Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

110 Az országgyűlés képviselőházának 9% azt a rendelkezését, hogy a nagybirtokosok, akik saját apaállatukkal fedeztetik- saját jószágaikat, nem fizetnek sem fedezeti díjat, sem pedig tenyészdíjat, de ugyanakkor mi parasztok ingyen takarítjuk el a havat az utakról aziért, hogy az uradalmak fogatai járhassanak... (Forster György: Az uradalmak is takarítják!) Azok nem takarítják, t. Képviselőház, csak mi takarítjuk közmunkában, ingyen robotmunkában a havat az állami és törvényhatósági utakról és fizetünk teheneink és kocáink után külön adót, ellenben az uradalmak tenyészállataik után nem. fizetnek tenyészdíjat. (SzöUősi Jenő: Fizessen mindenki!) En ismerem azt az indokot, amely azt mondja, hja, az uradalom nem is fog* kapni törvényhatósági apaállatot, de ezt a nép nem fogja megérteni, (vitéz grót Hunyady Ferenc: Ha fizet, az uradalom is kaphat!) Rendben van, de a nép nem fogja megérteni, hogy miért nem fizet az uradalom és miért kell neki fizetni. (Zaj. — Felkiáltások jobb felől: Eddig is fizetett!) Elnök: Csendet kérek! Csoór Lajos: Vegyük figyelembe, hogy a vármegyék maguk állapítják meg ennek a teuyészállatdíjnak mértékét, amint a törvényjavaslat előírja. Mondjuk Heves vármegyében lesz 2 pengő, Pest vármegyében 3 pengő, Nógrád megyében 3.5 pengő, Borsod vármegyében 1.50 pengő. Zűr-zavar, tohuvabohu lesz ebből a dologból, mert a parasztok nem értik, hogy miért van ez így és csak ellenségeskedés lesz belőle. Gyakorlatilag is kivihetetlen lesz ez így és a községekben olyan felzúdulást és olyan kellemetlenségeket fog előidézni, amí nem éri meg azt, amit ezzel elérni szándékoznak. Méltóztassék a szükséges összeget akái vármegyei pótadóban, akár állami hozzájárulás formájában, akár más formában az állattenyésztési alap részére biztosítani, de tessék azt feltétlenül elejteni, hogy az egyes tehenek, kocák és anyabirkák külön meg legyenek adóz tátva azért, mert azok anyaállatok. Ennek megvan az a veszélye, —-én előre figyelmeztetem a mélyen t. Képviselőházat — hogy ez állattenyésztésünk hátrányával, illetőleg az állatlétszám csökkenésével fog járni, mert sok fiatal állatot le fognak vágni és el fognak adni csak azért, mert nem akarják majd utánuk megfizetni azokat a díjakat, amelyeket a törvényhatóságok meg fognak állapítani. Az indokolás azt mondja, hogy ez nem lesz olyan nagy, sőt kisebb teher lesz, mint eddig volt. Ebben Tamás vagyok. A. megyeházán nekünk parasztoknak többségi képviseletünk nincs. A törvényhatósági bizottságok úgy vannak összeállítva, hogy ott részben a tisztviselőrétegek, részben, a lateiner-osztály van többségben. (Szöllősi Jenő: Kinevezett bizottsági tagok.) Egyáltalában ott, ahol a mi dolgainkról határoznak, nekünk parasztoknak teijesértékü beleszólásunk nincsen. Már most mi leszi A törvényhatósági bizottságban az előadó _ azt fogja javasolni, hogy ezt kell tenni, s a bizottság rá fogja mondani, hogy ezt tesszük; a ha tározatot felterjesztik a minisztériumba, ott pedig okvetlenül a megyének lesz majd igaza. Meg fog indulni a prés, amely mellett mi verejtékezni, izzadni fogunk, de nem fogjuk munkánknak teljes hasznát és eredményét látni. T. Ház! Ez az egyik oka annak, amiért nem tudom elfogadni ezt a javaslatot. Itt meg van állapítva, hogy ha már ezt a törvényhatósági állattenyésztési alapot megteremtik, a törvényhatóságnak