Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-92
Az országgyűlés képviselőházának 92. földi szükséglet kielégítésére, mind pedig kiviteli célokra. Mi, gazdáik, teljesen tisiztaban vagyunk ( azzal, hogy a földművelésügyi miniszter úr száz százalékig a gazdaközönség háta mögött áll és hogy az egyetemesség érdekeinek serelme nélkül minden tőle telhetőt elkövet f úgy _ a kis-, mint a nagyközönség jogos érdekeinek 'honorálására. Az összes intéző köröknek, akik ezekkel a problémákkal. nem egyoldalú beállításban, hanem átfogóan és (szakszerűen foglalkoznak, be kell látniok, hogy az állattenyésztéssel áll vagy bukik a magyar mezőgazdaság és hogy ugyanez az állattenyésztés a kulcsa annak a földbirtok politikai sikernek, amelyet mi, szociális érzéssel áthatott gazdák, azt hiszem, pártkülönbség nélkül mindannyian annyira kívánunk. (Ügy van! Ügy van!) A miniszter úr iránt érzett bizalomnál fogva a javaslatot örönnmel elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Több vezérszónok nincs. Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Csoór Lajos. Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Kizárólag a javaslathoz kívánok, néhány észrevételt fűzni és előre bejelentem, hogy a javaslatot nem fogadhatom el, bár elismerem, hogy a földmívetósügyi minisztérium jószáudékkal és jóakarattal igyekszik a magyar állattenyésztés érdekeit előmozdítani. Éppen azoknál az indokoknál fogva, amelyeket az előttem szólott t. képviselőtársaim bőven és szépen kifejtettek, elismerem azt is, hogy ebben a javaslatban is van olyan mag és olyan gondolat, amely szolgálja a magyar állattenyésztés fejlesztését, mert az a körülmény, hogy a gyengébb községeknek, a kisebb anyagi erővel bíró közületeknek segítséget kíván nyújtani a törvényhatóság apaállatok révén az állam, illetőleg a javaslat, ez az állattenyésztés előmozdítását célozza és igen helyes törekvés. Ebben a javaslatban azonban meggyőződésem szerint a lényeg a 3. §. c) pontja, amely kötelezőleg előírja, hogy az anyaállatok után tenyészállatdíjat kell fizetni. Ugy érzem, hog* ez az egész javaslat nem jött másért, mint csak azért, hogy ezeket a teheneket, kocákat és anyajuhokat meg lehessen adóztatni, mert azok a célok, azok az intézkedések, amelyek ebben a javaslatban egyébként foglaltatnak már mind régeii megvannak: meg van az állattenyésztési alap, megvan az ebadóalap, megvan a köztenyésztésre szóló díj, megvan itt már minden,ami ebben a törvényjavaslatban van. Kizárólag egy új dolog van ben Tie, az, hogy a kisgazdáknak, akik az állattenyésztés 80%;át tartják kezükben, éppen azért, m.îvï ők tartják kezükben az állattenyésztés 80%-át, a tehenük, a kocájuk és anyabirkájuk után ezentúl adót kell fizetniök. (Szöllősi Jenő: Xlgj van!) Ez az új van ebben a javaslatban és ez az egész pénzügyi alapja ennek az egész törvényjavaslatnak. Hiszen a fedeztetést díjak, amelyeket f ez a törvényjavaslat megállapít, eddig is életben voltak, változni aligha fognak; az államsegélyek, az állami hozzájárulás, ezek mind változatlanok. Ellenben a gerinc, amely mindig irányítani fogja ennek az egész törvénynek az alapján az eljáró községeket, az lesz. hogy mennyit fognak tudni majd beszedni az anyaállatok után tenyészállatdíj címen. Ezzel a ponttal kapcsolatban nem tudom elfogadni semmi körülmények között a javasKÉr VISELŐ BAZT NAPLÓ V. idése 1940 március 13-án, szerdán. 