Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-92
114 Az országgyűlés képviselőházának 92. régi tendencia az, hogy az ilyen pereket lehetőleg- egyességi úton rendezzék egymásközt a községek és a volt úrbéresek képviselete. Ilyen peres ügyek ugyanis nemcsak a visszacsatolt területen fordulnak elő, hanem előfordultak és előfordulnak a trianoni határok között is. Gyakorlatból tudom, hogy 'mindig az volt a tendencia, hogy ezeket egyességi úton rendezzük és ez a legtöbb esetben sikerült is. En tehát készséggel felajánlom, hogy ha a képviselő úr .szíves lesz velem közölni, hogy mely községekben folynak ilyen perek, vagy vannak perenkívül is jogviták, szívesen közvetítem mind a belügyminiszter úrnál, mind a földmívelésügyi miniszter úrnál azt a kívánságot, hogy í of el ügyeleti hatáskörükben utasítsa egyfelől a belügyminiszter úr a községeket, másfelől a földmívelésügyi miniszter úr az úrbéresek érdekeltségét, ' hogy egyességi úton rendezzék a jogvitát. (Helyeslés") Meg vagyok győződve róla, hogy a belügy miniszter úr nem fog el- ' zárkózni ez elől, mert a múltban is szívesen megtette bármikor, a' földmívelésügyi miniszter úrtól pedig egyenesen felhatalmazásom van arra, hogy az ő nevében ezt kijelenthessem, és kérjem erre vonatkozó válaszomnak, mint az ő nevében mondottnak is tudomásulvételét. (Helyeslés.) A képviselő úr másik kívánsága az, hogy a földmívelésügyi miniszter úr az igazságügyminiszter úrral egyetértően adjon ki egy olyan rendelkezést, amely szerint a volt úrbéresek közössége abban az esetben, ha ilyen közös ingatlanokat ötven évet meghaladó időn át bir tokoltak, minden megalakulás nélkül tekintessék jogi személynek. Erre vonatkozólag ugyan- . csak a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértően és az ő nevében is az a tiszteletteljes válaszom, hogy a volt úrbéresek legeltetési vagy erdőbirtokossági - társaságainak jogviszonyait törvények szabályozzák, ezekben a törvényekben meg van állapítva, hogyan kell megalakulnjok ahhoz, hogy jogi személyiséget nyerjenek. Egészen természetes, hogy rendeleti úton ettől eltérő szabályozást a legjobb akarat mellett sem hozhatnék, de nincs is szükség ezeknek a törvényeknek törvényhozási, jogalkotási úton való módosítására azért, mert^ ezek igen tökéletesen szabályozzák ezt a kérdést és egy^ általában nem jár sem különlegesebb kiadással, sem különlegesebb munkával, sem külön- I legese'bb fáradsággal, hogy a volt úrbéresek szabályszerű legeltetési vagy erdöhiríokossági társulattá alakuljanak, ebben az esetben pedig őket a jogi személyiség megilleti.^ Tisztelettel kérem, méltóztassék válaszo- j mat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: T. Ház! Mint méltóztattak hallani, az igazságügyminiszter úr a földmívelésügyi miniszter úr nevében is válaszéit erre az interpellációra. Kérdezem, méltóztatnak-e a választ tudomásul venni! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik if j. Tatár Imre képviselő űr interpellációja az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz a cipész és csizmadia | kisiparosoknak a rendkívüli állapot által ki- I adott anyagjuttatási korlátozás miatt előállott fizetésképtelensége és megélhetésüknek rendezése tárgyában. , j Módjában van-e a miniszter úrnak olyan ülésé 19ló március 13-án, szerdán. rendelkezést kiadni, amely a mai lehetetlen helyzetén a cipész és csizmadia kisiparosságnak segítségére tud lenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ii'j. Tatár Imre: T. Képviselőház! A mai háborús helyzet kényszerítette a kormányzatot arra, hogy a kisiparosok által használt bizonyos anyagok \ beszerzését korlátozza. Ilyen korlátozás alá került a bőr is, minek következtében abba a helyzetbe jutottak a kis cipész és csizmadiaiparosok, akik a rendelet megjelenése előtt hitelművelet útján tíz-húsz kilogrammnyi, sőt több talpbőrt is meg tudtak egyszerre vásárolni, hogy a rendelet kiadása után készpénzfizetés mellett is csak 50—60 dekagramm talpbőrt tudlnak megvenni. Emiatt a cipész és csizmadia kisiparosok lehetetlen helyzetbe kerültek. Kétségessé vált családjuk eltartása, ; s ezért a náluk leszerződött segédek elbocsátása vált szükségessé és ezek miatt az elbocsátások miatt is szaporodott a nélkülözők tábora. Sok helyről kaptam panaszt, hogy az anyagkorláíozások következtében a kisiparosok anyagilag annyira meggyengültek, hogy a régebben hitelművelet által történt vásárlásból fennálló tartozásukat sem tudják ma rendezni, mert • hiszen a ma fennálló rendelkezések szerint csak készpénzért tudnak vásárolni. A hosszú tél idején tétlenségre kényszerített iparosok annyira legyengültek, hogy ma ezeket a régebbről fennálló tartozásaikat nem tudják rendezni. A második zsidótörvény ellenére még mindig nagyrészben zsidó fajúak tulajdonában van a bőrkereskedelem és ezek a zsidófajá bőrkereskedők (Lili János: Miért csak a bőrkereskedők?) minden vonatkozásban igyekeznek tönkretenni ezeket a szorgalmas. ' becsületes falusi kisiparosokat, végrehajtással, zálogol á.-sal fenyegetik őket. Éppen azért, meri mi eb'ben az országban csak nagyon sokat beszélünk a második zsidótörvényről, addig Í.míg ilyen jelenségek fordulnak elő az országban, ennek a második zsidótörvénynek nem sok értelmét találom. (Meskó Zoltán: Majd a harmadik!) Ha ezeket a szorgalmas, becsületes, cipész, csizmadia vagy bármilyen egyéb kisiparosokat olyan életnívóira akarjuk emelni, amilyent megérdemelnek szorgalmas és becsületes" munkálkodásukért, akkor inkább ma, mint holnap vegyük ki a borkereskedelmet ezeknek a zsidófajú kereskedőknek a kezéből és adjuk magyar emberek kezébe. A hitelmüveletek kiterjesztésével teremtsünk olyan helyzetet, hogy ezeknek a szorgalmas, becsületes kisiparosoknak ne a jaj ját, hanem megelégedésük szavát halljuk. (Meskó Zoltán: Díszgójok mennek zsidó bőrösökhöz!) Éppen ezért kérem az igen t. ipari és kereskedelemügyi miniszter uirat, fontolja meg internelláeióm tárgyát és adjon ki olyan rendelkezést, amely lehetetlenné teszi ezeknek az átkos és idegenfajú borkereskedőknek a keresztény iDarusokkal szemben tanúsított machinációját s tegye lehetővé a hitelműveletek kiterjesztésével, hogy a tél ideje alatt legyengült falusi cipész és csizmadia kisiparosok újból anyaghoz és az anyaggal való ellátás következtében munkához jussanak. (Helyeslés és taps a szélsőhaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak. (Meskó Zoltán: Bőrgyári igazgatósági tag Peistlhy Pál volt igazságügyminiszterl — Egy hang á szélsőbaloldaIon: Nem tud megélni a nyugdíjából!)