fokozatosan kötelesséige ellátni az egyes községeket törvényhatósági apa '. ülése 19UO március 18-án, szerdám,. állattal. Ezért szerettem volna tudni, mennyi pénzről lesz itten szó, mit fognak beszedni tőlünk és mit lehet abból tényleg apaállatok kiosztására fordítani. Azt mondották, hogy 6000 apaállat, bika és ennyi meg ennyi kos és kan utánpótlására van szükség. Szeretném látni azt à mérleget, hogy a befolyó összegekből hogyan és.mennyit tudunk tényleg apaállatra fordítani és kik fognak ahlhoz hozzájutni, mert ha azt mondják, hogy anyagi erőnkhöz inerten fokozatosan lássunk hozza az utánpótláshoz, én feltételezem, hogy 50 év múlva sem lesznek törvényhatósági apaállatok az egész országban. Meglesznek a közbirtokossági, a községi apaállatok, azoknak fedeztetési díját fogjuk fizetni, fizetünk az anyaállatok után egy nagy kétszeres adót, kétszeres adót fogunk vállalni, a pénz pedig a törvényhatósági állatalapoknál el fog folyni, mert minden pénz, amely egyszer összegyűlt, elfolyik ember sohasem találja meg az útját. Mélyen t. Képviselőház! Az előbb említettem, hogy a törvényhatósági apaállatokra vonatkozóan is van észrevételem. En attól félek, hogy ha ezt a rendszert országossá tesszük, akkor egyáltalában nem fog bekövetkezni a törvényjavaslat indokolásában jelzett az a remény, hogy megtakarítást érünk el az apaállatok terén. Most a községekben, a közbirtokosságokban a községi apaállatokra ágy vigyáznak azok a választmányok, úgy vigyáz az a gazda és mindenki s olyan felelősséggel van eltelve, hogy ott annak a gondozása és megóvása tekintetében nem történhetik hiba, mert száz ember szeme függ azon az állaton. Amikor azonban majd az a közvagyon kikerül a községekbe, amikor a megye bikája és a megye kanja lesz ott künn, meg vagyok róla győződve, hogy az ellenőrzés, a felelősség, a gondozás és minden sokkal lazább lesz és ami előnyt esetleg elérnénk, azt a romlásban, pusztulásban és egyéb tekintetben nagyon rá fogjuk fizetni. Nem. szeretnék jól jósolni, de meggyőződésem az, hogy albba fog belebukni az egész törvényihatósági állattenyésztési alap, hogy nem tudja majd utánpótolni a bikákat és a kanokat. Hiszen ha most 5000 vagy 6000 bika pótlására lesz szükség, a következő kéthárom esztendő múlva majd 8000-et, vagy . 10.000-et kell pótolni, mert a gondozás és az ellenőrzés nem lesz olyan, mint -most, amikor valóban az egész közbirtokosság minden egyes embere a legnagyobb gonddal figyeli azt, hogy az azzal megbízott személyek hogyan és miként bánnak az apaállatokkal. T. Képviselőház! Ez az a két szempont, amelyekből azt látom, hogy itt megint kimenekül a nagybirtok egy olyan teher alól, amely voltaképpen elsősorban reá kellene, hogy nehezedjék, mert (hiszen az ő apaállataikat fogják majd eladni és ők kapják nagyobb mértékben a kiviteli engedélyeket. Egyáltalában minden nekik kedvez, hiszen _ ők kaptak a földbirtoktörvényben is a csikóikra mentességi területet. Mert a nagybirtokosok ismét kapnak egy nagy kedvezményt, ugyanakkor pedig bennünket, kisparasztokat egy olyan súlyos teherrel sújtanak, amely nehezen és nagy kinn aj összekuporgatott tehenünk vagy kőbánk után való adóban jelentkezik, azonkívül pedig, mert nem látom ebben az egész dologban a pénzügyi arányt, ezt a javaslatot semmi körülmények között sem vagyok hajlandó elfogadni. (Éljenzés és taps bal felől.) Elnök; Az ülést öt percre felfüggesztem,