Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés képviselőházának 96. (lássál. Én valahogy félek attói, hogy ismét ezek a községek fognak előtérbe kerülni, amelyek jól tudnak sírni és a végeredmény az lesz, hogy nem azok a községek fognak először részesülni tenyészapaállatokban, amelyeknek valóban szükségük volna ilyenekre, hanem a jobban sírni és panaszkodni tudók. Itt is erős, fokozatos skálát kellene megállapítani, hogy milyen arányban történjék ezeknek az apaállatoknak a beszerzése. Még egyre szeretném végül az igen t. Ház figyelmét felhívni, ez pedig az, hogy a 3. H törvényhatósági állattenyésztési alap bevételeit felsorolván, expressis verbis kimondja, hogy az alap céljait szolgálják az ebadókból vett bevételek. Szeretném a földmívelésügyi kormányzat figyelmét felhívni arra, hogy egyes törvényhatóságoknál az ebadót különösen a második ebnél olyan magasra emelték, bogy az adónak ezt a mértékét a gazda megfizetni nem tudja. Törvényhatóságaink legnagyobb részében a csendőrségi szolgálat igen mérsékelten van megszervezve abból a szempontból, hogy az őrsökön lévő legénység száma túlkevés Természetes dolos tehát, hogy a gazdának tanyája és udvara védelmére nagyobbszámú kutyát kell tartania, mert hiszen hacsak egyet tart, az az egy eb nem őrzi annyira azt a házat, inkább fél, bevonul az istállóba vagy máshová, nem mer kimenni, ha azonban két kutya van, a kutyák egymást bátorítják csaholásukkal és ugatásukkal. Ha az ember kint jár a tanyákon, a falvakon, rendszerint két kutyát talál egy háznál, egy tulajdonosnál, ami nem luxust jelent. Ha. miár most áz ebadóalapot a törvényhatóság úgy állapítja meg, hogy az e<lső eb után, például, 2 pengőt, a második eb után pediig 8 pengőt kell fizetni, ez a gazdának elviselhetetlen. Nem luxuskutyák azok, amelyeknek adóját ilyen magasra felemelték, mert hiszen az a két kutya éppen úgy hozzátartozik a gazdasági fel szereiléshez, mint az eke vagy a borona, hiszen azt, amit a gazda nappal gyűjt, az ő ebe védi meg éjjel. Szeretném a^ földmívelésügyi kormányzatot arra kérni, hogy ezekkel az idényekkel szemben mérséklőié«

1 basson, legaláibb is igyekezzék mérséklői eg hatni és ne idézze elő azt, hogy ezek a gazdaemberek éppen azért ne tudjanak tartani két liázm-ző ebet és éppen azért ne tudják háznk tájékát megfelelően őriztetni, mert a második eb n+áti ilyen luxrsszei'ű adót "étnek Vi. Községi szempontból vizsgálva a törvényjavaslatot, az első átolvasásnál azt tapasztaltam, hogy ez nagy segítségére lesz a községeknek. De másodszori és harmadszori átolvasás után már nem ez volt a benyomásom. A községeknek ucyanis éppen olyan hozzájárulást kell vállalniok. mint aminőt eddig vállaltak. Eddig ők szereztek apaállatot, most pedig ez a kiadás más néven történik és a törvényjavaslat indokolásában benne van, hogy lehetőleg ne legyen nagyobb a községek hozzájárulása, mint eddig volt. Nagyon félek tőle, hogy úgy fogunk járni, mint ahogy a számvevőségek államosításával, vagy pedig a városi tisztiorvosok államosításával jártunk, hogy az államosítás költségeit a végén mégis a közületeknek kellett megfizetniük. A díjat telhiát megfizettették, ellenben semmi beleszólásuk nem volt, hiszen államosítás történt. Jobban örültem volna, ha azzal kezdődött volna a 3. §., hogy a törvényhatósági állattenyésztési alap bevétele: -l/a) az állam ilyen és olyan hozzájárulása. Hiszen végeredményében ülése 19U0 április i-én, csütörtökön. 217 az állam ezzel a javaslattal tulajdonképpen meg akarja javítani a köztenyésztést, fokozni és emelni akarja azt, legalábbis annak eredményét és értékét, és mindezt a községek, a közületek és _ törvényhatóságok kiadásából kívánja fedezni. Amennyiben a törvényhatóság fogja majd a szabályrendeletet megállapítani, hogy menynyi lesz a községek hozzájárulása az egyes apaállatok után, nagyon kérném a földmívelésügyi minisztériumot, tegye lehetővé, (hogy a közülétek ne legyenek túlságosan megterhelve. Igen sok községünk van Szabolcs megyében, amelyeknek hatalmas, nagy pótadót kell viselniö!k; e pótadó előidézésében bizonyára erős szerepet játszott a tenyészállatok beszerzése is. Kérem, ne méltóztassanak lehetővé tenni azt, hogy ezt a pótadót esetleg még emelni kelljen, hanem igenis, a szegényebb községeknél redukálni kell a hozzájárulást, hogy érezzék azt, hogy itt törvényhatósági állattenyésztési alap létesíttetett. És iha már egyszer a községeknek hozzájárulást kell fizetniük, adjanak felügyeleti hatáskört is a községeknek, hogy legalább diszponálhassanak, beleszólhassanak valamilyen arányban a tenyészállatok vételébe és tartásába, a tenyészállatokkal kapcsolatos dolgokba. Ha a termelők szempontjából nézem a javaslatot, azt hiszem, hogy az őstermelők sokkal rosszabbul járnak ezután, mint ahogyan jártak eddig. (Egy hang a szélsőjobboldalon: Az biztos!) Ezt a hipotézisemet arra alapítom, hogy itt tulajdonképpen egy lépéssel közelebb megyünk a parancsuralom felé, amikor a községi állattenyésztési alapot törvényhatósági állattenyésztési alappá fejlesztjük. Amikor eddig egy község egy-egy tenyészállatot vásárolt, azt 2—3 évig tartotta, azután hízóba adta, mert íhízóha kellett adnia, hiszen a beltenyésztést el kellett kerülnie és ugyanakkor arra kényszerült, hogy egy másik apapállatot vásároljon. Most pedig mi lesz a helyzeti A törvényhatóság ellátja a községeket apaállatokkal és ezeket az apaállatokat, miután egy-egy községben 2—3 év alatt elvégezték a működésüket, egy másik községbe teszik át. Mély tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassanak tíz perc beszédidő-meghosszabbítást adni. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztat nak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Bertalan Kálmán: Természetesen .ennek az eredménye azután az lesz, hogy amikor egy-egy község megszabadul a bikájától, nem egy másikat fog venni, hanem egy másikat fog kapni a törvényhatóságtól, amely bika természetesen nean új beszerzés lesz, hanem egy másik községből kerül majd oda. így egyegy tenyészapaállat nem 2—3 évig, hanem 6—8 évig is fogja folytatni a működését az illető megyében, hol ebben, hol abban a községben. Ha most még azt _ is hozzáveszem ehhez, hogy a földbirtokpolitikai törvény szerint remélhetőleg arányosabb birtokmegoszlás fog kialakulni, várható, hogy egyes nagyobb gazdaságok meg fognak szűnni, vagy legalább is a földterület csökkenése miatt üzemüket •redukálva, a tehenészetüket is redukálni fogják, aminek következtében kevesebb tenyészapaállat beszerzése válik majd szükségessé, így azok, akik tenyészapaállatokat tenyésztenek, abba a helyzeitbe fognak kerülni, hogy az állam mint egyedüli vásárló, vagy mint