Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

Az országgyűlés képviselőházának 92. földi szükséglet kielégítésére, mind pedig ki­viteli célokra. Mi, gazdáik, teljesen tisiztaban vagyunk ( azzal, hogy a földművelésügyi mi­niszter úr száz százalékig a gazdaközönség háta mögött áll és hogy az egyetemesség érde­keinek serelme nélkül minden tőle telhetőt el­követ f úgy _ a kis-, mint a nagyközönség jogos érdekeinek 'honorálására. Az összes in­téző köröknek, akik ezekkel a problémákkal. nem egyoldalú beállításban, hanem átfogóan és (szakszerűen foglalkoznak, be kell látniok, hogy az állattenyésztéssel áll vagy bukik a magyar mezőgazdaság és hogy ugyanez az állattenyésztés a kulcsa annak a földbirtok po­litikai sikernek, amelyet mi, szociális érzéssel áthatott gazdák, azt hiszem, pártkülönbség nélkül mindannyian annyira kívánunk. (Ügy van! Ügy van!) A miniszter úr iránt érzett bizalomnál fogva a javaslatot örönnmel elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Több vezérszónok nincs. Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Csoór Lajos. Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Kizárólag a javaslathoz kívánok, néhány észrevételt fűzni és előre bejelentem, hogy a javaslatot nem fogadhatom el, bár elismerem, hogy a földmívetósügyi minisztérium jószáudékkal és jóakarattal igyekszik a magyar állatte­nyésztés érdekeit előmozdítani. Éppen azoknál az indokoknál fogva, amelyeket az előttem szólott t. képviselőtársaim bőven és szépen ki­fejtettek, elismerem azt is, hogy ebben a ja­vaslatban is van olyan mag és olyan gondo­lat, amely szolgálja a magyar állattenyésztés fejlesztését, mert az a körülmény, hogy a gyengébb községeknek, a kisebb anyagi erő­vel bíró közületeknek segítséget kíván nyúj­tani a törvényhatóság apaállatok révén az ál­lam, illetőleg a javaslat, ez az állattenyésztés előmozdítását célozza és igen helyes törekvés. Ebben a javaslatban azonban meggyőző­désem szerint a lényeg a 3. §. c) pontja, amely kötelezőleg előírja, hogy az anyaállatok után tenyészállatdíjat kell fizetni. Ugy érzem, hog* ez az egész javaslat nem jött másért, mint csak azért, hogy ezeket a teheneket, ko­cákat és anyajuhokat meg lehessen adóztatni, mert azok a célok, azok az intézkedések, ame­lyek ebben a javaslatban egyébként foglal­tatnak már mind régeii megvannak: meg van az állattenyésztési alap, megvan az ebadóalap, megvan a köztenyésztésre szóló díj, megvan itt már minden,ami ebben a törvényjavaslat­ban van. Kizárólag egy új dolog van ben Tie, az, hogy a kisgazdáknak, akik az állattenyész­tés 80%;át tartják kezükben, éppen azért, m.îvï ők tartják kezükben az állattenyésztés 80%-át, a tehenük, a kocájuk és anyabirkájuk után ezentúl adót kell fizetniök. (Szöllősi Jenő: Xlgj van!) Ez az új van ebben a javaslatban és ez az egész pénzügyi alapja ennek az egész tör­vényjavaslatnak. Hiszen a fedeztetést díjak, amelyeket f ez a törvényjavaslat megállapít, eddig is életben voltak, változni aligha fog­nak; az államsegélyek, az állami hozzájárulás, ezek mind változatlanok. Ellenben a gerinc, amely mindig irányítani fogja ennek az egész törvénynek az alapján az eljáró községeket, az lesz. hogy mennyit fognak tudni majd be­szedni az anyaállatok után tenyészállatdíj cí­men. Ezzel a ponttal kapcsolatban nem tudom elfogadni semmi körülmények között a javas­KÉr VISELŐ BAZT NAPLÓ V. idése 1940 március 13-án, szerdán. 