Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

Az országgyűlés képviselőházának 92. területekből, amelyek közös birtoklás tárgyai voltak a volt úrbéreseknél. Ezek a birtokok különbözőek voltak az egyes községekben. Voltak úrbéres községeik, amelyek hagytak közösben szántókat, hagytak közösben erdőket, mások nádasokat, - vízmosásokat, folyómedreket. .A cseh megszállással bekövetkezett megváltozott viszonyok odavezettek, hogy az akkori többségek azokban a községekben, ahol a. volt úrbéreseknek a vezetősége^ nem tanúsított elég gerincességet, egyszerűen rátették a kezüket azokra a birtokokra, amelyek tulajdonképpen az úrbéresek vagyonát képezték. Voltak községek, ahol ezt szó nélkül tűrték az úrbéresek, voltak azonban községek, amelyekben megindultak a pörök a visszacsatolt Felvidéken és igen sok esetben százezrekre mentek a perköltségek, (vitéz Hertelendy Miklós: Ez megvan még itt is sok helyen!) Ezeket a költségeket azok a községek, amelyeknek vétel útján vagy úrbéri szolgáltatás, vagy adományozás révén szerzett vagyonuk nem volt, igazán jogtalanul zúdították azokra a volt úrbéresekre, akik ezeknek a területeknek jogos tulajdonosai voltak. Sok község intézett hozzám levelet ez ügyben. Ezek közül Szene község úrbéreseinek például 57 katasztrális hold szántójuk volt. Az úrbéri elkülönítéskor ez mint célvagyon volt^ elkülönítve és a tagosításkor szintén mint cél vagyon tagosíttatott. A szenei volt úrbéresek szántóik jövedelméből tartották fenn az apaállatokat s ez a jövedelem teljesen fedezte kiadásaikat. Az 1939. évben a politikai község vette át az apaállatok fenntartását és darabonként nyolc pengő fedeztetési díjat szed azoktól az úrbéresektől is, akiknek tulajdonát az 57 katasztrális hold képezi és akik eddig fedeztetési díjat nem fizettek. Itt van Szilvásapáti (posta: Kassa), ahol az úrbéresek tulajdonát képezi a Hernád halászati joga, az úrbéri ingatlanok után járó vadászati haszonbér és a Hernád medréből szedett, homok. Ezeket a jövedelmeket, amelyek a halászatnál 36 pengőt, a vadászatnál 71'42 (pengőt tesznek ki és a. homokért járó változó összegeket most a politikai község magáénak tartja és nem akarja a volt úrbéreseknek kiadni. Csuz község volt úrbéreseinek van 42 magyar hold szántójuk egy darabban és ezenfelül van három kisebb darab parcellájuk. Ezeket a parcellákat Csuz politikai község vette birtokába, a volt úrbéreseknek visszaadni nem akarja és a volt úrbéreseknek 1932-ben perrel támadta meg, amely per szünetel. Kicsind község volt úrbéreseinek vagyonát is elvette a cseh uralom -alatt a politikai község. Az úrbéresek kérelmére a politikai község visszaadta az úrbéri ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak, a volt úrbéreseknek, de a dolog még érdemlegesen elintézve nincsen. Bodoló község volt úrbéreseitől is elvett a politikai község hárem magyar hold ingatlant, mely téves telekkönyvezés következtében a politikai község nevére került. A község perrel támadta meg a bodolói úrbéreseket. A per 2275 cseh koronába került. Barsfüs község volt úrbéreseinek közösben használt birtokát is elvette a politikai község a cseh uralom alatt, perrel visszaszerezték, de a visszacsatolás után a község újra kezelésbe vette az ingatlanokat. Gömörpanyit község volt úrbéresei birtokát 70 évi háborítatlan hirtokolás után vette birtokba . Gömörpanyit politikai község. Gutor község volt úrbéresei közösben ha<szülése 19W március 13-án, szerdá,n, 113 nált ingatlanainak elbirtoklásáért Gutor község pert indított a cseh uralom alatt. A per szünetel. Negyed község volt úrbéresei ellen a cseh uralom alatt a csehszlovák párthoz tartozó többség pert indított a körülbelül 48 katasztrális holdat kitevő ingatlanok megszerzéséért. Ezen ingatlanokat a község sohasem birtokolta. A perköltség 40—5D.00U cseh korona. Uaramszentgyörgy község is eivette a voit úrbéresek ingatlanait. Hasonlóképpen elvette a politikai község Bócsárd község volt úrbéreseinek ingatlanait. Tekintettel arra, hogy ezek a községek csaknem 71) év óta birtokolták ezeket a parcellákat és tekintettel arra, hogy itt nem foroghat fenn az elbirtokolás esete a községeknél, mert hiszen a hirtokolás igen rövid ideje tari es tekintettel arra, hogy ezek az ingatlanok a volt úrbéreseket Joggal megilletik, tekintettel továbbá arra, hogy mi itt minden téren a gazda védelemről beszélünk, mégis el akarják venni egyes községek a gazdáknak tulajdonait, amelyekhez a községeknek, mint politikai községeknek semmi joguk nincsen, eu mély tisztelettel kérem... Elnök: A képviselő úr beszédiedeje lejárt. A mondatot tessék befejezni. Haulik Péter: ... — igen — úgy a pénz ügy miniszter, mint a földmívelésügyi miniszter urat, hogy közösen vizsgáljak meg ezekben a községekben a valódi tényállást. Kérem továibbá a földmívelésügyi miniszter urat, hogy azokban a községekben, amelyeknek a... Eliiök: Méltóztassék befejezni! A képviselő ür beszédideje lejárt és nincsen jogom meghosszabbítást adni. Haulik György: Kerek csak... (Felkiáltások jobbfelől és középen: Nem. leheti — Keek Antal (Haulik felé): Önök is-megszavazták ezt a házszabályt! — Mozgás.) Elnök: Az igazságügyminiszter tir kíván szólni. Radocsay László igazságügy miniszter: T. Képviselőház! Feltételezem, hogy az interpelláló képviselő úr csak. tévesen jelölte meg a pénzügyminiszter urat a földmívelésügyi miniszter úrral együtt válaszra kompetensnek, mert hiszen írásban beterjesztett es felolvasott intepeüációját a földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám intézte. Azt hiszem így áll a dolog, tehát méltóztassék megengedni, hogy én válaszoljak az interpellációra. A képviselő úr röviden két kívánságot nyilvánított. Az egyik az, .hogy az igazságügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel együtt utasítsa az illetékes hatóságokat és bíróságokat, hogy a politikai községek^ és a volt úrbéresek között bizonyos közös legelő- és erdőbirtokok tekintetében folyamatban lévő pereket akként fejezzék be, hogy ezeket az ingatlanokat visszaítéljék a volt úrbéreseknek. Erre az a tiszteletteljes válaszom, hogy sem a földmívellésügyi miniszter úr, sem én nem utasíthatjuk a bíróságokat arra, hogy bizonyos pereket hogyan fejezzenek be és hogy kinek ítéljék meg az ingatlanok tulajdonjogát és birtokát. En. azonban teljességgel belátom, hogy igaza van a képviselő úrnak abban, hogy ezek a perek teljesen, céltalanok és tö'bbnyire csak azt eredményezik, hogy egy nagy összegű perköltség merül fel, amelyet végeredményben, akármelyik fél lesz is pernyertes, a község lakossága fizet meg, akár mint a politikai község adófizető polgára, akár pedig mint volt úrbéres közösségi tag. Tehát már