109 lat álláspontját és a leghatározottabban tiltakozom a magyar kisgazdatársadalom, a magyar zsellér nép nevében ez ellen a javaslat ellen, tiltakozom azért, mert nem akarunk fizetni az anyaállataink után különadót és tiltakozunk azért, mert nem tudjuk, hogy milyen pénzügyi terheket fog ez ránk jelenteni. (Szöllősi Jenő: Sötétbe ugrás!) Ennek a javaslatnak igen szép indokolást készítettek, amelyet nagyrészben én is aláírok, de szeretném látni azt v <a pénzügyi részt, amely ennek az egész dolognak lényege: mekkora ötszszeggel fog itt rendelkezni a sok törvényhatósági állattenyésztési alap. Nincs kiszámítva az, hogy a fedeztetési díjak, az apaállat-, tenyészállat-díjak és egyáltalán az összes bevételi források alapján mennyi pénzről lesz itt szó. Hogyan szavazhassak meg egy törvényjavaslatot, amely rám hárít először is egy megállapítatlan és beláthatatlan terhet. Másodszor nem tudom, mennyi lesz ennek az alapnak bevétele és nem tadom, hogyan fogják azt felhasználni. Mert a temyészállatalapoknak a céljuk az, hogy előmozdítsák az apaállatok beszerzését, fedezzék a vizsgálatok költségeit és általában előmozdítsák az állattenyésztés fejlesztését — mondja az indokolás. Nagyon általános valami az »előmozdítsa« szó. A vármegyéknél, amelyek ezzel a pénzzel gazdálkodni fognak, valóságos pumpkasszát fognak csinálni ebből az összegből. Minden célra fog kerülni pénz azért, mert ez az állattenyésztés célját moz| dit ja elő. (Szöllősi Jenő: Ügy, mint az ebadóalap.) Sippen úgy, mint az ebadó alapból átutaltak minden célra. Ment a pénz itt is, csak nagyon kevés lett az, amit az állattenyésztés előmozdítására tudtak fordítani. Nem mondom, hogy elkezelték a pénzt, de mindenre jutott támogatás, segély és költség, csak éppen a legfontosabb célra nem. Az előttünk fekvő javaslatban sincs pontosan meghatározva, hogy az earves bevételi összegek milyen célra fordítandók éS milyen mértékben. T. Képviselőház! Nekem meggyőződésem az, hogy -ha ez a rendelkezés a mai állattenyésztésig és állatértékesítési viszonyok között életbelép, a községekben valóságos i\>rradalom fog bekövetkezni a kisgazdatársadalom körében azért, mert az az egy-két holdas zsellér nem fogia megérteni, miért kell a kocája után .külön adót fizetni és ha nagyon szépen el baj Igattuk a tegnapi ülésen egyik képviselőtársunknak, azt hiszem Jurcsek Bélának azt a kijelentését, hogy milyen gonddal, nélkülözéssel és mennyi koplalással és áldozattal jut el egy szegény parasztember ahhoz, hogy egy tehenet szerezzen, akkor gondoljuk meg. mi lesz akkor, amikor meg van végre eg'y ilyen szegény parasztembernek a tehene és külön adót kell érte fizetnie^ tenyészdíj címén. A zaklatásnak, az ellenkezésnek, a hajszáknak mérhetetlen sorozata kerül ki ebből. Azt hiszem, örökké átkozni fognak bennünket, hogy évszázadokra megállapítottunk egy olyan adót, amilyen nem volt soha a világon, hogy azért, mert tehenem, kocám, anyabirkám van, fizetnem kell! 1 ? Elismerem, hogy a tenyészá^atalapra bevételeket kell biztosítani. Ez rendben van. Elismerem azt is, hogy talán ezeknek •• a törvényhatósági tenyészállatoknak bevezetése helyes lehet, bár erre is mindjárt elmondom észrevételeimet, de akkor méltóztassék ennek bevételeit olyan formában megteremteni, hogv ez ne legyen sem zaklató, sem fejadó jellegű. I (Szöllősi Jenő: Közadókból tessék fedezni!) T. Ház! Tessék figyelembe venni a 3. §-nak 19
