Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

Az országgyűlés képviselőházának 9 8. ülése 19 UO április 19-én, pénteken. 241 nyokat, nyugodt politikai, különösképpen pedig nyugodt külpolitikai adottságokat kíván meg. Amidőn országunk a trianoni békeszerződés következtében megcsonkíttatott, az akkori magyar kormány a 'törvényhozás felhatalmazása alapján intézkedéseiben csak a legszűkebb térre szorítkozott, nyilvánvalóan azért, mert* tudta, hogy a nemzet minden öntudatos tagja a trianoni békeszerződés területi rendelkezéseit lelkében, belsőleg soha érvényeseknek nem tekintette, még kevésbbé örökéletűeknek, amint ezt ellenfeleink hirdették. Egy nemzet életében néhány évtized alig számba vehető idő és íme két évtized elegendő volt ahhoz, hogy beigazoltassék az, hogy a nemzet lelkében élő igazság tudata erősebb a fegyverek hatalmánál A Felvidék és Kárpátalja^ visszatért. Ezután a magyar kormány ismételten foglalkozott a bírói szervezeti kérdésekkel azért, hogy a jogfolytonosságot megóvja, valamint azért, hogy a bíróságok működésében beállott megszakadást minél rövidebb időre korlátozza. (Miután az elmondottakból is kétségtelen, hogy az általános rendezésnek ma sem érkezett el az ideje, ennélfogva a jelen törvényjavaslat ismét csak a legszűkebb térre szorítja a bírói szervezeti rendelkezéseket az alábbiak szerint. A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy az ipolysági királyi törvényszék és ügyészség újra felállíttatik. Ennek a városnak az 1890. évi XXV. te. érteimélben is meg volt a törvényszéke és az ügyészsége, tehát csak a megfelelő törvényes állapot állíttatik helyre ezzel a rendelkezéssel. Költségeket sem igényel jelentékeny mértékben, mert hiszen a régi igazságügyi épületek ma is rendelkezésre állanak. A törvényjavaslat 2. §-á Baján és Érsekújváron új királyi törvényszéket és ügyészséget állít fel. Bajáin ma is működik a szekszárdi kir. törvényszék és ügyészség kirendeltsége, csaknem teljes hatáskörrel, úgyhogy az átszervezés lény eges változást nem jelent Az érsekújvári törvényszék felállítását pedig az teszi szükségessé, hogy Pozsony és Nyitra megye visszatért területe az egész Csallóközzel együtt jelenleg a komáromi törvényszék területéhez tartozik. Ha már most későbbi rendelkezés folytán a közvetlen közeliben levő újkomárooni és tatai járásbíróságot vissza kell helyezni régi helyére, akkor a komáromi törvényszék területe tizenkét járásbíróságot foglal magában több mint 600.000 emberrel, ami olyan nagy és népes terület, amelyre egy ember, a törvényszék elnöke állandóan és hosszabb időn keresztül felügyelni nem tud, mert a törvény értelmiében a törvényszék elnökének még ítélőMrói funkciókat is kell teljesítenie. A törvényjavaslat nem mondja mes:, hogy e rendelkezések folytán mely járásbíróságok fognak a királyi törvényszék natáskörébe tartozni. Nem mondja meg pedig azért, mert ez a jog az 1890:XXIX. te. 2. §-a, valamint az 1913 :XXV. te. 3. §-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a minisztérium feladata. Mégis az igazságügyminiszter úr a tervién yjavasl at általános indokolásában közli azokat a körvonalakat, melyek elgondolásait tartalmazzák ezen a téren- E szerint az ipolysági törvényszék területéhez fog: tartozni Hont és Bars közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területe. A« érsekújvári törvényszék területéhez fognak tartozni Pozsony és Nyitra megye visszatért területei, valamint Eszteraom megyének a Dunától északra