19 UO április 19-én, pénteken. 245 megyének visszacsatolt része, legalább ie az egyszerű nép tigyis, sajgóan érzi, hogy az ő székhelye nem került haza és most Ersekújvárott mégis közelebb, mégis ismerős környezetben találta meg közigazgatási székhelyét, az ő közigazgatási ügyeinek elintézési helyét, de igazságszolgáltatási szempontból már nagyon messzire, sokszor egynapi járóföldre, némely községből talán több is, mint egynapi járóföldre kellett Komáromba elmennie, ahol résziikre a környezet nem volt ismerős, egyszóval a visszacsatolás következtében igazságuk keresése közepette olyan helyre kényszerültek menni, ahol ők nem érezték magukat annyira otthonosan és ez az, amit nemzeti érdeknek tartok, hogy ez a nép, amely egy nagy része a visszacsatolt Felvidék népességének, otthonosan érezhesse magát minden tekintetben, amikor az anya haza keblére Ölelte. De igazságszolgáltatási érdek is ez azért, mert a komáromi törvényszék már az eddigi helyzettel is annyira túl volt terhelve, hogy feladatát csak lassan és nehézkesen tudta megoldani, mert hiszen az eddigi feladatoknak, az eddigi teendőknek több mint háromszorosa zúdult reá. Ezt a helyzetet nemcsak fenntartani nem lehetett, de természetszerűleg nem lehetett még rosszabbítani azáltal, hogy a komáromi törvényszékhez odakívánkozó és hozzátartozó két itteni járásbíróság odacsatolásával tizenkettőre emelkedjék a komáromi törvényszékhez csatolt járásbíróságok száma és így teljességgel lehetetlenné váljék e törvényszék által ÍI hozzá utalt ügyeknek elintézése. Ezért föltétlen igazságszolgáltatási érdek fűződött ahhoz, hogy ezek a teendők szétválasztassanak és amint mondottuk, a Nyitra és Pozsony várni c «vekhez tartozó vidéknek igazságszolgaltalás: ügyei az érsekújvári törvényszék körébe utaltassanak. Amidőn tehát nagy örömmel üdvözlöm mégegyszer ezt a javaslatot, azt a magam és a párt nevében elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) ^lnfík: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Ház! Tsraz örömmel üdvözlöm az igen t. iöazságügvminizster űr javaslatát s annak különösen Bajára vonatkozó részét, mert ezáltal Baia városának rési óbaia teljesül. Valamikor volt törvényszéke Bajának, de wolitikai okoknál fogva elvették a várostól. Örömömre szolgál, hoery a városnak régi óhaja, — amelyért évtizedek óta küzdünk, küldöttségeket vezettünk, mellette minden érvet felhoztunk, de eddig, sajnos, eredményt nem értünk el — most ebben a törvényjavaslatban megvalósult. Ezért köszönetemet fejezem ki az igazságügyminiszter úrnak. Sa.inos. nekem kell megvédenem, mint elI euzéki. kép vi selőnek, Som ogy i képvisel őt'ársammal szemben a kormány törvényjavaslata : nak különösen azt a részét, amelyben a bajai törvényszéknek a szegedi tábláihoz való csatolását javasolja. Én azt hiszem, ennél a kérdésnél az a mérvadó, hogy mi ezeknek a járásbírósági területeknek az érdeke, mi a^ kisemberek, az ügyvédség, szóval az ott lakók érdeke. Ez természetesen mind amellett szól. hogy a bajai törvényszéket, amelyet kirendeltségből most törvényszékké alakítottak át, a szegedi táblához csatolják. Teljesen osztozom abban a véleményben 'is. amely ' azonban csak másodrangú, mert elsősorban a terület érdekeit tartom szem előtt, hogy a szegedi tábla, amely a lakosság szempontjából a legkisebb, csak így tartható fenn. A magam részéről a javaslatot örömmel elfogadom. (Éljenzés.) Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kivan szólni. Radocsay László igazságügyminiszter: Igen t. Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat kettős célt szolgál. Az egyik a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken az igazságügyi szervezet kiépítése, a másik pedig a szegedi királyi ítélőtábla fejlesztése. Ami az első célt illeti, az erre vonatkozó rendelkezéseket őszinte örömömre, az összes felszólalt képviselő urak helyeslik, ennélfogva a magam részéről hálás köszönetet mondok úgy az előadó úrnak, mint képviselőtársaimnak, akik a javaslat e része mellett állást foglaltak. Azt hiszem, hogy további magyarázatra ennél szükség nincs. Egy kis vita fejlődött ki azonban a szegedi ítélőtábla fejlesztése körül, különösen amiatt, mert ez a fejlesztés azáltal történik, hogy a most önálló törvényszékké átszervezendő bajai kirendeltség a szegedi ítélőtábla kerületéhez csatolódik a javaslat szerint. Igen t. Képviselőház! Igaz az, hogy Baja, tehát az új törvényszék székhelye maga földrajzilag közelebb fekszik Pécs városához és Péccsel a vasúti és autóbusz Összeköttetése is kedvezőbb, mint Szeged felé, azonban Ba.ia en' nek a területnek legnyugatibb szélén fekszik és amikor a földrajzi viszonylatokat akarjuk megállapítani a két táblai székhellyel szemben, akkor nem a szélen fekvő törvényszéki székhely, hanem területének túlnyomó része az irányadó. Már pedig a bácsalmási járásbíróság és annak területe földrajzilag is közelebb fekszik Szeged városához és emellett az egész törvényszéki területnek autóbuszon egészen kiváló összeköttetése van Szegedre. Tudom, hogy néha, különösen ilyen egészen abnormális teleken mint amilyen az idei tél volt, az autobuszközlekedés itt-ott fennakadást szenved, de remény van arra. hogy a horgosi vonalon egy megfelelő átmenő forgalom létesítésével a vasúti összeköttetés is meg fog javulni Szeged felé, másrészt pedig ha szükség esetén egypár napon szünetel az autobuszforgalom, akkor is a, táblai^ képviselet szempontjából könnyen megoldható a kérdés, mert hiszen az ügyfelek igen ritkán keresik fel személyesen az ítélőtáblát, az ügyvéd urak pedig könnyen tudnak ilyen esetekben kivételesen magukon segíteni. Ha ezzel szembeállítom azt a tényt, hogy a szegedi királyi ítélőtábla volt az, amely a trianoni szerződés folytán a legtöbbet veszített területében és népességében, — több törvényszéket veszített el — ezzel szemben a pécsi tábla — habár ezt is nagyon sajnálom — csak néhány járásbíróságot veszített el, törvényszéket azonban nem, ha tehát szembeállítom ezzel azt, hogy a pécsi királyi ítélőtábla a tervbevett átcsatolás után is még jó közepes ítélőtábla marad, amennyiben négy törvényszéke marad és eddig is négy volt, plusz a hajai kirendeltség, tehát marad négy törvényszéke és marad ennek a kerületnek a területén az eddigi 1.256.000 lakos helyett 1,119.000 lakos, ezzel szemben a szegedi tábla kerületének területén ma 884.000 lakos él és ez összesen 1,050.000-re fog emelkedni az átcsatolás folytán, ennélfogva még mindig kisebb marad a szegedi tábla, mint a pécsi királyi ítélőtábla és mind a kettőnél kisebb marad a kassai ítélőtábla, a pécsi kir. ítélőtábla tehát jó középes területű és népesI ségű tábla marad. Nem lehet tehát azt mon-