Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

112 Az országgyűlés képviselőházának l mat tudomásul venni méltóztassék. Teleki Mihály s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e uz írásbeli választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Áttérünk ezekután az interpellációkra. Az első Maróthy Károly képviselő^ úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegéi felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa.;: »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a második zsidótörvény végrehajtása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a második zsidótörvény egyes, fontos szakaszainak végrehajtása még a törvény intencióin is túlmenően és a zsidóság javára szóló kedvezéssel történiki 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr még a harmadik zsidótörvény meghozatala . előtt is benyújtani a második zsidótörvény szükséges novelláját?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, ennek folytán az interpelláció töröltetik. Következik Haulik György képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi és az igazsí gügyminiszter úrhoz, a cseh uralom alatt a Felvidéken a községek között felmerült peres ügyek tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni az interpelláció szövegét. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Interpelláció. Haulik György képviselő interpellációja az igazságügy- és földmívelésügyi miniszterhez a cseh uralom alatt egyes községek és a volt úrbéresek között a téves kataszteri felvételek alapján készült telekkönyvi betétek miatt keletkezett és sok költséget okozott befejezett és szünetelő ügyek tárgyában. A visszacsatolt Felvidéken sok községben a

# kommunisták, agrárok és szocdemek kezébe került a községek vezetése és így a községi bíró is ezen pártokból választatott. Ezen többség, amelynek úrbéres tagja alig. vagy egyáltalában nem volt. a téves telekkönyvezés következtében a községek nevére telekkönyvezetl; olyan ingatlanokat, amelyeket a községek soha ténylegesen nem birtokoltak és az ingatlanoknak csak telekkönyvi tulajdonosai voltak. Ezen községekben a cseh hatóságok támogatásával a községig képviselőtestületek határozata alapján megindult a volt úrbéresek ellen a peres eljárás és folytatódott olyan ingatlanokért, amelyeket a volt úrbéresek az úrbéri elkülönítés óta az 1870-es évektől háborítatlanul birtokoltak. Fentiek után mély tisztelettel kérem úgy a földmívelésügvi, mint az igazságügyminiszter urakat, szíveskedjenek ezen ügyeket megvizsgálni és utasítani az illetékes hatóságokat és báróságokat, hogy a volt lírbéresek kérelmére az ingatlanokat helyezzék vissza a volt úrbéresek birtokába. Kérem továbbá a földmívelésügyi miniszter úr őnagyméltóságát arra. bog*

7 az igazságügyminiszter úr Őuagyméltóságávfl egyetértve, mondják ki azt, hogy azok a volt úrbéresek, akik úrbéri közös birtoka'k^t mnv több mint 50 éve háborítatlanul birtokolták, minden szervezés és alapszabály nélkül jogi személyiséget nyertek és ezen közsésrek úrbéresei közösben használt ingatlanai, illetőleg az 1913:XII. te. értelmében hivatalból is társulattá alakíthatók « 2. ülése 194-0 már cms 13-án, .szerdám. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Haulik György: T. Ház! Az 1848. évi nevezetes törvények közül igen értékes volt az. amely a jobbágyságot megszüntette és megadta az embernek az emberhez illő jogot. E törvények alapján megindultak a tárgyalások a volt 'földesurak és a volt úrbéresek között és ahol a községnek is volt vagyona, adományozás útján a községek között is. E tárgyalások alapján, amelyek úrbéres elkülönítés név alatt ismerCj tesek, az következett, hogy bizonyos megegyezés jött létre a volt földesúr és a volt úrbérei sek között olyan értelemiben, hogy bizonyíts ! eélvagyonokat jelöltek ki, amely cél vagy ónok | sok esetben, a legtöbb esetben az apaállatok j fenntartását célozták. Igen sok községben a I volt földesúr rábeszélésére a volt úrbéresek beleegyeztek abba, hogy az egyébként őket il! lető

p földterületből ezek a bizonyos célt szol( gáló területek levágassanak és az elkülönítést követő tagosításnál a községek javára tagosíttassanak. A volt úrbéresek és a községek között igen hosszú ideig fennállott a megértés, a harmónia és semmi ellentét nem volt abban, hogy ezek az ingatlanok, amelyek egyébként a volt úrbéreseknek jogosan járó ingatlanaiból vágattak le, a községek kezelésébe mentek át i Különösen a folyók mentén, ahol a folyók nem I voltak szabályozva, nagy területek kellettek I ahhoz, hogy a községek apaállat eltartását a j területek jövedelme és a területeken termő ! széna lehetővé tegye. A folyók szabályozásával, : valamint a folyók szabályozását követő esaI tornázásokkal ezek a területek mind nagyobb részben váltak értékesekké és lehetővé vált. I hogy az egyébként bizonyos célt szolgáló terüI letekből a községek felszántattak, bérbeadtak j és ezeknek a községeknek a-jövedelme nemcsak azt a célt szolgálta, amelyre ezek a vagyouré! szék kihasíttattak vagy kitűzettek, hanem n I községek más kiadásainak fedezését is. Az 1870-es évekig alig volt politikai község, - eddig az ideig inkább csak úrbéres közsé! gek voltak különösen azon a vidéken, amelyi ről én is való vagyok — ahol ne lett volna megértés a politikai község és a volt úrbéresek i között, ellentét úgyszólván soha nem merült fel. . _ , Ez tartott egészen a cseh megszállásig. A cseh megszállás következtében igen sok községben a most visszacsatolt Felvidéken a község vezetését a kommunisták, a:z agrárok és a szociáldemokraták vették a kezükbe. Ezekben* a községekben a községi bíró is é pártokból küldetett, illetőleg választatott. Az 1875-ös törvény kimomdotta azt,_ hogy a volt úrbéresek vezetője elnöke egyidejűleg a kozl ségi bíró is. Ettől az időponttól kezdve, igen sok közséigben igen kellemetlen helyzetbe_ ke J rültek a volt úrbéresek, akik eddig az ideig a ; községekkel harmóniában, egymást megértve I kezelhették az úrbéres területeket. Nem is tö J rődtek később már azzal, hogy a cél vagyon az í úrbéresek jövedelmét szolgáltatni^ van 'hivatva. 1 Azóta kifejlődött a nézeteltérés és ezekben a ! községekben a többségek nemcsak ezeket az | úrbéresek céljait szolgálóvagvonokat kívánták. ; hanem még azokat a területeket is, amelyek a ) tagosításoknál mint ki nem oszthatók, vagy ! mint hasznavehetetlenek, közös birtoklásban ! maradtak a volt úrbéreseknél. Maguknak a községeknek csak abban az ^ esetben volt vaI gyonuk, ha adományozás útián, vagy pedig vétel útján szereztek ingatlanokat- ezekből a