fekvő része. Bajához fognak tartozni Bács-Bodrog varmegyének a magyar Szent Koronálhoz tartozó részei, amelyhez hozzá leihét csatolni a kiskunhalasi járásbíróságot, a szekszárdi torvényszéket viszont a kunszemtmiklósi járásbírósággal lehetne ezért kárpótolni. A törvényjavaslat 3. §-a kimondja azt, hogy az Ipolysági kir. törvényszék a budapesti kir. ítélőtáblához, az érsekújvári kir. tötrvényszék a győri kir. ítélőtáblához, a bajai kir. törvényszék pedig a szegedi kir. ítélőtáblához fog tartozni. Az ipolysági kir. törvényszék már a békében is a budapesti kir. ítélőtáblához tartozott, itt tehát icsak a régi állapotok helyreállításáról van SÍZÓ. Az érsekújvári törvényszékre vonatkozó rendelkezést pedig az indokolja, hogy Érsekújvár a közlekedési és gazdasági központja ennek a területnek és ez az egész visszatért terület közlekedési és egyéb tekintetben is a győri kir. ítélőtáblához kapcsolódik. A bajai kir. törvényszéknek a szegedi ítélőtáblához való csatolását az indokolja, hogy jelenleg a szegedi, ©z a régi, nagynraltú , és nagytekintélyű kir. ítélőtábla elsorvadásra van ítélve ímegfelelő terület és lakosság híján. Ez a kir. ítélőtábla ugyanis a délvidéken öt nagyon népes törvényszékét veszítette el, amelyeket a gyulai kir. törvényszék egymagában nem tud pótolni. Ezen az állapoton tehát csak akként lehet segíteni, ha az '

f ítélőtábla területét megnöveljük. Ezért történik a bajai törvényszéknek az odacsatolása, ami a régi állapottal szemben — amikor ez a törvényszék még Pécsihez tartozott — közlekedés tekintetében bizonyos hátrányt jelent, ez a hátrány azonban kiküszöbölhető lesz egyrészt azáltal, hogy a közúti forgalom lehetősége megvan, másrészt pedig a Jugoszláviával folytatott tárgyalások révén remélhető, hogy az átutazó jogkereső közönség- igénybe fogja vehetni a jugoszláv vasutat. Esryebként az ítélőtáblák előtti tárgyalások különben is azt mutatják, hogy a feleknek csak ritka esetekben kell személyesen meg jelenniük, túlnyomó részéiben ügyvédek, büntetügyekben pedig köizvédők szokták ellátni az ügyeket, tehát a szegedi táblához való beosztás nem jeleni nagy hátránytA törvényjavaslat 4. §-a azt mondja ki, hogy a sátoraljaújhelyi és miskolci kir. törvényszékek a kassai kir. ítélőtáblához fognak tartozni, míg a három kárpátaljai, az ungvári, beregszászi és a huszti törvényszékek a debreceni ítélőtábla kerületébe csatoltatnak at. Az első két esetben ezt a rendelkezést indokolják a földrajzi és egyéb adottságok, — hiszen békében is ide tartoztak ezek a törvényszékek — a harmadik rendelkezés pedig következik Magyarország ez idő szerinti határaiból, valamint abból, hogy Ungvár, Huszt és Beregszász a közlekedés szempontjából is Debrecen területéhez tartozik. Különben is előnyös, ha egy ítélőtábla területén kétfajta törvényszék van, tehát olyan is, amely most tért vissza és amely megszakítás nélkül Magyarországhoz tartozott, mert ezen a réven megkönnyítjük a visszatért felvidéki lakosságnak a régi hazai joghoz való áttérését, ami ennek a lakosságnak szintén fontos érdeke. A törvényjavaslat utolsó, 5. §-a arról rendelkezik, hogy a törvény életbelépésének idejét az igazságügyminiszter határozza meg és ad felhatalmazást a miniszter úrnak az átmeneti intézkedések megtételére. Ez természetes is, hiszen ezeknek az intézményeknk a létesítése bizonyos épületek létesítésével függ össze és amíg ezek az előkészületek be nem fejeződtek, a törvényszékek nem is kezdhetik meg működésüket.