109 lat álláspontját és a leghatározottabban tilta­kozom a magyar kisgazdatársadalom, a ma­gyar zsellér nép nevében ez ellen a javaslat ellen, tiltakozom azért, mert nem akarunk fi­zetni az anyaállataink után különadót és til­takozunk azért, mert nem tudjuk, hogy mi­lyen pénzügyi terheket fog ez ránk jelenteni. (Szöllősi Jenő: Sötétbe ugrás!) Ennek a javaslatnak igen szép indokolást készítettek, amelyet nagyrészben én is aláírok, de szeretném látni azt v <a pénzügyi részt, amely ennek az egész dolognak lényege: mekkora ötsz­szeggel fog itt rendelkezni a sok törvényható­sági állattenyésztési alap. Nincs kiszámítva az, hogy a fedeztetési díjak, az apaállat-, tenyész­állat-díjak és egyáltalán az összes bevételi for­rások alapján mennyi pénzről lesz itt szó. Ho­gyan szavazhassak meg egy törvényjavaslatot, amely rám hárít először is egy megállapítat­lan és beláthatatlan terhet. Másodszor nem tu­dom, mennyi lesz ennek az alapnak bevétele és nem tadom, hogyan fogják azt felhasználni. Mert a temyészállatalapoknak a céljuk az, hogy előmozdítsák az apaállatok beszerzését, fedezzék a vizsgálatok költségeit és általában előmozdítsák az állattenyésztés fejlesztését — mondja az indokolás. Nagyon általános valami az »előmozdítsa« szó. A vármegyéknél, amelyek ezzel a pénzzel gazdálkodni fognak, valóságos pumpkasszát fognak csinálni ebből az összegből. Minden célra fog kerülni pénz azért, mert ez az állattenyésztés célját moz­| dit ja elő. (Szöllősi Jenő: Ügy, mint az ebadó­alap.) Sippen úgy, mint az ebadó alapból át­utaltak minden célra. Ment a pénz itt is, csak nagyon kevés lett az, amit az állattenyésztés előmozdítására tudtak fordítani. Nem mondom, hogy elkezelték a pénzt, de mindenre jutott tá­mogatás, segély és költség, csak éppen a leg­fontosabb célra nem. Az előttünk fekvő javas­latban sincs pontosan meghatározva, hogy az earves bevételi összegek milyen célra fordítan­dók éS milyen mértékben. T. Képviselőház! Nekem meggyőződésem az, hogy -ha ez a rendelkezés a mai állattenyész­tésig és állatértékesítési viszonyok között élet­belép, a községekben valóságos i\>rradalom fog bekövetkezni a kisgazdatársadalom köré­ben azért, mert az az egy-két holdas zsellér nem fogia megérteni, miért kell a kocája után .külön adót fizetni és ha nagyon szépen el baj I­gattuk a tegnapi ülésen egyik képviselőtár­sunknak, azt hiszem Jurcsek Bélának azt a kijelentését, hogy milyen gonddal, nélkülözés­sel és mennyi koplalással és áldozattal jut el egy szegény parasztember ahhoz, hogy egy tehenet szerezzen, akkor gondoljuk meg. mi lesz akkor, amikor meg van végre eg'y ilyen szegény parasztembernek a tehene és külön adót kell érte fizetnie^ tenyészdíj címén. A zak­latásnak, az ellenkezésnek, a hajszáknak mér­hetetlen sorozata kerül ki ebből. Azt hiszem, örökké átkozni fognak bennünket, hogy év­századokra megállapítottunk egy olyan adót, amilyen nem volt soha a világon, hogy azért, mert tehenem, kocám, anyabirkám van, fizet­nem kell! 1 ? Elismerem, hogy a tenyészá^at­alapra bevételeket kell biztosítani. Ez rendben van. Elismerem azt is, hogy talán ezeknek •• a törvényhatósági tenyészállatoknak bevezetése helyes lehet, bár erre is mindjárt elmondom észrevételeimet, de akkor méltóztassék ennek bevételeit olyan formában megteremteni, hogv ez ne legyen sem zaklató, sem fejadó jellegű. I (Szöllősi Jenő: Közadókból tessék fedezni!) T. Ház! Tessék figyelembe venni a 3. §-nak 19

Next

/
Thumbnails
Contents